Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-331

114 , Az országgyűlés képviselőházának 3S1. ülése 1943 október 22-én, pénteken. nek a megalkotását — miként a többi úgynevervezett egyházpolitikai törvény megalkotását ^is — a magyar társadalom rendkívüli érdeklődéssel és szokatlan'izgalommal kísérte, E törvényjavaslatok tárgyalásának több évre terjedő törvényhozási vitája túlcsapott a törvényhozás házának falain ég a. nemzet széles rétegeiben mély hullámokat vetett, sőt olyan ellentéteket keiltett fel, amelyeknek utórengései még a mai napig sem ültek el teljesen. Az 1894:XXXIL te. szerint a vegyes vallású szülőik házasságából származó gyermekek vallására nézvei a szabály az, hogy a szülők házasságuk megkötése előtt a gyermekek vallására vonatkozóan másként érvényesen meg nem egyeztek, akkor a gyermekeik szülőik vallását nemük szerint követik. Ez a törvény azonban lehetővé tette azt is, hogy különböző vallásfelekezeteikhez tartozó szülők házasságuk megkötése előtt egyszersmindenkorra megegyezzenek arra nézve, hogy gyermekeik val amen nyieini az atya, vagy valamennyien az anya vallását kövessék. A megegyezés, vagy másként a reverzális lehetőségének biztasd/fása azt az alapgondolatot szolgálja, hogy a család vallási egységét a gyermekek között lehetőleg biztosítani kell. A szóbanlevő törvényes' rendelkezés tehát olyan magasbbrendü célt hivatott szolgálni, amelynielc valláserkölcsi értékét és nevelési jelentőségét kétséghevonmi nem lehet. A törvényhozó miár annakidején ^ is számotvetett a&zálj hogy a gyermekek vallására vonatkozó meig.. egyezés bizonyos esetekben a felekezeti béke fenntartásához fűződő nagy nemzeti érdeket is érintheti. Ezért a felekezetek közű!ti súrlódás lehetőségét azzal óhajtotta a legszűkebb térre szorítani, hogy a megegyezést igen szigorú alakszerűségekhez, kötötte és annak megváltoztatását — az ide nem tartozó kivételes esetet nem tekintve — teljesen kizárta. A kormányhatlóságok az 1894: XXXII. te. megalkotása óta, tehát csaknem egy félévszázad ótaJ változatlanul arra törekedtek, hogy ,ezt a törvényt a felekezeti béke és az egyházak közötti egyenlőség megóvása céljából a legszigorúbban értelmezzék. Minden olyan törekvést — bármelyik oldalról jöjjön ig az, — amely a törvény rendel külsőinek figyelmen kívül hagyásával, vagy esetleg az azokkal való visszaélés útján a felekezeti béke, az egyhazak kölcsönössége és viszonyossága megbontására vezethet, a kormányhatóságok a törvény szigorú értelmezésével és következetes alkalmazásával igyekeztek meghiúsítani, A felekezeteik közötti béke és egyenlőség egyik törvényes biztosítéka az 1894:XXXII. te. Ennek a törvénynek a tartalmától való eltérés súlyom bonyodalmak forrása lehet és joggal hívhatja ki anliiakaz egyháznak a tiltakozását, amelynek erdekeit az eltérés sértaaé. w A szóbanlévő törvény most érintett jelentőségére való tekintettel aligha lehetne e törvény megváltoztatására gondolni annak a veszedelemnek szükségszerű felidézése nélkül hogy a gyermekek vallásának újabb szabályozása a nemzet egységében és vallás, békéjében ujabb zavarokat kelthet fel. Az egyházpolitikai törvényeket a magyar törvényhozás hosszú, békés korszaknak aránylag legnyugodtabb korszakában tárgyalta, de meg ez a biztos állapot sem volt elég erős alap ai tárgyalással járó megrázkódtatások nyomtalan elviseléséhez. A legkevésbbé lenne célszerű ezeket az alapvető elvi kérdéseket ma' gyökerükig megbolygatni akkor, amikor a nemzeti erők egyesítésére és az ország egységes erőkifejtésére oly nagy szükség van. Most a nemzeti lét vagy nemlét kérdése forog kockán és ezért ebben a pillanatban kerülnünk kell minden olyan kérdést, amely a nemzeti társadalomiban újabb nyugtalanságokat kelthet, magyar embereket egymással szembeállíthat és nemzeti erőinket szétforgácsolhatja. Jól tudom,» hogy a felekezeti bake fenntartása nem csupán a törvényektől és pártatlan kormány ható sági intézkedésektől függ. Sokkal inkább függ az a kölcsönös megbecsüléstől, a megértéstől és a türelemtől. Ezt kérem ezekben a nehéz órákban azoktól, akik ai felekezet életét irányítják. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Fogadja Nagy méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1943. évi február hó lfl-én. Szinyei Merse Jenő s. k., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak az írásbeli miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr válasza Palló Imre képviselő úr" nak Szerb Antal értékromboló irodalom története tárgyában előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy a miniszteri választ felolvasni szíveskedjék, Mocsáry Ödön jegyző (oivassa): »Szerb Antalnak az interpelláló képviselő úr által kifogásolt irodalomtÖrténietét magam is behatóan tanulmányoztam és átnéztem azokat az irodalmi bírálatokat is, amelyek ezzel a könyvvel kapcsolatban a könyv megjelenése óta a sajtóban napvilágot láttak. Tény az — amit az interpelláló képviselő úr is állított — hogy Szerb Antalnak ezt a könyvét a bírálatok egy résziében megnyilatkozott közvélemény felháborodással fogadta és meg kell állapítanom azt is, hogy ez a magyar irodalomtörténet stílusánál, valamint szerzőjének szellemi beállítottságánál fogva kellően taiem tájékozott rétegek számára valóban értékromboló hatású lelhet. Szerb Antalt az a törekvése, hogy elsősorban mindig valami újat akar mondani, sokszor helyt elem megállapításokra és egyoldalú szejlemeskedéisre indította. Ennekfolytán könyve valóban alkalmas arra, hogy a felületes vagy nem eléggé képzett olvasót megtévessze. E meggondolások alapján máris intézkedtem Szerb Antal magyar irodalomtörténetének a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fennhatósága alá tartozó mindazon könyvtárakból való kivonása iránt, amely könyvtáraknak megfelelő kritikával nem rendelkező olvasóközönségét ez a mű félrevezethetnél Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásulvenni szíveskedjék. Budapest, 1943. évi március hó 2-áinl Szinyei Mersie Jenő s. k. m, kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.« Elnök:,Méltóztatnak az írásbeli miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszteir úr válasza ugyancsak Palló Imre képviselő úrnak a .képzőművészetben uralkodó idegen szellem kiirtása és a magyar képzőművészet korszerű átszervezése tárgyában hozzá intézett inteirpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni.