Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-318
4 64 Az országgyűlés képviselőházának 31 A 46. oldal 19. sorától kezdve azt mondja (olvassa): »A nemzetközi szerződésük nemteljesítése a revizionizmus. A revizionista folyamatok Európában megerősödtek. A nemzetközi szerződésekhez és az; alkotmányihoz való hűség az egyedüli hatásos és becsületes cselekvés a külső és belső revizionizmus ellen.« (Zaj.) T. Ház.! Méltóztassék elképzelni, — majd jövök egy másik okmánnyal ils — egy olyan nki ina ultrasovéu magyarnak adja ki magát, aki" Árpád-vonalat követel Oroszország felé, aki harcol a revízióért, hogy az összes területek minél előbb visszajöjjenek: így beszélt 1937-ben. (Egy hang a baloldalon: Ki hívta be idef) Hát lehet ilyen embereknek itt helyet adni 1 , ilyen embereket szóhoz juttatni és ilyen embereknek műkö'dési területet biztosítani Magyarországon? (Szöllősi Jenő: Sőt egy pártban lenni vele!) Itt van egy fénykép, egy 1919 május 8-án Ungváron megtartott _ úgynevezett csatlakozó gyűlésnek a jelenlévőiről, akik elmentek Prágába, felajánlani Massaxyknak és a köztársaságnak Kárpátalja területét. Vozáry Aladár t. képviselő úr ezt a képet igen szellemesen >^Akik eladták Kárpátalját« címen nevezte el. Akkoriban még nem volt békeszerződés, inilnt ahogyan előbb említettem. Azt hiszem, 1920 június 4-én írták alá a trianoni szerződést (Felkiáltások: Akkor ratifikálták!) és Kárpát, alja» bár meg volt szállva cs'elh csapatokká), azonban de jure még Magyarország teste volt és Magyarországhoz tartozott, (Rátz Kálmán: Még önálló volt a megtartotta hűségét!) Erről nem is beszélek, mert mindig meg volt a hűség a ruszin népben. Fenczik képviselőtársam most nagy magyar! De ittt van a fénykép, nem lehet letagadni, ott volt és elment Magyarország testéből leszatkíttatni egy terű. letet és idegén hatalomnak átadni. Leteszem ezt a fényképet a Ház asztalára. (Rátz Kálmán: Kikkel volt ott?) Ott vannak a: fényképek. Méltóztassék gon'dolni airra, hogy nagykorú ember volt, iskolázott ember volt, tudta vagy sejthette tettének a következményeit. Nem akarok itt elmondani ezer és ezer esetet, amikor erősen kellett vele harcolnia minden esetben, mert a magyarsággal szemben — ahogyan a múltkor említette — mindenfélei t vádakkal állott elő és ma azt látjuk hogy nincs magyarabb ember Magyarországon, mint amilyen ő! (Felkiáltások: Hallatlan!) Ezektől kell megszabadulnunk, . ilyenektol kell megtisztítanunk a magyar közéletet és akkor biztosan és nyugodtan haladhatunk a biztos magyar jövő felé. Letett a Ház asztalára 4—500, vagy nem tudom hány perről szóló jegyzéket, (Egy hang balfelöl: 197!) amellyel azt akarta bizonyítani, hogy mennyi politikai üldöztetés volt _ akkor ellene, A kétharmadrésze egészen .másirányú per volt, hiszen a püspök nem azért függesztette fel papi funkcióitól, mert nem voltak^ erkölcsi defektusai, amelyek az egyház részéről kifogásoltattak, hanem hogy csak két esetet említsek, pl. Havas Emil, azi Űj Közlöny szerkesztője felemlítette, hogy mit oroszkodik Kárpátalján Fenczik István. — ez még akkor történt — hiszen magyar családból származlik, magyarul beszél otthon és igen becsületes magyar apja volt. Erre beperelte az Űj Közlönyt, tiltakozva, hogy ez nem igaz és a. pert megnyerte. (Rátz Kálmán: Fenczik rokonsága Sárospatakon kiterjedt!) Azzal vádolták meg, . ülése 194 2 december 2-án, szerdán. hogy a Szovjetnek ellensége. Ezt sem hagyta szó nélkül, eat is beperelte és meg is nyerte, mert bebizonyította, hogy nem ellensége! (Zaj.) 1 Nem akarom ezzel a kérdéssel a tisztelt Házat tovább untatni. Bocsánatot kérek az elnök úrtól, hogy a múlt ülés alkalmával nem tudtam uralkodni magamon, de szolgáljon indokul az, hogy tudtam, mi van abban a beszédben (Felkiáltások: Igaza volt!) és ezt a gesztust, amellyel, a magyar képviselőház elé kilépett, le kellett lepleznem és ezzel, remélem, sikerülni fog ezt a kérdést végre dűlőre vinnünk. (Helyeslés és taps.) A megajánlási javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Incze Antal jegyző: Rátz Kálmán, Elnök: Rátz Kálmán képviselő ua*at illeti a szó. i Rátz Kálmán: T. Ház! Az előttem szólott képviselő úr bizony szomorú dolgokat adott elő, amelyek előttem is többé^kevéshbé tapasztalatból is ismeretesek. Azokban az időkben, amikor Magyarországon az államhatalom megszűntnek volt tekinthető, Ruszinszkó még nem szakadt el Magyarországtól, tehát akkor, amikor csapatainkat onnan kivontuk, vagy azok onnan kivonultak, vagy leszereltek. Ruszinszkóban azután még választások voltak, kormányzótanácsot ' is választottak és ez a kormányzótanács Stéfán Gusztáv elnöklete alatt, hűségét fejezte ki Magyarország iránt, tekintet nélkül az itteni államformára. Később azután cseh csapatok nyomultak be Ruszinszkóba és^ tényleg, ahogyan más területeinket is, Rusízinszkót is csakugyan az ellenség fegyveres ereje szakította el tőlünk és korántsem a ruszin nép akarata. Est csak későbben akarták szankcionálni azáltal, hogy küldöttségeket szerveztek meg, amelyeket hazaárulók vezettek. Ismétlem, nem a legfényesebb lapjai a történelemnek az 1918-as események; általában a szláv kérdések, amelyekről Demkó képviselőtársam beszélt, nagyon sokszor kellemetlenül érintették Magyarországot és elég sajnálatos, hogy ezek a kérdések itt fcevésbbé ismeretesek. (Mozgás a baloldalon. —. Halljuk! Halljuk!) Az utóbbi hetekben lezajlott viták során több magyar sorsprobléma között ismételten szóbakerült a pánszlávizmus is. ^Ezt a kérdést, amely hatalmas szellemi és történelempolitikai moizigalom és amely körültbeiül száz év előtt kezdett dinamikussá válni, néhánv év óta én tartottani napirenden a parlamentiben. Sajnálattal látom, hogy nem foglalkoztunk érmek a kérdésnek a meritumával^ bár egyébként ez már egy kissé el is lett csépelve. Ez ellen szót kell emelnem, mert ebből megint csak kárunk lesz. Azt állítják egyesek, hogy a pánsfzlávizmuslba ma már bele van ágyazva a bolsevizmus, bele vannak ágyazva .a zsidó világuralmi törekvések, a plutokrácia és nem is tudom, hogy még mi minden. Azt tartom, hogy legalább itt ,a Házban mégis lehetőleg maradiunk tárgyilagosak és vigyázzunk a, definíciókra. Leszögezem, hogy a bolsevizmus és a pánszlávizmus egymással alapvető ellentétben állanak. A pánszlávizmus az összes szláv népek összefogására irányuló faji, nyelvi és történelmi mozgalom, míg a bolsevizmus faji, nyelvi és történelmi együtthatók nélkül is a kommunista törekvések oroszországi formula-
