Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-313

17Ô Az országgyűlés képviselőházának 313­*• tási fokot idéz elo, amely magasabb likviditási fok alapján meg tudom tenni a megfeleld intéz­kedéseket, hogy az a pénz megfelelő helyre kerüljön. Az ilyen adósság-vissizafizetéseknek igen nagy akadálya volt a dollárban, fontban és svájci frankban folyósított hosszúlejáratú köl­csönöknél, (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) amely kölcsönöket eddigelé, ha ugyan történ­tek is talán visszafizetések, lényegében és jogi­lag tulajdonképpen a transzfermoratórium­rendelet értelmében nem lehetett visszafizetni, habár ez a rendelet erre szankciót nem is tar­talmazott. Már expozémban is bátor voltam jelezni, most azonban már be is jelenthetem, hogy megállapodási létesítettem a zálogLevélkibo­csátó pénzintézetekkel' arra vonatkozóan, hogy ezek a záloigleveles kölcsönök a bankok és általam megállapított kurzuson jövő év június 30-ig viszafizethetők. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy ez a kur­zusi doUáronkint 4'30 pengő. Ennek megfele­lően a többi valutájú kölcsönök is vissza­fizethetők. Ez vonatkozik az. összes járulé­kokra is. mert méltóztatnak tudni, hogy van­nak hátralékos kamatok, letétbe helyezeti összegek, stb. Nem akarok a részletekre ki­térni, rendkívül komplikált anyáig ez, ame* lyet megegyezés és nem rendelet formájában elrendeztem a pénzintézetekkel; ezen az ala­pon tehát minden gazda, aki dollárkölcsönét akár készpénzben, akár a nála meglevő zálog­levélben vissza akarja fizetni, pontosan tudja, hogy mennyit kell fizetnie. Ezek a megálla­podások június 30-ig_ érvényben vannak. (He­lyeslés és taps a jobboldalon és ai középen.) Ezt bátor voltam már annakidején bejelen­teni, akkor azonban azt tetteim hozzá, hogy még néhány részletkérdés függőbein van. Most ezek a részletkérdések is rendeztettiek, úgy, hogy a visszafizetések megtörténhetnek, ami­hez még egy törvényes intézkedésre lesz szük­ség, amit legközelebb a 42-es országos bizott­ság elé fogok terjeszteni Ez a transzfermoratórium rendelet bizo­nyoöi mérvű módosítása. Kernelem, hogy a 42-es bizottság el fogja fogadni. A hitelpolitikai kérdésekkel kapcsolatban különösen Demel képviselőtársam foglalko­zott a zsidó földön nyugvó hitelek kérdésé­vel. Az természetesen téves felfogás, — és a képviselő úr is így fogta fel — hogy mi a zsidó földbirtokokért adandó 3'5%-os kötvény­nyel kívánnánk a hitelezőt névértéken egy­szerűen kifizetni. A hitelezőnek az illető volt földbirtokossal szemben mem ilyen névértékű kötvényre van igénye, hanem ennyi és. ennyi pengőre van igénye, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) mlely igénynek a volt földtulajdo­nos javára való csökkentését eemilyen körül­mények között sem kívánom. Erről tehát nincs szó. Arról van .csak szó, hogy a föld helyébe, amelyei az 1942: XV. te. alapján ki­sajátítunk, államkötvény lép és ez az állam­kötvény lesz a hitel fedezete. Természetes, hogy időközben gondoskodni kell arról, hogy a hitelszervezetben nehézségek ne következze­nek be ; mert világos, hogy különösen rövid­lejáratú hiteleknél, amelyeknél az illető volt földtulajdonos <eddig váltót adott, most, hogy a földjét elveszik tőle, a váltó adását meg­tagadja, Gondoskodás fog tehát történni való­színűleg a Szavatossági Bankon keresztül arról, hogy ez a mobilizációs anyag annak el­nére, hogy a volt zsidó, földbirtokos nem \ T ^ ülése 1942 november 24-én, kéddeti: alá ft Váltót, aá illető — elsősorban vidékről van, szó — ; vidéki, intéseit rendelkezésére áll­jon* nehogy bárhjelyik intézet nehézségek közé kerüljön. Nem hiszeiüi hogy a nehézségek túl­ságosan Hagyok, inert à zsidó Jbirtpk megter­helése nem olyan enôrmis Méretű, —, talán 1 Összesen 00 millió. pengőre lehet becsüíni, ami végre is nem olyan rettenetes összeg — hogy ennek a 80 millió pengőnek a valamilyen 1 úton-módon való lebonyolítása a, nehézségét okozó pénzügyi kérdések köze tartoznék Demel képviselőtársam felvetette még ä védettség kérdését is. Rámutatott arra, hogy a gazdavédettség olyan, időpontban keletkezett, amikor tényleg szükség volt rá, időközben azonban ft helyzet annyira megváltozott, hogy ma tulajdonképpen inkább a. gazdák terhére; mint javára van. A gordíusi csomót üagyph egyszerű módon át lehetne vágni. Az egész védettség lebonyolítását meg lehetne szúu* tetni és azt lehetne mondani: ezentúl nincs« De ez rendkívül igazságtalan volná, mert a védett birtokosok egyik része keresztülment a teherrendezé«i eljáráson, — tudomásom szeriut egyharmad, kétharmad az arány — de a kom­plikáltabb esetekben a rendezés még nem tör* tént meg. Ez az egyharmadrész tehát meg­kapta azokat a kedvezményeket, amelyeket a törvényhozás annakidején megállapított, a kétharmad pedig még nem kapta még és ez valahogyan nem fér össze az igazságérzetem* m el. Mindenesetre bejelentem a mélyen t. Háznak: foglalkozom a megoldással, amellyel ezt a lebonyolítást meg tudjuk gyorsítani. Itt tehát egyszerű megoldást kell találnunk ós remélem, ezt meg is fogjuk találni; különböző tervezetek feküsznek ebben a tárgyban előt­tem. T. Ház! Demel képviselő úr szóvá méltóz­tatott még tenni a vezető állásokkal kapcso­latos kérdéseket. Amint méltóztatni tudni, a vezető állások tekintetében érvényben lévő ren­delet szerint a pénzügyminiszternek az illeté­kes miniszterrel egyetértőleg — a pénzintéze­teknél pedig a pénzügyminiszternek — kell dön^ tenie abban a kérdésben, hogy egy-egy vezető állásra alkalmazni kívánt tisztviselő ebben az állásban tényleg alkalmazható-e. Talán egész miniszterségem alatt e rendelet miatt ért a legtöbb támadás és nemcsak: azokról az olda­lakról, .ahonnan azokat nem tartottam megle­petésnek, — és őszintén bevallva, nem is na­gyon törődtem velük — hanem támadások ér­tek keresztény oldalakról is. (Gr. Festetics Do­monkos: A díszgójok ugráltak!) Lehet, kérem. Támadások ériek egyesek részéről, amiért nem kívántam megengedni alkalmaztatásukat, még­pedig egyszerűen azért nem, — megmondom a t. Háznak — mert nem láttam még annyi szakértelmet sem, amennyit az igen leszállí­tott igények mellett is meg kellett kívánnom, (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a kö­sépen.) vagy nem járultam hozzá azért, mert túlmagasnak találtam a jövedelmet. Ettől a politikától nem is tudok éliérnUÉlénk helyes­lés.) Senki sem születhetik bele egy állásba. Ha valaki állásba akar elmenni valahova, akkor igenis méltóztassék megelégedni meg­felelő jövedelemmel. (Ügy van! Ügy van! jobb­felől és a középen.) Ha azután beválik, nem fogok elzárkózni — mint ahogyan eddig sem zárkóztam el — az elől, (Helyeslés jobbfelől.) hogy szukcesszive megkapja azt a jövedelmet, amely, azzal az? áUássaJ a magyar gazdasági

Next

/
Thumbnails
Contents