Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-316

Àz országgyűlés képviselőházának 316. beszélve a családi bérről és egyéb nagy előnyökről —, bogy nem is csodálkozom azon, ba az az egyszerű nincstelen napszámosember inkább bejár a gyárba (vitéz Imrédy Béla: Ügy van!) semhogy elmenjen egy gazdaságból fejömunkasnak, aki reggel 2-kor keljen fel és fedje a teheneket. Őszintén

1 szólva, a magam gazdaságában is csodálkozom azon, hogy még van egyáltalában emberem. Nem akarom húzni az időt, csak megemlítek egy igeim fontos mozzanatot. A németek nagyon nagy súlyt fektetnek arra, hogy a falu életét szebbé tegyék. Ez, száz. , és száz .apróságból áll: rendes útból, világításból, a sár és a por megszüntetéséből, a szórakozásokból stb. A németek ezt úgy hívják, hogy »Verschönerung des dörflichem Lebens,« Ez is igen-igen, fontos kelléke annak, \ hogy a falun élő ember ott maradjon a falujában* (vitéz Imrédy Béla: TTgy van!) Még rá szeretnék mutatni egy kérdésre, amely ezzel összefügg. Azokon a vidékeken, ahol a községben a nyolcosztályos, elemi iskolát véletlenül elindították, mert volt megfelelő tanterem, — hiisaein tudjuk, ez attól függött, hogy yam-e ott tanterein vagy tanerő — még fokozódott a' munkáshiány, mert éppen az a generáció, éppen azok a f iiík és lányok /kötelesek most ismét iskolába járni, akik bizonyos más kapálás! vagy más munkát is végeznek. Sajnos, ez ellen nem lehet ,semmit sem tenni, mert ha egyszer előírták, hogy ennek így kell lennie; akkor az a gyermek köteles a,z iskolába járni. De ezit is éppen akkor léptették életbe, amikor . más szempontból talán kissé várhattunk volna ezzel. E tekintetben is az a helyzet, ami a már többször említett lugkőrendel étnél, amely tényleg nagyon humánus és nagyon helyes intézkedés, de a legutóbbi évtizedekben mégis csak lúgkővel főztük.. a szappant. Igaz, hogy sok gyermek meg is halt bele, de ennek a rendeletnek meg az lett a következménye, hogy falun nem lehet szappanhoz, jutni és most ^egalább annyi ember betegedhetik meg emiatt, mint amennyi gyermekre nézve káros volna a lugikő. Ezt csak azért hoztam fel, mert ez is olyan dolog, ami magában véve helyes volna, de ne ma csináljuk, hanem később. Ugyanez a helyzet a nyolcosztályos elemi iskolánál is. Az is igaz, hogy igen sok helyen igen erősen meglazult a munkafegyelem és sajnos, nem látunk elég erélyes intézkedéseket a teljesen munkaíkeirülő emberek megfegyelmezésére. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház,! Múltkor Börcs t. képviselőtársam néhány panaszt említett meg egyik községében levő nagy zsír- és lisizithiánnyal kapcsolatban és akkor a túloldalról több olyan közbeszólást tettek, hogy ez egy véletlen eset és csak egy községben fordult elő. Nem akarom húzni az időt, de itt van előttem számtalan panasz, amely mind a rossz szervezést mutatja, mert hiszen ma még nincs akkora liszthiány, hogy a községekben heteken át ne lehessen lisztet kapni. Marosvásárhelyen például október 1-től egészen október 2frig nem lehetett cukrot kapni, mert a jegyek még nem voltak ott. Ez csak rossz szervezés, (Ügy van! Ügy van! a szélsŐbaloldalon.) ha a cukor megvan, akkor oszszák ki. Én megerősíthetem, t. képviselőtársaim, hogy igen-igen súlyos panaszok vannak és aránytalanságok is vannak ezen a téren. Az egyik helyen van valami, a másik helyen nincs és ez főleg szervezeti zavarokkal függ KÉPVISELŐHÁZI KAPLÓ XVI. ülése 1942 november 27-én, pénteken. 361 össze. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A zsirhiány különösen igen nagy. Tegnapelőtt voltam kint gazdaságomban, • áz egyik kocsisomat megkérdeztem, hogy miért néz ki olyan rosszul, talán beteg, ezt válaszolta: »Nem, kérem; hat hete nem; kaptunk zsírt.« Utánajártam a dolognak és kiderítettem, hogy tényleg már hat hete nem volt zsírkioiszitás. Ennek ellenére egy szóval sem panaszkodtak, mert r tudták, hogy milyen a helyzet. De a szomszéd községben van zsír. Elkeserítő dolog, amikor három-négy kilométer távolságon belül ilyen borzalmasan nagy eltérések vannak. Egy másik községben azt láttam, hogy a házak előtt levő kis hidakat, amelyek az árkokon át vezetnek, már mind eltüzelték. Ez pedig már a rossz szervezés csimboraszszója. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Végeredményben az, hogy november 1-én kiadjanak egy nyilatkozatot, amely szerinti a tűzifaellátás terén 1941-hez képest, javulás; állit be, s közben mindenki fázik, ez lehetetlen dolog. Annakidején, amikor a földmíveiésügyi miniszter urat kinevezték, mi őtl nem ismertük. Kérdeztük, hogy milyen szakember ő? Azt mondották: a mezőgazdasághoz ugyan nem nagyon árit, de elsőrangú erdőszakértő és különösen a fakereskedélmi részhez nagyszerűen, ért. Most levizsgázott ebből. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tökéletesen!) Ezek az állapotok, amik ma vannak ezen a téren, lehetetlenek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Vájjon a többihez hogyan ért?) A földmíveilésügyi miniszter úr iránt egyébként bizalmatlan, vagyok azért is, mert annakidején, amikor a zsidó földkérdést tárgyaltuk, többen kértük őt arra, hogy vegyünk bele ebbe a törvénybe olyan rendelkezést, mely szerint a miniszter úr minden évben, jelentse be azt, hogy kik kaptak ezekből a zsidóbirtokokból föíldet (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Erre ő szórói-szóra azt) mondotta, hogy: az 1938:XXV1I. te. 71, §-a (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint a földmíveiésügyi miniszter

1 évenkint úgyis köteles a tervekről és eredményekről jellemtést tenni. Ez a két hivatkozott paragrafus azonban egészen másról szól. Az egyik azt! mondja* hogy a telepítési alap állagáról, úgyszintén bevételeiről és kiadásairól kell évenkint a zárszámadással kapcsolatban jelentést tenni. Ez egészen más. A másik, paragrafus pedig azt mondja, hogy: a földmíveiésügyi miniszter évenkint a, költségvetés tárgyalása során jelentést tesz, az országgyűlésnek a jelen törvény — vagyis a telepítési törvény — alapján folyamatban levő átengedésre kötelezési eljárásról, valamint arról, hogy a kötelező költségvetési év folyamán mennyiben kíván az átengedésre kötelezés iránt eljárásokat indítani. Ez sem történt meg. (vitéz Imrédy Béla: Nemi) Amikor pedig később volt egy bizottsági tárgyalás, ott bejelentette azt, hogy a felsőházban is történt ilyen indítvány es ő arra megígérte, hogy minden évben a szamszéknek fog jelentést tenni. (Nagy László: A parlament nem tudhat róla!) Tisztelettel kérdem, miért nem lehet ezt nyíltan (Nagy László: Alkotmányosan!) és teljesen alkotmányosan a parlament elé hozni? (vitéz Imrédy Béla: Ehhez feltétlenül ragaszkodnunk kell!) Ha nincs titkolni való, akkor miért nem teszik , közzé? (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon. 51