Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-323
Az országgyűlés képviselőházának 323. ülése 1942 december 19-en, szombaton. 597 együttes bizottság úgy találta, hogy ennek » bekezdésnek a szövege a törvényjavaslat 6—7. Vával nem áll összhangban, miért is ennek a bekezdésnek a következő módosítását javasolja (olvassa): »(2) Ha a hadkötelesnek is és annak a. felmenőnek is van adóköteles jövédelme, akinek háztartásához a hadköteles tartozik vagy aiki a kiskorú hadköteles ellátásáról — abban aa esetben, ha önálló jövedelme nem vplna —' gondoskodni tartoznék, az egyszeri hadkötelezettségi aid'ót a hadköteles terhére kell kivetni. Ebben az esetben a 6. és 7. §-ok szerint mindkettőjükre ki kell számítani az adó összegét és a köt összeg közül a nagyobbat kell kivetni.« (Helyeslés <i jobboldalon.) T. Ház! A 7. §-szal kapcsolatban az együttes bizottság szintén módosítást tartott indokoltnak. (Zal) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Cselényi Pál előadó: Tekintettel a visszacsatolt országrészekkel kapcsolatban magyar állampolgárságot szerzett személyekre, akik az utódállamokban esetleg teljesítettek már katonai szolgálatot és ezért a 7. §. új (5) bekezdését a következőkép javasolja módosítani. (Olvassa): »(5) Ha a hadköteles megelőzőleg valamelyik utódállam hadseregében már katonai szolgálatot teljesített, az fi—4) bekezdésének értelmében kiszámított akÜó összegét annyiszor egyhuszonnegyed (1/24) részével kell csökkenteni, ahány hónapot az említett katonai szolgalatban eltöltött. A (4) bekezdés második mondata ebben az esetben is megfelelően irányt adó.* . Ezzel a módosítással kapcsolatban aj bizottság megjegyzi, hogy a katonai szolgálat alatt nemcsak a fegyveres katonai szolgálatot, ha nem az ídíegen állam hadseregében teljesített, munkaszolgálatot is érteni kell. mert a magyar származású személyeket ee>ves utódállamok a fegyveres katonai szolgálatból kizárták és eneivett a ténylesres katonai szolgálati időnek megtelelő munkaszolgálatra osztották be A törvényjavaslat 14. $-ával kapcsolatban az együttes bizottsaer úsry találta, ho ff y a mentes személyek közé a rendőrség személyzete kereteben a rendortisztviselőket is be kell venni ebbe a szakaszba, mégpedig azért, mert a rendortisztviselők és a rendőr fel ügyelők szolgálata közt lényegesebb különbséget a bizottság nem talál. Tsren t. Ház! Arra való tekintettet hogy a hadirokkantak közül a negyedik iáradékosztalvu hadirokkantakat a bizottság nem tekintette olyan mértékben csökkent munkaerejűeknek, hogy azok bizonyos kenyérkereseti lehetőségeket ne tudnának maguknak biztosítani, ezeket viszont kivette a mentességből és így a 14. § (2) és (3) pontja helyébe a következő szöveget iktatta (olvassa): »2. a m. kir. rendőrség fogalmazási és felügyelői szakán tényleges szolgálatban álló tisztviselők, a m. kir. rendőrség és am. kir. pénzügyőrség altisztjei és legénysége; 3. az I., II. és III. járadékosztályba sorozott hadirokkantak és a katonai ellátási törvény hatálya alá tartozó azok a személyek, — ideértve a m. kir. csendőrségnek és a volt m. kir. határőrségnek (vámőrségnek) a polgári ellátási törvény alapján 1934 január hó 1. előtt nyugállományba helyezett tagjait is — akik sérülési pótdíj vagy felemelt nyugdíj élve zetében állanak;« A törvényjavaslat 16. §*a (1) bekezdésének 2. a) pontjával kapcsolatban a bizottság bizonyos enyhítést talált indokoltnak és szükségesnek, amikor leszállította a lakásbérnél alapul veendő kulcsokat, mégpedig az évi 900 pengőt meg nem haladó lakásbér esetében a 3%-os kulcs helyett 2%-ot, az évi 1200 pengőt meg nem haladó lakásbér esetében az 5%-os kulcs helyett 4%-os kulcsot talált helyesnek, illetve alkalmazandónak. Ehhez képest a 16. § (1) bekezdésének 2. a) pontjában »az évi 900 pengőt meg nem haladó lakásbér (haszonértek) 3%-a« helyett »az évi 900 pengőt meg nem haladó lakásbér (haszonérték) 2%-a«, az »ennél magasabb, de az évi 1200 pengőt még nemi haladó lakásbér (haszonérték) 5%-a« szavak 'helyett »ennél magasabb, de az évi 1200 pengőt meg nem haladó lakásbér (haszonértek) 4%-a« szavakat iktatta be. • A törvényjavaslat 16. §-ának (6) bekezdése utolsó mondatával kapcsolatban a bizottság úgy találtai, hogy a 13. §-ra történő utalás kételyeket enged meg aibfean a tekintetben, hogy kik azok a személyek, akik nem esnek rendkívüli hadiadó alá. Az együttes bizottság megállapította, hogy a 13. § szellemének megfelelően az ebben a mondatban szabályozott levonásnak a 70 évesnél idősebb férfiaknál, valamint a 24 évesnél fiatalabb, önálló keresettel bíró férfiaknál van helye. Ehhez képest a, 16. § (6) bekezdésének utolsó mondatai helyébe a következő szöveget iktatta be (olvassa): »...Abban az esetben pedig, ha a lakásban olyan férficsaládtag is lakik, aki a) hetvenedik életévét betöltött^ vagy b) huszonnegyedik életévét nem töltötte be és önálló keresete van, avagy c) a 14. § rendelkezései szerint a rendkívüli hadiadó alól mentességet élvez, a főbérlő családfő lakásbéréből oly összeget kell levonni, amily összeg a (4) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával erre a személyre esik.« (Zaj.) Elnök: Méltóztassék csendben meghallgatni az előadó urat. Cselényi Pál előadó: T. Ház! A 16. § (7) bekezdésével kapcsolatban a bizottság méltányosnak találtai, hogy a lakásbérből gyermekenként 10%-os levonásban necsak az olyan rendkívüli hadiadó fizetésére kötelezett személy részesíttessék, akinek kettőnél több gyermeke van, mert véleménye szerint a szükségesnél nagyobb mérvű lakás tartásának az indoka már akkor is fennáll, ha az adóköteles személynek egynél több gyermeke van. Ennélfogva az idézett 16. § (7) bekezdésének negyedik sorában »kettőnél« szó helyett az »egynél* szót iktatta be. A 16. § (8) bekezdésével kapcsolatban a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a muH világháborúban katonai érdemeket szerzett személyeknek adott kedvezmény kevés és a kedvezményben részesülő személyek köre sem foglalja magában mindazokat, akik erre ,a kedvezményre érdemesek, A bizottság úgy vélte, hogy a kedvezmény mértékét 25°/o-ról 50°/o-ra kell felemelni, a kedvezményre igény jogosult személyek közé pedig fel kell venni azokat is, akik sebesülési érem viselésére jogosultak, vagy akiket saját érdemeik alapján a Vitézi, Kend tagjai közé fölvettek: de véleménye szerint ide kell fölvenni még a IV. járadékosztályba sorozott hadirokkantakat is arra való tekintettel, hogy teljes adómentességüket a 14. § 3. pontjával kapcsolatban
