Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-319

546 Az országgyűlés képviselőházának 319, időszerűit 337.277 pengő és ebből kapják ők a havi 93 pengő nyugdüjuklat, ugyanakkor azonban az ifjabb piapnék és az evangélikus nyugdíjas papok nyugdíja 150 pengőnél kezdődlik. Én tehát azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordulok az őszes evangélikus egyházi nyugdíjasok! nevében a vallás- és közoktatásügyi mir niszter úrhoz, akinek egyházi és felekezeti kérdésiekben is messzemenő megértését és meleg szívét ismerem, hogy ne hagyjai ezt a szerencsétlen társadalmi csoportot élete estéjén teljesen koldusszegényen ési éhezve a sírba menni és teremtse elő számukra valahogyan azt a párszázezer pengőt, hiszen ők; jótékonyságukkal, hazafias gyermekek nevelésével

1 már számtalanszor kiérdemelték; azt, hogy életük alkonyán ők se éhezzenek. (Helyeslés.) &unál is inkább merem ezt 'kiérni, mert nagy elismerésisell tapasztaltam, hogy a felvidéki hasonló nyugdíjasok helyzetét rendezte a kultuszminiszter úr, a délvidékiekét most rendezi és háláiéi köszönettel! eis eli&menéssel adózom a kultmzminiszter úrnak azért, hogy az Otba. áldásaiban életük estéjén ezeket a szegény özvegyekét is részesíti. (Helyeslés.) Mivel csak enne volt, hogy úgy mondjam, országosan megbízásom, csupán róluk, beszéltem, de nagyon természetesen kiterjesztem ezt a kérelmet a rokon református egyház hasonló nyugdíjasaira iiS.. A másik ilyen partikulárisabb kérdés a községi tisztviselők kérdése. Az,^ ezzel kapcsolatos kérést a belügyminiszter úr és a pénzügyminiszter úr szíves figyelmébe adresszálom. A jegyzők mellé beosztott ©s a négy középiskola elvégzéséhez kötött állásokat betöltő tiszt viselők között nagyon sokan vannak, akik érettségit tettek, sőt vannak, akik' egyetemet végeztek, doktoráltak is, azonban a háborúutáni viszonyok között megmaradtak! ezekben a szerény állásokiban. Ezeknek a helyzete most már rendkívül kedvezőtlem mert bár tisztviselői, fogalmazói munkakört töltenek be,^önálló ara intézkednek!, akt áznak, csupán az aláírást végzi a jegyző, fizetésük a lehető legszerényebb. Fizetésüket 1926-ban a 62.000 számú rendelet rendezte. Eszerint 12, illetőleg 13 évi várakozási idő után jutnak fizetési osztályba, de csak a Xi fizetési osztályig juthatnak el. Most fizetés

1 tekintetében a vármegyei és városi tisztviselőkkel egyenlő elbánást kérnekj, valamint kérik, az érttségizettek külön csoportjának létesítését» amelyben a főtiszti mi nőségig haladhatnak előre, a, VIT. fizetési osztályig. Vasúti féláru jegyük nincs, szabadságidejük nincs rendezve. A községi adóhivatalokban foglalkoztatott adótisztek és díjnokok az állam által való átvételüket vagy legalábbis az állami adóhivatali tisztviselőkkel egyenlő elbánást! kérnek, mivel munklájuk 90

|0

/o a állami adóügyi munka. Az állami élét alapvető könyvét, az adófőkönyvet ők állítják fel, az adók nagy részét ők vetik ki, a behajtás munkáját ők végzik és mégis csak a legalacsonyabb nívójú községi fizetést kapják, holott a felelős* séget is viselik a munkájukért. Mindezeken felül a falun a kulturális, társadalmi ós népművelési munkából a tanító és a jegyző mellett ők veszik ki az oroszlánrészt. Egyesületeket Vezetnek), leventerokjtátók^ műikedvelő előadásokat rendeznek, lapot szerkeszülése 1942 december 3-án, csütörtökön. tenek^ a kormányzat szociális intézkedéseinek önzetlen végrehajtói. Egyesületük! vagy vé delmi szervezetük; nines', mint a községi jegyzőknek, ezért nem lehet hallani róluk soha semmit, mert nincs, aki érdekükben felemelné a szavát. Nem panaszkodnak, de hogy dolgoznak^ azt; mindenki ellenőrizheti, aki falun jár; ha egy késő éjszakába is bevilágító ablakot lát, biztos lehet benne;, hogy az, a szegény kis községi tisztviselő végzi ott az ő falufejlesztő és nemzetmentő munkáját. Megértik a háborús idők követelményeit és azoknak megfelelően viselkednek, fegyelmezetten dolgoznak, sőt fegyelemre és rendre intik a hivatalon kívül és a társadalmi szervezetekben is a lakosságot. > Nagyon kérem, a belügyminiszter urat, figyeljen fel énre a! nagyon derék, nagyjon szorgalmas, minden pártolást (megérdemlő társadalma osztályra, tegye lehetővé nekik, hogy ne uiamadjanak a legkisebbek között és rendszeresítse neszükre a pénztárnoki, al közgyámi, a fogyasztási adókezelői, az állandó jellegű községi tiszteletbeli állásokat. T. Képviselőház! Ezzel végeztem, a partikuláris! kérdésekkel és most méltóztassék megengedni, hogy egy lendülettel feljebb emelkedjem én isi (Hajijuk! jobbfelöl.) és azokról a magasiaJbb

1 célokról beszéljek, amelyek mindnyájunk előtt lebegnek. Az előbb aizt mondottam, hogy a végső céljai nemzet átmentése a, mai kataklizmán egy joíbb Európába ós egy biztosabb magyar jövőbe. Most foglalkozzunk kissé azzal ai gondolattal, hogy mik volnának az ahhoz vezető eszközök, amelyekket_a nemzetet át lehet menteni. Én szeretnék itt belemarkolni a sok-sok gondolatba és méghiaitlározásjbia, hiszen számtalan definíció, gondolat, javaslat és világos •-' meglátás van ebben a tekintetben. Szeretném szokáslomhoz híven valahogyan markánsabban, mondhatnám durvább fogással fogni meg eat a, kérdést és erélyes elbben, szinte meg döbben tőén rámutatni arra, hogy hol van a idlolog lényege, mi az, amivel egy nemzetet egy kataklizmán átl lehet menteni, amivel egy nemzetet jobb sorsba lehat lendíteni. Két erős, mondtatnám erőszakos! szó jön Ht az ajkaimnál, az egyik az élettér, & másik a nemzeti öncélúság. (Helyeslés jobbfelől.) Az élettér nem négi fogaloni, egypár év előtt tanultuk meg egy nagy éls hatalmas nemzettől. Én nagyon hálás vagyok annak a, nagy és hatalmas nemzetnek az élettér fogalmáért, ment hovatovább bennünk is kifejleszti azt a gondolatot, hogy ha más; népnek van élettere, akkor nekünk is van. (Úgy van! jobbfelől.) Hiszen Bencs Zoltán igen t. képviselőtársam is, gyönyörű szavakkal fejezte ki azt, bogy mi egy olyan új Európát akarunk, amelyben megvan a nemzetlek testvérisége és megvan a magyar nemzetnek a jövője. Mi isi az az élettér fizikai vonatkozásban és mi az szellemi vonatkozásban? (Halljuk! jobbfelől.) Fizikai vonatkozásban jelenti szerintem azt a szuverenitással elfoglalt területet, amelyikben a nemzet, lakik, a szellemi élettér, ezenfelül jelenti a katonai, közgazdasági és közigazgatási aspirációkat is azokra a területekre, ahova mindezek kiterjednének. A történelemi azt bizonyítja, hogy dinamikus, és öntu datos nemzeteknél ebből a szellemi élettéírből, — mert mint mondottam, a fizikai élettér az, ahol az a nemzet él, a szellemi élettér pedig