Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-316

Âz országgyűlés képviselőházának 316. nem fogunk tudni maradandót alkothatni.« Vagyis igaz a »treuga Dei«, a pax hungarica«, a »lelkek megbélkülésének« elve. Eme filozófiai fejtegetések alapján a szentistváni eszme szerintem nem jelszó, nem frázis, nem reklám és még kevésbbé propaganda, hanem tianítás, figyelmeztetés és alkotmány. Mindez akkor leisz élő. valósággá, ha. ezt az örök gondolatot áthatja az ®n szeretet, amely egymás megbecsülésében, talán egymás hibáinak elnézésében, de mindenesetre az egymáshoz való bizalomban és egymás iránti megbecsülésben csúcsosodik ki. Ezt a gondolatot feje zite ki Kállay minisztetrelnöik, amikor a napokban azt mondta itt benn a Házban (ol vassá): »Az egységes Magyarországra éppen ebből a szempontból, hogy ennek földjén az államalkotó nemzet és a nemzetiségek harmóniáiban élnek, Európának is szüksége van és ezt az egységeit nemcsak a magunk érdekében, de egész Enrópa érdekében nem engedjük _ és nem engedhetjük megzavarni. Nem akarjuk belekényszeríteni nemzetiségeinket a magyar állami életbei, de okossággal, jó szívvel igenis vonzani akarjuk őket ennek az életébe«. A szentistváni gondolat legutóbbi és — mondhatom — klasszikus megnyilatkozása volt az 1941 :V. t.-c, a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelme, amely fokozott oltalomban részesíti a hazának hármely nemzetiségéhez tartozó tagját. Mondhatom, talán az egész világon elsőül helyezte büntetőjogi védelem alá ez a törvény a nemzetiségi érzületet, amidőn azt oltalomba vette, amivel példaadóan jár elől^ az egész világon a kisebbségi élet történetében. Hogy az új Európa ennek alapján milyen irányban fejlődjék, hogy a győztes háború, vagy a háború bármilyen kimenetele milyen vezérlő eszméket fog kitermelni, azt teljes bizonysággal megállapítani most még nem tudjuk, kontúrjai azonban már kibontakozóban vannak. Ismerve a tömegek lélektanát, ismerve azok mozgató erőit, rugóit és eszméit, sejtenünk lehet, hogy bármilyen jogi következményekkel járjon is az új világbéke, feltétlenül szem előtt fogja tartani először a tiszta nacionalszocializmust, másodszor a demagógia nélküli szocializmust, amely a közösség erejét, a munka és tőke viszonyát, a munkarendet és az irányított gazdálkodás elvét nem hagyja figyelmen kívül, harmadszor a vérségi és népségi kapcsolatok erősítését, negyedszer az élettér fogalmát és tisztázását, végül Ötödször az új államforma kialakulását, amely úgy tekintélyi, mint parlamentarizmuson alapuló demokratizmus is lehet. Ez az ország és a kormány azonban minél közelebb hozza és pedig minél gyorsabb tempóban hozza közelebb elgondolását, eme nívóhoz, Európa új kontúrjaihoz, annál közelebb jut azon alapelvekhez, amely alapelveken kell felépíteni az új ezeresztendőt és ezek csak akkor garantálhatják a független és szabad országot, ha ezek az átformálások teljesen beilleszethetők a szentistváni gondolatba. A szentistváni providencializmusnak megvan a maga asszimilációs ereje, ezt pedig úgy formulázhatom, hogy amint a humanizmusból, a renaissanceból és a reformációból alkotott magyar humanizmust, magyar renaissance-ot és a magyar reformációt, úgy azt is hiszem, hogy az új Európába úgy fog beilleszkedni Magyarország, hogy megtarthatja függetlenségét, szabadságát és magyarságát. ülése 1942 november 27-én, pénteken. 323 Ezen felsorolt külpolitikai érvek után legyen szabad áttérnem a második szempontra, azokra a belső érvekre, amelyek alapján látom és hiszem a kibontakozást. (Demkó Mihály: Benest idézze! — Zaj a balközépen.) Ezen elvekhez méltóan sorakoznak azok a belpolitikai szempontok, amelyeknek lefektetése^ a belső szilárdságnak kell, hogy az alapját szolgálja, A pénzügyminiszter úr , expozéjában az állami költségvetést illetően négy szempontra támaszkodva terjesztette elő' kölségvetését: a honvédelmi szempontra, a belső front szempontjára, a pénzügyi szempontra és a háború utáni szempontra. Ez a négy szempont tulajdonképpen szerintem két frontnak az erősítését jeleníti; mi ugyanis má két fronton küzdünk, a külső, katonai, harci fronton és az ugyancsak fontos belső társadalmi, belügyi fronton. Sok történelmi feljegyzésünk van arról, amikor a belső front összeomlása okozta — különben a fegyverek győzelmének dacára is — országunk összeomlását. Nemcsak, a nagy római birodalom és sok nagy világbirodalom összeomlását Láttuk, hanem a trianoni összeomlás is ezt bizonyította. Éhnek a belső frontnak két igen fontos pillérét akarom most szemügyre venni, egyik a gazdasági pillér, a másik a kisebbségi pillér. A gazdasági fronton a milliárdos befektetés és ezzel karöltve a quasi irányított gazdálkodás kell, hogy kivezesse az országot nemcsak a krízisből, hanem kell, hogy bevezesse és elfoglaltassa véle helyét ott, ahol tulajdonképpeni gazdasági adottságánál fogva a rendező államok között megilleti; Igaz, hogy sok nehézséggel kell e téren megküzdeni, amíg a nagy terv realizálódhatik, igaz, hogy a jelenlegi háborús Viszonyok megakadályozzák e terveknek jelenlegi azonnali realizálását, de a jövő alapja meg van alapozva és a kibontakozás vallóra váltható. A valóra váltás egyik feltétele, hogy az agrárizmussal parallel haladjon az iparosítás. A régi rendszerek, a régi osztrák-magyar monarchia gazdasági rendszerének érdeke volt, hogy a magyar függetlenség egyik szárnyát levágja akkor, amikor a gazdasági életet csak egyoldalúlag támogatta. Az ország ipara és kereskedelme annyira le volt építve, hogy ebből a szempontból az ország teljesen függő viszonyba került és alig volt ipari és kereskedelmi cikk, amelyet maga termelt volna ki és ha valamije volt is, az nem volt magyar kezekben. Ezt a politikát folytatta, nagyon okosan és nagyon a sajátmaga jövőjét és állami hatalmát megalapozni akarván. Csehszlovákia is akkor, amikor Szlovákiát és Kárpátalját ebből a szempontból teljesen a maga kezébe kerítette. A meglevő ipari és kereskedelmi központokat, gyárakat ugyanis fokozatosan elvonta ezekről a területekről, bogy így a függő viszonyt még erősebbé tegye. A belső gazdasági front kiépítéséhez és megerősítéséhez feltétlenül szükséges a két testvér gazdasági frontnak; egyenlő és arányos kiépítése. Ez az élettér fogalmáihoz tartozik, amely élettér fogalma ma a világban is annyi sokszor szóbakerült Az élettér fogalmának tisztázása, szükséges, ez még tisztázandó kérdés. Nagy és erős országot el sem lehet