Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-318
Az országgyűlés képviselőházának SIS. ülése 1942 december 2-án, szerdán. 423 a Bakáts-téri papot, akit elevenen feszítettek meg és akinek a fejébe sróf okkal srófoltak vaskoronát, majd így folytatja: (Olvassa) »önök tiltakoznak a Népszavának jogos elkobzása ellen, de a Vörös ÍJ js ágban nem láttam nyomát annak, hogy önök tiltakoztak volna a kommün alatt annál a kormánynál, amely a Vörös Újságot és néhány má-sj lapot kivéve az egész ma. gyár sajtót betiltotta.« Pékár Gyula a továbbiakban megállapította, hogy ezen támadások pajzsa mögött, amelyeket a képviselők intéztek, a vörös internacionálé vigyorog. Friedrich István felszólalásában szóvá teszi a kommunista kormány menekülésének lehetőségét és itt ugyancsak érdekes dolgokat olvasgatunk Kun Béláék szökéséről. Azt mondja Friedrich képviselő lír: (Olvassa): »Hallottuk, hogy Kun Béla úr szökik. Jön egy új kormány, amelynek égisze alatt különvonaton a főgyilkos Kun Bélai menekül aiz országból. Varsányi Gábor: A lopott holmikkal! Kezünkbe jutott egy távirat, amelyet az akkori belügyminiszter, Peyer képviselő úr küldött a határrendőrséignek.« A. távirat többi között ezeket mondja: »Egyes népbiztosok és azok családtagjai — egyesek — Ausztriába utaznak. Szíveskedjék az illetőket megvizsgálni« — valószínűleg csak orvosilag — »és amennyiben tízezer koronánál nagyobb értékű pénzek és ékszerek egy családnál volnának, a többletet lefoglalni és jegyzékbe venni.« T. Ház! Tudjuk, hogyan történt ez a jegyzékbe vétel és ez a megvizsgálási, azt hiszem, még orvosi vizsgálat sem volt. (Zaj. — Elnök csenget.) A továbbiakban még egy nagyon érdekes megjegyzést tett Friedrich képviselő úr, amikor ezt mondotta, hogy: ugyanakkor, amikor Peyer képviselő úr »belügyminiszter őkegyelmessége« volt, • Korvin-Klein vígan sétált az Erzsébet-téren, — azt hiszem, mindannyian tudjuk, hogy ki volt ez a Korvin-Klein Ottó — mondván, hogy neki nem lehet bántódása, mert az ő embereik vannak kormányon. Még sokan mások is így szöktek meg azután. Ha semmi egyéb nem is, de azt hiszem, az a kevés, amit itt felolvastam és rövid! idő alatt idehoztam a Ház elé, napnál fényesebben, kristálytisztán # rávilágít arrai, hogy ma veszedelmes itt mindenféle kacérkodás a szociáldemokratákkal, ma ez kétélű fegyver, mert 1918ban is, amikor Tisza István gróf, akkori miniszterelnök bejelentette itt a Házban, hogy elvesztettük a háborút,: utána megindult a destruálás 1 , mind jobban és jobban előtérbe nyo-. multak a szociáldemokratáik. Barátságosak, kedvesek voltak eleinte és azután lassan a hadsereget bomlasztották fel. Jöttek a panamák, a csalások és egyéb svindlik, míg azután jött egy deliriumos, vérbajos hadügyminiszter, aki kijelentette,hogy: »Nem alkarok katonát látni«. Veretlen magyar katonáink kezéből kiverték a fegyvert, — kivéve az egy székely hadosztályt — és amikor a leszerelés megtörtént, nem volt magyar katona, aki a betóduló cseheket, románokat és szerbeket a »honfoglalásban« megakadályozta volna. Ezek a szociáldemokrata képviselők, akik az akkori szociáldemokrata pártot képviselték, összeköttetésben állottak a szabadkőműves páholyokkal. Köztudomású, hogy az 1917. évi stockholmi II. Internacionálé kongresszusára kiutazó szociáldemokrata képviselőknek, a budauesti szabadkőműves páholyok folvósítottak 10.000 koronát a kiutazásra. (Szöl.lösi Jenő: Érdekes!) Amikor onnan haza jöttek egyszerre megkezdődött Magyarország ipartelepein is a szabotázs és a sztrájk, amit addig itt nem ismertek. T. Ház! A szociáldemokratáknak ez a munkája, amit ma főleg a szakszervezéiiekbein folytatnak, egyre veszedelmesebblé kezd! válni a nemzetre. Legutóbb a honvédelmi miniszter ár és a miniszterelnök úr a 3.050/1942. M. Ë. ez. írendeletben a leventeköteles ifjak politikai tevékenységét megtiltotta. A rendelet 1. §-ának a), b) és e) pontja kimondja, hogy politikai pártba, vagy bármely más megjelölésű politikai szervezetbe tagkénlti lelventeklöteles be nemi léphet, illetőleg annak tagja nem maradhat. A b) pont úgy szól, hogy: »... politákiai pártnak, vagy bármely más megjelölésű politikai szervezetnek működésében részt nem vehet, gyűlésein, vagy bármely összejövetelén meg nlem jelenhet, annak jelvényét nem viselheti«. A c) pont ezt mondja: »... politikai pártot, vagy bármilyen más megjelölésű politikai szervezetét semmiféle módon anyagilag nem támogathat«. Ez a politikai pártokra vonatkozik és éreztük, tudtuk, hogy ez a rendelkezés elsősorban a nemzetiszocialista szervezkedés > megakadályozását célozza. Kiveszi azt az ifjúságot, amely a koitfeszme leglelkesebb híve és amely kjész volt és kész lesz a jöyőben is életét iés vérét ontani az új Magyarországért, amely el fog következni, akár tetszik egyeseknek, akár, nem. Ennek a rendeletnek a megjelentése után tiltakoztunk a 36-os országos bizottságban és azt kívántuk, hogy tessék azt kiegészíteni azzal, hogy szociáldemokrata szakszervezetekben sem tevékenykedhetnek leventék. Ezt azért tettük, mert nagyon jól tűdljuk, hogy a szociáldemokrata párt ártatlan valami, a pártban csak szellemi tevékenység folyik, ellenben az igazi mételyező aknamunka a szociáldemokrata szakszervezeteikben! folyÜk, ahol a kőműves összejön a kőművessel, a lakatos a lakatossal és ahol elb észlelik egymásnak ügyes-bajos dolgaikat. Amikor 1920Nban ai belügyminiszter úr a szociáldemokirlata szakszervezetek autonómiáját visszaadta. ; határozottan megjelölte célkitűzéseit szociális, kulturális, illetőleg gazdiasági vonatkozásban^ főleg a munkaközvetítés tekintetében. Hányszor kértük azelőtt, hogy tessék a munkaközvetítést államosítani, hogy ne legyen itt befolyása se a zsidóknak, se a szociáldemokratának arra, hogy kit alkalmazzanak munkásoik!kent és hogy kit, ne alkalmazzanak, vagy kit engédüenek közvetíteni, vagy kit ne engedjenek. Mert ma az a helyzet, hogy ha valaki nem tagja a szakszervezeteknek, akkor kényszerítik, hogy oda belépjen, mert csak úgy kap munkát. Ezzel kapcsolatban a helyzet az, hogy a szakszervezeteik tovább tevékenykednek, politikai téren, jóllehet a miniszter úr aláhúzta engedélyében, hogy politizálniok 1 azonban szigorúan tilos. Már pedig ott folyik) a legvadabb sztálinista, marxista propagandái. Az eilőzőkban, amikor a kommunistáik magyarországi pártjiának megszervezéséről beszéltem,* említettem, hogy a Kommunisták ^ Magyarországi Pártja moszkvai utasítás alapján elsősorban a szociáldemokrata pártban és a vele együttműködő szakszervezetekben helyezkedett el és tette ezt főleg azért, mert a szociáldemokrata párt Szervezkedése éllé eddig úgyszólván
