Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-311

62 Az országgyűlés képviselőházának 311. ülése 1942 november 21-én, szombaton* a törvényhozás házából kérem a magyar tár­sa diaimarti, hogy azt, aki arra vetemedik, hogy amikor hős honvédeink Főméltóságú Kor­mányzóhelyettes Urunkkal az élen, életüke* áldozzák az orosz mezőkön, itthon kétségbe­vonja, győzelmünkéit és ^ ezáltal úgy a belső, mint a külső front erejét gyöngíti. _ tekintsék a nemzet ellenségének. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Egy nemzet veszt­het csatát, de ha győzelmi hitében inog meg, csata nélkül is. elvesztette a hazát. (Ügy van! Ügy van!) Sajnos, senki sem tapasztalta ezt fájdalmasabban, mint mi magyarok. A ma világnézeti harcában mi nem akkor kötöttük le magáinkat az új nacionalista jobb­oldali világnézet melleiít. amikor 1940 novem­ber 20-án elsőnek csatlakoztunk a háromha­talmi egyezményhez, hanem amikor, mint Horthy Miklós darutollasai indultunk meg a kommunizmus ellen. 1940 november 20-a tehát csak formába öntése volt annak, amit a nem­zet a lelkében érzett, de ezzel a ténnyel ez a győzelmes küzdelem nemcsak belügyünk, ha­nem kifelé ható nemzeti becsületünk kérdése ­lett. Minden küzdelem szenvedésekkel, meg- m próbáitatásokkal # jái\ A győzelmet a gyenge ember is el tudja viselni, a megpróbáltotáso^ kat, szenvedéseket csak az erős férfi bírja el. A magyar nemzet mindig férfinemzet volt, és ahogyan hiszünk a győzelemben, úgy kell hinnünk fajtánk töirténelmi küldetésében. Hin­nünk^ kell benne öntudatos hittel, és kifelé és befelé egyaránt ható erővel. A sopánkodó, kri­tizáló embertípus nem illik bele a ma törté­nelmi levegőjébe. De különösen nem az, aki a nemzet belső életét kifelé kritika tárgyává tészi.^Ne higyje senki, hogy jó szolgálatot tesz hazájának, ha például külföldi barátaink előtt az ország belső _ kérdéseit kritika , tárgyává teszi. Meghallgatják, de megalkotják róla véle­ményüket. Csak az a nemzet kaphat megbecsü­lést, amelynek fiai önmagukat megbecsülik és » csak az alkothat nagyot és maradandót, aki hibáig mellett is büszke (Általános helyeslés.) fajtájára. Mint minden fajnak, a magyarnak is vannak hibái és vannak megoldandó pro­blémái. Nagyon igaza volt Kállay Miklós mi­niszterelnök úrnak, amikor azt mondotta, hogy a zsidókérdésen túl sok megoldandó kérdése van ennek, az országnak. Ha nem volna agy zsidó sem az országban, akkor is fennmaradna a liberális rendszer, ha nem oldanánk mes: az időszerű nemzetpolitikai, társadalmi és gazda­sági kérdéseket. kérdést. En sok elszlávosodott és elrománoso­dott magyart láttam már ebiben az országban, de elnémetesedett magyar tömegeket még soha életemben nem láttam. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Én hét esztendőt töltöttem Oroszországban. Ott láttam, hogy a magyar népnek a legegyszerűbb, mondhatnám, írni­olvasni nem tudó fiai úgy vették át a szláv nyelvet, hogy valósággal ragadt rájulk, de idehaza a magyar sohasem németesedik el. Valljuk meg őszintén:- ez a folyamat Magyar­országon csak fordított volt: németekből let- . tek jó magyarok. A pánszlávizmus a magyar veszedelem a XX. századiban Wesselényi előre­látó, látnoki próféciái szerint s a kor súlyos rendelésében. A pánszlávizmus a XX. század Európájának közös veszedelme és mi magya­rok hálával tartozunk ennek a hadseregnek, a hadsereg vezérének, szövetségeseinknek, akik a szovjetveszedelmet a magyar határoktól ilyen mérhetetlen távolságra elhajtották. (Taps a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ezeknek a külpolitikai meggon­dolásoknak az egész ország közvéleményében való bevitelét meggyőződéssel ajánlom. A magyar külpolitikának hivatalos céljait ille­tően a becsületes és -; őszinte meggyőződést a tiszta politikai ellenzéki fegyvereknek haszná­latával elismerem és tudom, hogy á miniszter; elnök-külügyminiszter úr őszinte hittel hirdeti külpolitikáját. Mivel azonban töméntelen sok, fel nem sorolható tényezőt iátok a magyar életben, amelyek a teljes kibontakozást és előremenetelt külpolitikai utunkon akadályoz­zák, a külügyi költségvetést nem fogadom el­(Elénk helyeslés és taps a >bal- és a szélsőbal 1 oldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok közül? Arvay Árpád jegyző: vitéz Marton Bélai Elnök; vitéz Marton Béla képviselő urat illeti a szó­vitéz Marton Béla: T. Ház! Mindenek előtt elismeréssel szólok liajniss Ferenc kép­viselőtársamnak felelősségteljes és higgadt beszédéről. A mai történelmi időkben tényleg nincs a-magyar életnek még egy olyan terü­lete, amely annyi higgadtságot, nemzertféltést és felelősségérzetet követel, mint a magyar külpolitika kérdéskomplexuma. Ha megnéz- ! zük más országok külpolitikai adottságát és összehasonlítjuk azt a mienkkel, akkor meg­állapíthatjuk, hogy nincs Európának még egy országa, amely olyan sokirányú és bonyolult külpolitikai kérdést kell, hogy szem előtt tartson és megoldjon, mint_ Magyarország. Ez a tény más országokhoz viszonyítva a ma­gyar belső életben egyrészt megnehezíti a szé­les néprétegek szükségszerű külpolitikai tájé­kozottságát, másrészt azonban lehetőséget acK a fegyelmezetlen. > felelőtlen, vagy hitvány em­bereknek, hogy akaratlanul, vagy tudatosan még bonyolultabbá tegyék a magyar külpoli­tika kérdéseit. Éppen azért pártom., nevében innen a törvényhozás házából akarom megbé­lyegezni azokat a tudatosan dolgozó emberie­ket, akik az ország ruai. élet-halál harcában külpolitikai spekulációkkal akarják akár zsidó fajságuk hatalmi . fennmaradásált! biztosítani, akár pedig a zsidó érdekek szolgálatán keresz­tül megszerzett gazdasági és 'társadalmi pozí­cióikat, átmenteni. Magyarország felelős miniszterelnöke és külügyminisztere nem egyszer hangsúlyozta azt, hogy ez a hábojrú a mi háborúnk. Mar gyarország háborúja is és éppen ezért, innen T. Ház! A most folyó világnézeti haircpt to­tális harcnak nevezzük és ebben a kül- és bel Dolitika egymásrautaltsága fokozott mérték­ben domborodik ki. Mégis amikór a magyar élet különböző területein a kormány a kor kö­vetelményeinek megfelelő intézkedéseket foga­natosít, nem azért, teszi azt. mert máshol is úgy van, hanem azért, mert azt a magyar nem­zet eleven érdeke úgy kívánja. A zsidókérdést sem aaért kell megoldani, mert máshol seni.sze­retik őket. mert. ha sehol sem oldották volna meg, nekünk akkoír is el kell intéznünk, mert sehol olyan súlyos anyagi és szellemi károkat nem okozott, mint a magyarsap-ban. (Rajrnss Ferenc: És okoz jelenleg is!) A liberális z»id* demokrácia évtizedeken keresztül hangos volt a néni színvonal felemelésének szüksé^'íséfp­től és mégis. Gömbös Gyulái 0, a -"ép ^éles ró. legének anyagi és lelki ellenálló keTWwró'p'p mind mélyebbre és mélyebbre siUJvpdt 1 . Ameny­nyi're ez belpolitikai kérdés, t. Ház. ugyan-

Next

/
Thumbnails
Contents