Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-313
17Ô Az országgyűlés képviselőházának 313*• tási fokot idéz elo, amely magasabb likviditási fok alapján meg tudom tenni a megfeleld intézkedéseket, hogy az a pénz megfelelő helyre kerüljön. Az ilyen adósság-vissizafizetéseknek igen nagy akadálya volt a dollárban, fontban és svájci frankban folyósított hosszúlejáratú kölcsönöknél, (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) amely kölcsönöket eddigelé, ha ugyan történtek is talán visszafizetések, lényegében és jogilag tulajdonképpen a transzfermoratóriumrendelet értelmében nem lehetett visszafizetni, habár ez a rendelet erre szankciót nem is tartalmazott. Már expozémban is bátor voltam jelezni, most azonban már be is jelenthetem, hogy megállapodási létesítettem a zálogLevélkibocsátó pénzintézetekkel' arra vonatkozóan, hogy ezek a záloigleveles kölcsönök a bankok és általam megállapított kurzuson jövő év június 30-ig viszafizethetők. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy ez a kurzusi doUáronkint 4'30 pengő. Ennek megfelelően a többi valutájú kölcsönök is visszafizethetők. Ez vonatkozik az. összes járulékokra is. mert méltóztatnak tudni, hogy vannak hátralékos kamatok, letétbe helyezeti összegek, stb. Nem akarok a részletekre kitérni, rendkívül komplikált anyáig ez, ame* lyet megegyezés és nem rendelet formájában elrendeztem a pénzintézetekkel; ezen az alapon tehát minden gazda, aki dollárkölcsönét akár készpénzben, akár a nála meglevő záloglevélben vissza akarja fizetni, pontosan tudja, hogy mennyit kell fizetnie. Ezek a megállapodások június 30-ig_ érvényben vannak. (Helyeslés és taps a jobboldalon és ai középen.) Ezt bátor voltam már annakidején bejelenteni, akkor azonban azt tetteim hozzá, hogy még néhány részletkérdés függőbein van. Most ezek a részletkérdések is rendeztettiek, úgy, hogy a visszafizetések megtörténhetnek, amihez még egy törvényes intézkedésre lesz szükség, amit legközelebb a 42-es országos bizottság elé fogok terjeszteni Ez a transzfermoratórium rendelet bizonyoöi mérvű módosítása. Kernelem, hogy a 42-es bizottság el fogja fogadni. A hitelpolitikai kérdésekkel kapcsolatban különösen Demel képviselőtársam foglalkozott a zsidó földön nyugvó hitelek kérdésével. Az természetesen téves felfogás, — és a képviselő úr is így fogta fel — hogy mi a zsidó földbirtokokért adandó 3'5%-os kötvénynyel kívánnánk a hitelezőt névértéken egyszerűen kifizetni. A hitelezőnek az illető volt földbirtokossal szemben mem ilyen névértékű kötvényre van igénye, hanem ennyi és. ennyi pengőre van igénye, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) mlely igénynek a volt földtulajdonos javára való csökkentését eemilyen körülmények között sem kívánom. Erről tehát nincs szó. Arról van .csak szó, hogy a föld helyébe, amelyei az 1942: XV. te. alapján kisajátítunk, államkötvény lép és ez az államkötvény lesz a hitel fedezete. Természetes, hogy időközben gondoskodni kell arról, hogy a hitelszervezetben nehézségek ne következzenek be ; mert világos, hogy különösen rövidlejáratú hiteleknél, amelyeknél az illető volt földtulajdonos <eddig váltót adott, most, hogy a földjét elveszik tőle, a váltó adását megtagadja, Gondoskodás fog tehát történni valószínűleg a Szavatossági Bankon keresztül arról, hogy ez a mobilizációs anyag annak elnére, hogy a volt zsidó, földbirtokos nem \ T ^ ülése 1942 november 24-én, kéddeti: alá ft Váltót, aá illető — elsősorban vidékről van, szó — ; vidéki, intéseit rendelkezésére álljon* nehogy bárhjelyik intézet nehézségek közé kerüljön. Nem hiszeiüi hogy a nehézségek túlságosan Hagyok, inert à zsidó Jbirtpk megterhelése nem olyan enôrmis Méretű, —, talán 1 Összesen 00 millió. pengőre lehet becsüíni, ami végre is nem olyan rettenetes összeg — hogy ennek a 80 millió pengőnek a valamilyen 1 úton-módon való lebonyolítása a, nehézségét okozó pénzügyi kérdések köze tartoznék Demel képviselőtársam felvetette még ä védettség kérdését is. Rámutatott arra, hogy a gazdavédettség olyan, időpontban keletkezett, amikor tényleg szükség volt rá, időközben azonban ft helyzet annyira megváltozott, hogy ma tulajdonképpen inkább a. gazdák terhére; mint javára van. A gordíusi csomót üagyph egyszerű módon át lehetne vágni. Az egész védettség lebonyolítását meg lehetne szúu* tetni és azt lehetne mondani: ezentúl nincs« De ez rendkívül igazságtalan volná, mert a védett birtokosok egyik része keresztülment a teherrendezé«i eljáráson, — tudomásom szeriut egyharmad, kétharmad az arány — de a komplikáltabb esetekben a rendezés még nem tör* tént meg. Ez az egyharmadrész tehát megkapta azokat a kedvezményeket, amelyeket a törvényhozás annakidején megállapított, a kétharmad pedig még nem kapta még és ez valahogyan nem fér össze az igazságérzetem* m el. Mindenesetre bejelentem a mélyen t. Háznak: foglalkozom a megoldással, amellyel ezt a lebonyolítást meg tudjuk gyorsítani. Itt tehát egyszerű megoldást kell találnunk ós remélem, ezt meg is fogjuk találni; különböző tervezetek feküsznek ebben a tárgyban előttem. T. Ház! Demel képviselő úr szóvá méltóztatott még tenni a vezető állásokkal kapcsolatos kérdéseket. Amint méltóztatni tudni, a vezető állások tekintetében érvényben lévő rendelet szerint a pénzügyminiszternek az illetékes miniszterrel egyetértőleg — a pénzintézeteknél pedig a pénzügyminiszternek — kell dön^ tenie abban a kérdésben, hogy egy-egy vezető állásra alkalmazni kívánt tisztviselő ebben az állásban tényleg alkalmazható-e. Talán egész miniszterségem alatt e rendelet miatt ért a legtöbb támadás és nemcsak: azokról az oldalakról, .ahonnan azokat nem tartottam meglepetésnek, — és őszintén bevallva, nem is nagyon törődtem velük — hanem támadások értek keresztény oldalakról is. (Gr. Festetics Domonkos: A díszgójok ugráltak!) Lehet, kérem. Támadások ériek egyesek részéről, amiért nem kívántam megengedni alkalmaztatásukat, mégpedig egyszerűen azért nem, — megmondom a t. Háznak — mert nem láttam még annyi szakértelmet sem, amennyit az igen leszállított igények mellett is meg kellett kívánnom, (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a kösépen.) vagy nem járultam hozzá azért, mert túlmagasnak találtam a jövedelmet. Ettől a politikától nem is tudok éliérnUÉlénk helyeslés.) Senki sem születhetik bele egy állásba. Ha valaki állásba akar elmenni valahova, akkor igenis méltóztassék megelégedni megfelelő jövedelemmel. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Ha azután beválik, nem fogok elzárkózni — mint ahogyan eddig sem zárkóztam el — az elől, (Helyeslés jobbfelől.) hogy szukcesszive megkapja azt a jövedelmet, amely, azzal az? áUássaJ a magyar gazdasági