Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-312

Az országgyűlés képviselőházának 312. emelkedett. Itt a ban csak az. hogy a legkiválóbb búzatermő területek, minit Osanádj, Csongrád, Békés egy része. Hódimezővásárhely, Orosháza stb- vidéke a víz miatt nem tudtak megfelelni feladatuknak. Az árpa- és zabterület lényegtelenül emelkedett, míg a kukoricaterület, valamint a burgonyaterület 1—2%-ikal csökkent. Erőteljesen emelikedett a hüvelyesek és olajosmagvak vetésterülete. Ez utóbbi különösen. Szomorúan kell megállapítani, hogy az 1942. évi termés áltálában alatta maradt a várakozásnak. Búzatermésünk a tényleges cséplési adatok alapján 20,882.000 mázsára tehető, a rozstermés 5,049.000 mázsára, az egész kenyérgabona termésünk tehát 25.931 mázsára becsülhető* ami azt jelenti, hogy ma az 1941. évi termésnél is, több mint ötmillió mázsával kevesebb kenyérgabonával kell számolnunk. Az árpa félmillióval kevesebb, mint a múlt évben, a zab 764.000 mázsával kevesebb, mint tavaly. A kukorica terméseredményét a legutóbbi földmívelésügyi minisztériumi becslés 1942. szeptember 29-én 22,730.933 mázsára, becsülte. A burgonyatermés hivatalos terménybecslése ugyanezen á napon kerek számmal 31,000,000 métermázsában becsült etett meg. Mind a két növénynél igen erősen rontotta a terméseredményt a hosszantartó nyári szárazság, mely éppen abban az időiben érte a búza és kukorica termését, amikor minid a kettőnél legnagyobb szükség lett volna esőre. Igaz, hogy kukoricánk száraz. így értékben jobb. Burgonyánk mindössze egymillió mázsával több, mint a múlt évben volt. A cukorrépatermés körülbelül Tk millió mázsával kevesebb, mint tavaly, a takarmányrépa körülbelül egy millióval több, mint tavaly» a paradicsom 350.000 mázsával több, mint tavaly, a káposzta: 700.000 mázsával több, mint tavaly, a bab százezerrel több, mint tavaly, a borsó 200.000 holddal több, mint tavaly, a lencse 12.000-rel kevesebb, mint tavaly és napraforgó igen jelentős területtel több, mint tavaly. Amint tehát az előbb láttuk, kenyérgabonából összes termésünk 25*8 millió métermázsa körül van, ezzel szemben a szükséglet 30'8 raih lió métermázsa. Több, mint ötmillió méter mázsát kell tehát pótolnunk. Hogy hogyan és miként, azt a közellátási miniszter úr van hivatva elmondani és keresztülvinni. Hasonló hiány jelentkezik az árpánál, zabnál, kukoricánál. Ez utóbbinál a hiány 11-5 millió métermázsára tehető. Ez annál is inkább súlyos, mert a hiány semmi más takarmánnyal nem pótolható, a békebeli szokásos korpa- és olajpogácsa-behozatalra csak igen korlátolt mértékben számíthatunk. A kukoricából 2'2 millió méter-mázsára van szükség étkezési szükséglet pótlására. De éppen ilyen felette fontos a zsírszükséglet^ biztosítása is. Mintegy 6"7 millió főre tehető a zsírral ellátatlanok száma, amelyből 6'2 millió fő a disznózsírral ellátatlanok száma. A liba- és kacsazsír is beleszámítandó a zsírellátás céljait szolgáló disznózsír, vaj- és margarinmennyiségbe, mert ezek is igen nagy tételt tesznek ki egy esztendőben. ., Most egy új gondolatot, vetek 4el. Németországban 1936-ban kezdték meg a városi közületek anyagi. segítségével sertéshizlaldák építését vagy bérlését, a konyhai hulladékok gyűjtésének megszervezését, a hulladékok szállításának rendezését, valamint az egész, a sertéshizlalásihoz szükséges technikai felkészültség biztosítását. 1940-ben a Németbirodalomban már 1037 ilyen hizlalda állt fenn és -S50 volt előkészülőben, Ezekbe a hizlaldákba 2$• millió ülése 1942 november 23-án, hétfőn. 85 személy után származó konyhai hulladék, tehát tehát az egész lakosság körülbelül egyharmadának konyhahulladéka került, ami naponkét 17.000 métermázsát tett ki. Ebből féléveinként 184.000 sertést hizlaltak. Az ebből származó évi sertésmennyiség 28'3 millió kilót tett ki, amiből az érvényben lévő fejadag szerint 746.000 személyt lehetett ellátni. Fontos kérdés a sertéshízlalásnál, hogy zsírra vagy húsra történjék-e az?« A zsírképződés a hizlalás fokával nő, ugyanolyan súlyegységre azonban mintegy hétszer annyi kalóriát igényel, mint a húsképződés. Németországnak a fenti példáját nekünk is lehetne követni és sok értékét lehetne így megmenteni. Mintegy másfélmillió métermázsa hiányt mutat a burgonyaszükséglet, amelyből külföldre is kell szállítani és amelyből nagy szükséglete van a honvédségnek és a hadiüzemeknek is. ... Az 1942. évi termésben jelenleg- azért is mutatkozik híány,

v mert az új gabonatermés betakarítása alkalmával a lakosság a megengedettnél nagyobb mérvben vetettéi rá magát a gabonából készült élelmiszerek fogyasztására.. Ezért vált szükségessé íz a.- s ikl intézkedés, amely az elmúlt gazdaságii évben' Jött létre* de amelyek egyrésze átnyúlik a folyó gazdasági évre is. A közellátás indokolt céljait szolgálja, a tejtoiosztás újabb szabályozása is, amelynek célja, hogy a gyermekek, betegek, terihes _ és szoptatós anyák, valamint az örtegek hozzájussanak a szükséges tejmennyiséghez. Sajnos, a nagy takarmányhiány miatt a tejelő állatoknak a mostani gazdasági évben; is csak . a ferntartó takarmány biztosítható és minőségi erőtakarmány vagy egyáltalábain nem, vagy csak aránylag kisebb mennyiségbein bocsátható a gazdaságok rendelkezésére. Talán a nagyobb mennyiségű olajos magvak ezévi termelése következtében lehetővé válik nagy ob bmennyiségü olajpogácsa biztosítása tejelő gazdaságok számára. Nem lesz érdektelen, ha megemlítjük, hogy Európa egy békeév alatt 10 millió métermázsa növényi olajat termelt és háromszor annyit fogyasztott. A Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet számításai szerinti Európa növényi olajtermelése az 1938—1940. években átlagosan évi 10.1 millió métermázsát tett ki. ehhez azonban még kétszer annyit kellett más földrészekből behozni és így Európa teljes fogyasztása egy átlagos békeév alatt 30.9 millió métermázsái*a rúgott. A fejlődésbeint a szójáé az elsőség, mert míg ebből 1932-ben még csak ezer heikttáron volt termés Európában, 1939-ben már 130.000 hektárra nőtt ez a terület. T. Ház! Az ország belsejében megalakult a , második fronit. Ez azt jelenti, hogy az onszág ! nem harcoló népességének is ki kell vennie részét minden vonatkozásban abból az élethalál küzdelemből, amely most körülöttünk folyik. Termelő munkájának! fokozásával, életigényeinek lényeges csökkentésével, katonai fegyelemmel kell a kormányzat intézkedéséit követni, à korlátozó rendelkezéseket megtar

: tani. Ma lényegileg minden ember katona abban az ért elemben, hogy nyugodt békeidők j egyéni szabadságában nem élhet és egyéni ér; vényesülését boldogulását nem szolgálhatja 1 abban• a mértékben és abban aíormábaln, äjh/}gyan aát békeidőben tehette.