Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-318
500 Áz országgyűlés képviselőházának SIS. ülése 1942 december 2-án, szerdán. akarják. Ezt a vasutat át kellene vennie a Máv.-nak. A következőket kérem. Azonnali ' vágási engedélyt, "hogy ezek a munkások legalább is a jövő év májusáig dolgozhassanak, azután ki kell dolgozni egy rendszeres tervet különböző szakemberek bevonásával és egy minta havasi községetkell csinálni Komandó községből, nem pedig szétszórni. Nem ksll szétszórni a székely telepeket, hanem meg kell erősíteni a meglevőket, sőt új székely telepeket létesíteni. Akik itthon vagyunk és nem vagyunk a fronton, ne panaszkodjunk, hogy sok dolgunk van és a hivatalnokok se panaszkodjanak, mert mindenkinek kétszer, háromszor annyit kell dolgoznia, mint békeidőben. (Élénk helyeslés és \ taps a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök, a földmívelésügyi, az iparügyi és a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter uraknak. ; [. •] Következnék Imcze Antal képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz a nagybányai visszás közállapotok tárgyában. A képviselő úr bejegyzett interpellációjára nézve halasztást kér. -Kérdem a t. Házat, méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következnék Vajna Gábor képviselő úr interpellációja a belügy- és az iparügvi miniszter urakhoz nyomdászkamara felállítása tárgyában. A képviselő úr interpellációjára nézve halasztást ker. Kérdem at Házat, méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. , , . Következik Mosonyi Kálmán képviselő úr mterpellacioja a kormányhoz a 4810/1942 M J, saamu rendelet visszavonása tárgyában! Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szöveget felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. kormányhoz, a 4810/1942 M E szaimi rendelet visszavonása tárgyában: r Hajlando-e a kormány a 481Ó/1942. M E szamu rendeletet haladéktalanul visszavonni?« i^lnok: Az interpelláló képviselő urat illeti a szo. ..,!,•!•.. Mosonyi Kálmán: T. Képviselőház! Méltóz^fnfpfîSf ' n í e ' d ' DÍ ' h ,°^/ a . mai interpellációs nap befejezéseképpen felhívjam a t. Ház figyelmet egy a kormány által törvénytelenül, ' sőt törvényellenesen kibocsátott rendeletre és felw!S f k , ori ? l án yt arra, hogy ezt a rendeletet, amelyet ^ véleményem es nártom véleménye fíS«wtörvénytelenül bocsátott ki, haladéktalanul vonja vissza. . Az , 1 1 9 ? 8 i?y L n . t cí amely az állami rend megovasaronntezkedik, állította fel az úgynevezett ©tos tanácsot. Ennek a törvénynek 1 §a kimondta, hogy egyes bűncselekmények tekinteteben ez az otós tanács jogosult a jövőben intézio e o?^T7T egy * s bûn ' os «leikmények, amelyeket az íJáS.-j^vi. tc- fel is sorol, a következők: felségsertés, hűtlenség, lázadás, izgatás, állami és társadalmi remd hatályosabb védelmébe ütköző bűncselekmények, végül a robbanószerekkel elkövetett bűncselekmények. Az 1938 :XVI. te. utáu jött a honvédelmi törvény, az 1939 :lí. tc! amelynek 160- §-a felhatalmazást adott a kormány részére arra, hogy egyes . bűncselekmények — hangsúlyozom, hogy ugyancsak egyes bűncselekmények — tekintetében az eljárást és ítélethozást a fennálló törvények szerint arra hivatott bíróságokról más polgári büntetőbíróságokra ruházhatja át. Ugyanaz a 160. $. további felhatalmazást adott a kormánynak, amely szerint a minisztérium az eljárás gyorsítása végett a polgári büntető eljárás t rendes szabályainak módosításával és kiegészítésével a megfelelő jogorvoslatnak és védelemnek gyakorlati biztosítása mellett, különleges eljárási szabályokat állapíthat mieg. Ennek a 160- §-nak indokolása utal az 1912. évi LXIII. tc. 12. §-ának 3. és 4. pontjába foglalt (rendelkezésekre, kimondván azt, hogy a 160. § indokolása ugyanaz, mint a régi 1912. évi LXIII. tc.-é. A honvédelmi törvény 160- §-a alapján a minisztérium kibocsátotta ez óv augusztus 13-án a 4810/1942. rendeletet, amelynek a címe is azt mondja» hogy egyes bűncselekményeknek az öttagú külön tanács, valamint közvetlenül a magyar királyi Kúria elé utalását tárgyalja. (Kajniss Ferenc: Ez a Lex Kacsöh!) A cím után mindenki azt hihetné, hogy ebben a rendeletben fel Vannak sorolva azok az egyes bűneselekményék {XJgv vdn! a szélsőbaloldalon), amelyek tekintetében a jövőben nem a rendes bíróságok, hanem a külön öttagú bíróságok, vagy pedig a Kúria hetes tanácsa ítélkezik. Ha azonban továbbolvassuk a rendeletet, megdöbbenéssel látjuk, hogy itlt nem legyes bűncselekményekről van szó, hogy itt nem a minisztérium vállalja a felelősséget a rendelet kibocsátásával, hogy mely bűncselekményeket utal az ötös tanács és a Kúria hetes tanácsa elé, hanem azt mondja, hogy a királyi ügyészség minden egyes bűncselekmény esetén saját megítélése szerint, lia az ügy tárgya, vagy az azzal kapcsolatos, vagy megvitatásra kerülő kérdések érintik a hadviselés érdekét, yagy az államnak más fontos érdekét, ebben az esetben az 1938 :XVl. tc, — az általam előbb ismertetett tc. alapján — szervezett ötös tanács elé utalhatja az ügyiejfc. (Nagy László: Illetőleg a hetes tanács elé!) Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a minisztérium akkor, amikor ezt a rendeletet megalkotta, az 1939:11. tc.-ben megadott felhatalmazást túllépte, félremagyarázta és törvénytelenül bocsátott ki egy rendel etet s éppen ennek a rendeletnek a visszavonása interpellációm tárgya. Az előbb ismertetett honvédelmi törvény kimondja, hogy egyes bűncselekmények tekintetében jogában áll a minisztériumnak az ügyeket az ötöstanács elé terjeszteni. Egyes bűncselekmények alatt feltétlenül azt kell értenünk, hogy felsorolja maga ez a rendelet, hogy milyen bűncselekményeiket utalnak az, ötöstanács elé. Ki kellene tehát mondani, hogy az 1938 :XVI. tcrben felsorolt hattfriyolc bűncselekményen, tehát a felségsértésen, hűtlenségen. lázadáson, izgatáson kívül még a következő bűncselekményeket, például gyilkosságot, rágalmazást, becsületsértést vagy más bűncselekményeket ugyancsak az ötöstanáos elé utal. De nem ez történt, hanem a minisztérium elhárítva magáról a felelősséget, .rábízza az ügyészre, hogy ítélje meg azt, hogy valamely bűncselekmény tárgya vagy pedig a bizonyítás nem sérti-e az államnak valamely fontosabb érdekét. Azt sem* mondja meg, hogy mi az államnak a fontosabb érdeke, tehát az ügyész saját megítélése szerint : — alhiogy a rendelet erről intézkedik — bármilyen ügyet az ötöstanács elé utalhat. (Nagy László: Illetve a hetestanáes elé!) Még fokozza ennek a rendeletnek a far-
