Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-316

314 Az országgyűlés képviselőházának 316. T. Ház! A niezőgazdaságfejlesztéssel kapcsolatban őszintén meg kell mondanom, tévedés volna azt hinni, hogy a mai viszonyok között a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatára) kiterjedő programmot végre lelhet hajtani úgy, hogy annak a későbbi időre maradandó hatása legyen. Azokat a tennivalókat kell t©hát intenzíven felkarolni és tervszerűen. előbbirevinni, amelyek azután a mezőgazdasági népességet alkalmassá teszik arra, hogy maradéktalanul megfelelhessen az elkövetkező béke feladatainak. A mezőgazdaság többi ágazatát amúgy is a háborús követelmények szolgálata téríti el a fejlődésnek egyenes útjától. ! Egyedül ai mezőgazdasági szakoktatás és kísérletügy az» amelyet a mai viszonyok íközött, jövőnkre kiható és maradandó értékkel lelhet szolgálni. Ez az a munkaterület, amelyen keresztül biztos erőgyűjtést alapozhatunk meg

1 a béke idejére és a majdan meginduló új gazdasági rendben > megérdemelt helyünket i már most elfoglalhatjuk. Minden más. beavatkozásnak és áldozatnak, amely ma történik, a háborús erőfeszítést kell szolgálnia és ahhoz kell hozzásimulnia és ezért csak igen kis részben termelhet ki a jövőben {hasznosítható értékeket. Mélyen t. Ház! A tudás hatalom:, fegyver, amellyel azt a háborút is meg fogjuk nyerni, amely a fegyverek elnémulása után következik. Nekünk, magyaroknak az évezredes történelem tanítása szerint, megvan az erőnk arra. hogy a harcban győzzünk, népünkben azonban megvan a legnagyobb őstehetség, hogy békében kul- j túrális és gazdasági mérkőzésben is az élen { haladhassunk. Ennek a képességnek fejlesztésével és szakszerű kiművelésével megnyitjuk a mezőgazdaság fejlesztésének és az ország boldogulásának valamennyi zsilipéit. T. Ház! Nézetem szerint ha a földmívelésiigyi miniszter úr ilyen megfontolásokon keresztül elhárítja magától a szétfolyó bürokratikus elgondolások kezdetleges tervezgetéseit és felszabadítja magát a 'költségvetési ír óvatok egyszerű tágításával megnyíló lehetőségek hétköznapi nyomása alól s a rendelkezésre álló bőséges anyagi fedezettel — még a szűkös személyi ktészenlót mellett is fog tudni a magyar mezőgazdaság számára maradandót (alkotni. T. Ház! Minthogy a kormányzatban általában helyzetünk helyes ismeretét, ai jobb jövő felé vezető úton a biztos haladás garanciáit látom, a felhatalinuazást tisztelettel elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon. À szónokot üdvöslik.) Elnök: Szólásra következik'? Porubszky Géza jegyző: Palló Imre! . Elnök: Palló Imre képviselő urat illeti a szó. Palló Imre: T. Ház! ElsŐsodban is azokra a szomorú tényekre szeretném felhívni az igen t.

t kormányzat figyelmét amelyek, az értéktőzsdével kapcsolatosak. Valamennyien tudjuk, hogy akármi jön •:," a világgazdaságban, a. világpolitkában, a tőzsde, mint egy földrengésjelző készülék, azonnal megnyilatkozik, megrezdül. A magyar értéktőzsde is a legutóbbi időben — körülbelül három hete — igen eirősen tartja magát, igen szilárd. Miért van ez a szilárdság? Ez bizonyára kapcsolatban van bizonyos külpolitikai, belpolitikai és háborús kérdésekké:!. Kapcsolatban van azzal, hogy az amerikaiak partaszálltak Afrikában, hogy megindult az orosz offenzíva a Don kanyarban és hogy a zsidókat 32 éves életkorig hehívták mimülése 1942 november 27-én, pénteken. kaszolgálatra. A zsidó tőzsde ezzel természetesen megszilárdult. De akárhogyan spekulál is a tőzsde, akárhogyan iparkodik is ezeket a pillanatnyilag nekik kedvező külpolitikai történéseket felhasználni jegyezzék me,g hogy korai még ez az öröm. Különösen tetszik a zsidóságnak, hogy 32 éves korhatárig hívják be őket munkaszolgálatra. Ez teljesen niegnyugtatólag hatott rájuk, — ellentétben a nemzeti szocialistákkal, — mert még ők is tiszában vannak azzal, hogy a zsidóságnak a 32 éveii felüli tábora az, amely. — mint mondják — befutott a gazdasági életben és elért minden gazdiasági polcét, amely ma is kezében tartja a tőkét, kezében^ tairt minden irányítást és ma is vígan jár

1 a tőzsdére. Ezzel tehát tulajdtanképpen ismét a zsidlóság eme rétegén könnyítettek. Természetes, hogy megszilárdult a tőzsde. A tőzsde kérdése régi problémája már a magyar pénzügyi életnek és igen helyesen cselekedett a pénzügyminiszter úr akkor, — végre egy pénzügyminiszter — amikor belemert nyúlni ebbe a zsidó tőzsdébe és mert valamit tenni. De én felhívom a pénzügyminiszter úr figyelmét ana. hogy további tennivalókra is szükség van. Nem tűrhető, hogy a zsidóság irányítsa itt a, g-azdasági közvéleményt. Az is elterjedt tudniillik a tőzsdén, hogy hiábavaló' a miniszter urak minden megnyilatkozása, hiábavaló Szász miniszter úr érdeklődése a közellátás terén, hiábavaló miinden árpolitika, mert úgyis bekövetkezik az infláció és azon ők fognak majd keresni. Fel kell hívnom még a. pénzügyminiszter úr figyelmét arra is. hogy a tőzsdebizományosok 98%-a ma is zsidó, vagy zsildó mentalitású. A legtárgyilagosabban meg kell állapítani, hogy a hites alkuszoknak^— akik hivatva volnának az átállítás szellemében dolgozni — körülbelül 50%-a stróman, vagy zsidó érdekeket szolgáló egyén. Szerény kérésünk csak az, hogy a kormányzat találjon/ sürgősen módot arra., hogy a pénzügyminiszter úr továbbra ils rajta tartsa kezét a tőzsdén és ha arra szükség van, erélyes kézzel fojtson meg minden nemzeti érdeket sértő megnyilatkozást. (Pándi Antal: Ha a. németek győznek, rögtön beüt a krach! — Zaj a szélsőbaloldalon.) A továbbiakban szóval szeretnék válaszolni egyik-másik előttem elhangzott felszólalásra, többek között Bálás, igen t. képviselőtársam megnyilatkozására, aki a közjog minden fegyverével, hatalmas ágyúival felvonulva olyan dolgok ai védett, amit egyikünk sem támadott, tudniillik nekirontott a parancsuralmi rendszernek, akkor, amikor mi évek óta csak tekintélyuralmi rendszerről beszélünk. (Pándi Antal: Fogalmi zavarban van!) Csak ennyilt kívántam felszólalására megjegyezni. Előttem felszólalt képviselőtársam azt mondotta, hogy a kormány . nehéz, munkáját nekünk is alá. kel] támasztanunk. Kérdezem, vájjon az támasztja-e alá a kormány • nehéz munkáját!, aki) folyton minden intézkedését minden további nélkül, minden kritika nélkül elfogadja, vagy az támasztjai alá ,a kormány munkálkodását, illetőleg segítil elő a nemzet érdekét és a nemzet munkálkodását, — mert reméljük és hisszük, hogy a kormány is'természetesen a nemzet érdekében cselekszik, — aki észreveszi a hibákat és felhívja rá a kormány figyelmét, csak azért hogy azokon javítsunk. Mi ezt a munkát végezzük akkor, amikor bírálatot mondunk és talán ezzel alátámasztjuk a nemzet kibontakozását, mert hiszen arról van szó,, hogy minden háborxiban a békçre kelj fel-