Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-317

Az országgyűlés képviselőházának S17. ülése 1942 december l-én, kedden, 399 szemünkre a magyarországi feudális állapoto­kat. Éreztük és érezzük, hogy ezt -a "problémát a nemzet fennmaradása érdekében előbb-utóbb meg kell oldanunk. Ugyanakkor azt láttuk, hogy 1918 után a szerbek a maguk nacionalista céljaira »elvették az összes községi és magán­birtokokat, amelyek az ő törvényük rendelke­zései alá estek és ezzel 185.000 hold földet osz­tottak szét saját nemzeti érdekeik megvalósí­tására, míg a mi népünknek éppen azért, mert a községi és városi földeket elvették, ki kellett menekülnie a délamerikai fazendákba szeren­csét próbálni. Éppen a legértékesebb elem ment ki, amely nem akart éhenihalni, hanem a boldogulás útjait kereste. Természetesen nagy csalódás érte őket:, ott künn rabszolga­ként kezelték, éppen azért visszajött minde­néből kiforgatva. így alakult ki az a helyzet, hogy a gazdag Zentán és Bácska nagy tisza­menti városaiban a tiszta magyair lakosság 30%-a éhezett, koplalt és fázott. (Baky László: Ezt hallgassa meg Zsilin-zky!) Ezzel szemben a magyar kormány első teendője a felszabadulás után az volt, hogy mindazt a. földet, amelyet a jugoszlávok saját nacionalista érdekeik szolgálatában lefoglal­tak, kincstári tulajdonná nyilvánította s már a múlt évben átadta a magyarság tömegeinek, ma pedig a Bácska legtöbb részén már meg­történt a föld juttatás s hamarosan telekkönyvi tulajdonba megy át ez az egész földmennyiség. •Elmondhatjuk, hogy a Délvidéken igenis meg vannak már oldva Magyarország legfontosabb problémái. Mi olyat kaptunk* ami azon a vidéken évszázadokra döntötte el a magyarság sorsát. Nem rendelkezem az agrárreformra vonat­kozó Összes adatokkal, csak a zentai járással kapcsolatos, rendelkezés emr© álló adatokat fogom pár vonással felvázolni, amelyek azon­ban százezer magyar sorsát érintik és amelyek­ből megállapítható, hogy mit tett a magyar kormány a délvidéki földkérdés megoldása érdekében. Horgoson 3198 hold "föld került ki­osztásra, amiből 1344 családfő, 5522 család­taggal jutott házhelyhez, házhoz, vagy földhöz, 858 házhelyet osztottak ki Horgoson, 267 kész házat adtak, 24 telekkiegészítés történt, egy-egy házhely átlagos nagysága 500 négyszögöl volt, a kerteké pedig 800—1200 négyszögöl. Tekin­tettel arra, hogy Horgoson, paprikatermelés és egyéb ilyen belterjes művelés folyik, aki ilyen 800—1200 négyszögöles parcellához jutott ( ház­zal, az belterjes gazdálkodást folytathat és el­mondhatjuk, hogy a lakosság 50%-a, amelv nem volt önálló gazda vagy iparos, meg fog élni és a magyarság életjogait Horgo-on a földhözjuttatások segítségével biztosítani lehe­tett Martonoson 5200 magyar közül 2273 család­tag. 589 családfővel, 1420 hold földhöz jutott, házhelyhez 48. kertes házhelyhez 89. kerthez pedig 2122 ember. Magyankanizsán 6095 katasztrális holdat osztottak szét, amelyből 1983 családfő jutott földhöz, házhoz., vagy házhelyhez 9160 család­taggal, ami a lakosságnak körülbelül 45%-át teszi ki. Zentán közel 7000 holdat, 1385 házhelyet és 240 házat osztottak ki. 3500 családfő 15.000 családtaggal jutott földhöz, házhelyhez, vagy egyéb juttatáshoz. Adán és Moholon 2000—2000 holdhoz jutott körülbelül 3500—4000 családtag­gal egyenként. Ezekben a falvakban tehát 100.000 magyarnak a sorsáról gondoskodott a magyar állam a zentai járásban, és ezáltal azon a vi­déken tökéletesen megvan oldva az agrárkér­dés. Ha még hozzáveszem ehhez, hogy a 30,000 hold zsidóbirtokból a zentai járásira 5000 hold esik, amelyből 30C0 holdat vitézi telkek céljára osztottak ki, és pedig 30%-ban a világháború után vitézi címet kapottaknak, a többit pedig a mostani háborúban mutatott vitézségért ki­tüntetetteknek, akkor elmondhatjuk, hogy a Délvidéken az agrárkérdés megoldatott. Bácskában tehát 215.000 hold föld jutott a tiszta magyarság, a múltban elnyomott ma­gyarság feilisegitésére — és mondom, — a leg­fontosabb kérdésnek, a régen égető magyar agrárkérdésnek részbeni megoldására. Mi, akik láttuk a magyar kormánynak ezt a (gondosko­dását, láttuk a saját javunkra történő ezt a nagy jótéteményt és a nemzetünknek adott nagy ajándékot, minden kételkedéssel, minden cinizmussal szemben, bizton hisszük, hogy ez a kormány, illetőileg az ennek & kormánynak szellemében működő jövő kormányok, mihelyt, annak ideje elérkezik, fokozatosan, a magyar érdekeknek megfelelően az egész ország terü­letén meg fogják oldani az agrár-kérdést, lia bármilyen erők, magyar oldalról feszülő erők fognak is ez ellen^ dolgozni, mert azt kívánja a magyar nemzet érdeke, hogy az agrárreform minél hamarabb megvalósuljon. Van egy másik dlolog is, amelynek áldását nagyon éreztük. Matolcsy Mátyás igen t. kép­viselőtársam meggyőző szavakkal, tudományos felkészültséggel beszélt a magyar fajvédelem­ről. Örömmel, boldogan hallgattam fejtegeté­sét és azt látom, hogy a magyar kormány lenn a Bácskában, a felszabadult Délvidéken ugyan­abban a szellemben működik, mint amelyet Ö követel. Sajnos, a rossz gazdasági viszonyok miatt és a szerb hatóságok lelkiismeretlensége következtében a magyar vidékeken volt leg­rosszabb a népesedési arányszám, a magyar vidékeken születtek legkevesebben és haltak meg legtöbben, a mi ifjúságunk volt a legese­nevészebb, úgyhogy azt mondottuk, a magyar anyák a temetőnek szültek. Nem csoda, hogy iparosaink nem akartak gyermeket, mert nem ítudták eltartjani.. ped&g a legegészségesebb ipari osztály volt nálunk, de gúzsibakötötték kezét és lehetetlenné tették megélhetését. Ez­zel szemben statisztikai adatok bizonyítják, hogy az egy- és háromnegyedéves magyar ura­lom alatt a topolyai járás és a tiszta magyar vidékek szaporodási arányszáma lett egész Bácskában a legkedvezőbb, a mélypontról a legmagasabb pontra került azok által az in­tézkedések által, amelyeknek értékét itt Ma­gyarországon nem tudják kellőleg megérteni, hiszen már az évek során megszokták, tehát a jó levegőt nem tudják értékelni. Először is az összes magzatelhajtó bábákat elcsapták és megbüntették azokat a szerb és zsidó orvoso­kat, akik a magyar területeken szinte ingyen végezték a magzatelhajtást, hogy magyar anya ne szülhessen, mind kikapcsolták és he­lyettük jöttek a magyar egészségügyi intéz­mények, jöttek a magyar járási orvosok, a tisztiorvosok, akik a legesélyesebb harcot folytatják a mesterséges abortus ellen. De jöt tek a preventív intézkedések is, a zöldkeresz­tes intézmény, az egészségházak, a tüdőbeteg­gondozóikj, at nemibetestgondozók, ! «amelyek mind^ azt a célt szolgálják, hogy a maigyarság természetes szaporodását előmozdítsák, illető­leg, hogy éliőtnozdítsák a maigyar gyermek világrajövetelét és megtartsál? a magyar nem» zetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents