Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-315

294 Az országgyűlés képviselőházának $15. i semmiféle amnesztia sem. teheti jóvá, legfeljebb az idő, de csak nagyon hosszú idő. Emlékezzünk csak, hogy Hlinkáék miért okádtak tüzet ellenünk. Az egyetlen csernovai ügy miatt és ezt az egész 20 esztendő alatt éreztük. (Mozgás.) A lehető legrosszabb nemzetiségi politika különben is az, amit az utódállamok csinálnak: a rendőri, csendőri, erőszakos börtön — nemzetiségi politika. A nemzetiségi politikát így megoldani nem lehet. Lehet így szunnyadóvá tenni a parazsat, de abban a pillanatban, amikor egy kis léghuzam éri, mint ahogy érte a Kárpát-medencében 1938-ban, az a parázs lángralobban, ég, éget, elégeti azt a területet, ahol van. (Ügy van! Úgy van! — Demkó Mihály: Jó megérzés 1) Nagyon tapintatosnak kell lennünk a nemzetiségekkel kapcsolatban, mert, t. Ház, a^leginkább magyarbarát nemzetiségi emberből is könnyű ellenséget csinálni (Ügy van! jobbfe* loi.) tapintatlansággal, megvádolással, rágal mázassal. Ne felejtsük el, hogy a nemzetiségi érzület rendkívül érzékeny, mindig támadott nak, mindig sértettnek, mindig mellőzöttnek érzi magát és egyúttal igényekkel telt, mert a nemzetiségnek nemcsak az emberi jogok és nemcsak az állampolgári jogok kellenek, hanem kellenek extra nemzetiségi jogok is. Vigyázniuk kell nemzetiségi vidéken, különösen a közigazgatásnak és a hasonló hivatalos szerveknek, akik a nemzetiségi népekkel érintkeznek, mert a nemzetiségi nép sohasem azt mondja, hogy ez vagy az a tisztviselő csináHa a bajt, hanem azt mondja, hogy a magyar csinálta a bajt, a magyar büntette meg, a magyar kiabált rá és így egy-két rossz, esetleg meggondolatlan tisztviselő magatartása olyan légkört teremt, amelyet azután nagyon nehéz helyrehozni. Nem voltam itt, de olvastam Spák Iván mélyen t- ruszin képviselőtársamnak azt a felszólalását, amelyet a belügyi tárca költségvetése tárgyalásának keretében mondott és amelyben főszolgabírói kiskirályokról beszélt. Én nem tudom, hogy kiket ért ezalatt a mélyen t. képviselő úr, csak azt tudom, hogy a cseh világnegyedben, negyedannyi ruszin főszolgabíró sem volt a kárpátaljai területen, mint amennyi ma van és még miiven fiatalok. Ha tehát ott valamelyik ruszin főszolgabíró roszszul bán a ruszin néppel, azt nem a magyarság rovására, hanem az illető rovására kell írni. (Mozgás a balközépen.) Viszont azt nem lehet tűrni, hogy ha egy ruszin főszolgabíróhoz bemegy egy ruszin és azt mondja: »Pán főszolgabíró« és magyarul szól hozzá, akkor az a főszolgabíró azt mondja neki, hogy: »Hát nem tudsz ruszinul! »Ezt viszont mi nem fogjuk tűrni! (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Mind a polgári, rendőri, csendőri, mind a katonai hatóságoknak és tényezőknek a legelőzékenyebben és legbarátságosabban kell kezelni a nemzetiségi érzületet. Mi vagyunk az idősebbek, mi vagyunk a politikailag magasabb fokon állók, tehát főleg nekünk kell türelmet és megértést tanúsítanunk. (Ügy van! Ügy van! jobb/elől.) Hatalmunkat és erőnket csak akkor mutassuk meg. ha arra valóban szükség van, de ne kifogásoljuk, ha egy ruszin beteg a kórházban a ruszin orvossal vagy a ruszin ember a bíróságon a ruszin ügyvéddel ruszinul beszél; ne kifogásoljuk azt, ha egy rugóin FUfPItul montra meg azt

? ho|ry szereti í* ilése 1942 november 26-án, csütörtökön. magyar hazát, mert a nyelvi kérdés az, amely a legérzékenyebben érinti a nemzetiségeket. Nagyon helyeslem, — igen bölcs cselekedet volt — hogy a közoktatásügyi miniszter úr a »Néptanítók Lapját« az összes hazai nemzetiségek nyelvén megjelentette. Ismétlem, nagyon helyes dolog volt ez, — ruszin vonatkozásban beszélek —

; mert hiszen vannak nálunk ruszin tanítók, akik az elmúlt húsz év alatt nevelkedtek fel, nem volt tehát módjuk és lehetőségük a magyar nyelv megtanulására. így tehát azt, amit nekik tanulniok kell, azokat a rendeleteket amelyeket nekik tudniok kell, nem áll módjukban még magyarul megismerni. A miniszter úr ilyen nagyon bölcs, nagyon óvatos és helyes politikát csinál. Ugyanakkor azonban ^Munkácson rendeznek egy 85 százalékban ruszin tanítói kongreszust és azon egyetlen egy ruszin szó sem hangzik el, (Demkó Mihály: Ki rendezte?) hanem csak magyar, úgyhogy egy kis fájdalomérzéssel, egy kis keserűséggel ment onnan haza az a sok ruszin tanító. {Demkó Mihály: Ki rendezte?) Egy olyan ember rendezte, — méltóztatik tudni, t. képvisejő úr — aki nagyon akarja nagy mae-yarságat azért, mert családja minden tagja a megszállás alatt minden volt, csak magyar nem. époen magyarellenességéről volt ismert és hirhedt. Ezek a Ieírveszedelmesebhek. (Egy nana a ssélsőhaloldalon: A renegátok!) Ezeket kell eltáyojítani. mert ha Isten őrizz, ha fordulna az idő, ezek azok, akik a leggyorsabban hagynának el bennünket és lennének legnagyobb ellenségeink. (Eay hang a szélsőhaloldalon: El kell távolítani!) A Pálóczy-Horváth-alapítványból tanult Stunda legnagvobb ellensée-ünk^ volt, a másik Hegedűs Murgas. Kassán a magyar iskolában a le "-nagyobb mértékben gyilkolt. (Jar*«s An<*or: Ezeket szereti a közigazgatás! — Füssy Kálmán: Ezek a rendszer kedveltiei!) > A nemzetiségek sokkal könnyebben tanuljak meg a magyar nyelvet, ha mem erőszakoljuk. Ismétlem, miudpn tekintetben elő^k^nvnek. türelmesnek kell lenni a nemzetiseikkel szemben, csak azokat a bujtogat^kat. akik a roh+izálást iparszerűen űzik. akik a nemz<*ti«éjH politizálás revén akarnak ugródeszkához, pndíumboz. karrierhez jutni, kell minden kör^mények között a leo+eliesebb mértékbe" üldözni és kiirtani. (Általános helypsMs és taps.) Mert^ a nern^etiségi népekben, igenis, a ruszinokról beszélek. - npm ismerem ueyan a románt és a szerbet eléggé — azt hiszem, hogy ha ió közigazgatást, becsületes, tiszta é^etat ' látnak. TOAsfvan a készség a magyarsághoz való vonzódásra. Azok az úgynevezett »politikusok« ellenben, — idézőiéiben mondom — azok a nemzetiségi emberek, akik dolgozni nem akarnak, csak Politizálni, akik a politizálásból akarnak mee-álni, hefolvásolják a nemzetiségi kö^én osztálvt, lehetetlen igénveket támasztanának bennük és ezek a lehe+etlen isrénvek rontják meg az ©»•yuttplp'ot a magyarsá«- Á« a ne^^ti««srek között. (Egy hang a baloldalon: Tiszta destrukció!) Tfenis. joerokat kell adni 8 nem^e+isés^k- . npk, de ezeket a ."ionokat mir<Hg arányba kell hozni a mas-yar állam erejével, biztonsá^áv«! és érdekével. Azt mondom, hogy ne adjunk olvan jogokat, amelyekre maid rá akarnak licitálni, amelyek egy nemzetiségi öncélúságot involválnak. Nagvon helyesen mondotta a mi-! PÎSzterelnpk, tfr, hogv ^zéjrt nem pit fe| Bem*