Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-312

128 Az országgyűlés képviselőházának 31È. tás elől, (Ügy van! Ügy van! jobb felől,) rész­ben pedig aj termésrendelet adta lehetőségek kihasználásával a tényleges szükségletet meg­haladói mértékben tartalékoltak, amelyekből te­hát — az időközben kiadott rendelkezésem folytán — jelentős részben pótolható lesz a kenyérgabonaszükséglet 31*5 millió métermázsa 'mennyiségével szemben ezidőszerint mutatkozó 5'5 millió métermázsa hiány. E súlyos helyzet előidézésében része ' van annak is, hogy az 1942. évi termésrendelet cél­zata az volt, hogy minél több önellátó háztar­tásit teremtsen és ennek érdekében tágabb ke­retek között biztosította a magas őstermelői fejadagot és megengedte, hogy a helyi közr igazgatás elbírálása alapján egyesek pótadaig­ban is részesüljenek, ami álitai termésizetöesen csökkentette az ellátatlan lakosság szükség­letének kielégítésére szolgáló mennyiséget. Nagy része van a jelenlegi helyzet előállásá­ban annak is, hogy az elmúlt gazdasági év nehézségeinek áthidalása céljából az úgyneve­zett expressz-őr lés útján a folyó évi termés terhére használtunk fel olyan mennyiségeket, - amelyek tulajdonképpen az elmúlt évet kellett volna, hoigy terheljék. Mindezek következté­ben' nem áll rendelkezésre annyi kenyér­gabona, amennyi ;a kiadott kenyérgabona­jegyek, kenyér- és lisztjegyek beváltását az eredeti mértékben biztosítaná. Nem megnyugtató t. Ház a takarmány­gabona-helyzet sem. Az árpa átlagtermése ta­valy katasztrális holdanként 8-1 métermázsa volt, szemiben az idei 7'4 métermázsa átlag­termeléssel. A kiadott rendelkezések szerint az árpatermés 22%-át kellett beszolgáltatni. A Hombár által ez alapon felvásárolt árpa mennyiség — már az átlagtermés csökkenésé­ből folyólag is — lényegesen kevesebb az ere­detileg számításiba vett mennyiségnél. Az a remény pedig, bogy az ekként jelentkező hiány legalább résziben fedezhető lesz a Hombár részére felvásárlásra önként felajánlandó mennyiségekbőL; nem vált valóra. Az árna­szükséglet kielégítésénél is egy millió méter­mázsa (hiánnyal vagyok kénytelen tehát szá­molni. A termésrendelet a gazdaságokat arra kö­telezte, hogy zabtermelésüfehől az arató- és cséplőrésszel nem csökkentett bruttómén nyi­ség 30%-át szolgáltassák he. Zabból a katasz­trális holdankinti átlagtermés 6 métermázsa volt, szemiben az 1941. évi 6.4 métermázsával. Súlyosbítja azonban a helyzetet, hogy a zab­bal bevetett terület 35.000 katasztrális holddal kevesebb volt az előző évinél- A közellátás cél­jaira rendelkezésre álló zabban tehát szintén nagymérvű hiány mutatkozik. Mind a kenyérgabona, mind a takarmány­gabona helyzet súlyosságát nagymértékben enyhítette volna, ha a kukorieaihelyzet kedve­zőbben alakul. Az ország 34.2 imillió méter­mázsára becsülhető íkukorioaszükségl étével szemben azonban, sajnos, olymérvű hiánnyal kell számolnunk, hogy az étkezési, hízlalási, ipari és^ vetőmagszükségletet csak a gazdasági takarmányszükséglet rovására lehet elfogad­hatóan biztosítani­A mondottakból következik, hogy korpával , csak nagyon szűkösen gazdálkodhatunk. Köz­bevetőleg megjegyzem, hogy szűkösen áll ren­delkezésünkre répaszelet is, mert répatermé­sünk mennyisége — mint köztudomású — lé­nyegesen alatta maradt az átlagtermésnek. Nem volt kielégítő a szénatermés sem- A ülése 1942 november 23-án, hétfőn. közellátási célokra szükséges szénamennyisé­get — beleértve a honvédekni szükségleteket is — először kivetés alapján próbáltuk a szé­natermelés szempontjából aktív területekről biztosítani. Ez azonban eredménytelenül vég­ződött és ezért a honvédség bevonásával kény­szerigénybeyétel útján kellett biztosítanunk a honvédségi és — minimális mértékben —- a pol­gári szükséglet kielégítését. Mindezek a nehézségek, de a tavalyi tapasz­talatok is parancsolóan szükségessé tették, hogy^ fokozottabban foglalkozzunk a burgonya kérdésevek Ebben az irányiban a hely7ct álta­lában kielégítő. Az ország burgonyatermése a körülbelül 32—32.5 millió [métermázsára tehető szükségletet fedezi. Az időlegesen mutatkozott burgonyabeszerzési nehézségek tehát nem ír­hatók a _ termes rovására, Ihaneni szervezési és szállítási nehézségeknek tulajdoníthatók. Ezek­nek megszüntetése iránt már intézkedtem s a burgonyaellátást biztosítottnak mondhatom. Sőt, Jra az időjárás a további szállításokat le­hetővé teszi, a városokban, elsősorban pedig a székesfővárosban, olyan mennyiségű tartalé­kokkal nézünk a tél elé, amelyeiméi azelőtt még neimi rendelkeztünk. (Éljenzés és helyeslés a jobboldalon és a középen.) A mai rendkívüli viszonyok között termé­szetes, hogy nagy kereslet mutatkozik az ellá­tatlanok részéről a hüvelyesek iránt- Nehogy a hüvelyesekkel való ellátás terén zavarok áll­janak be, intézkedés történt azok forgalmának szabályozásáról. A kereskedőket készleteik be­jdentésére kötelezték. Ugyanakkor a .gazdasá­goknál a termelői készleteket is zárolták, a birtokukban hagyható mennyiséget pedig sze­mélyenként — babból, borsóból és lencséből együtt — 25 kg-ban állapították meg. E magas fejadag megállapításának tulajdonítható, hogy babkészletet csak azok a gazdaságok jelentet­tek be, amelyek a babot önállóan, mint fő ter­ményt termelték. Ennekfolytán — bár a bab­termelés közel 30%-kal jobb volt az előző évi­nél, — csak borsó jutott megfelelő mennyiség­ben a közellátás rendelkezésére, aminek leg­nagyobbrésze szerződéses termelésből ered. A helyzet a hüvelyesek tekintetében mégsem mondható súlyosnak, mert a termelői fejadag magas miértekében történt (megállapítása lehe­tővé teszi, hogy a termelőknél feleslegesen visszamaradó bab- és leneseimennyiséget a köz­ellátás céljára előhozzák. Az olajosmagvak termelése a tett intéz­kedések következtében jelentős mértékben meg­növekedett, úgy, hogy ha azok összegyűjtésé­nél, felvásárlásánál, kitermelésénél nehézségek nem jelentkeznek és ha számításba vesszük a tökmagból, kukorica-csírátlanításból, szőlőtör­kölyből és dohánymagból termelhető mennyi­ségeket is, ezen a téren zavarok nem lesznek­Ami pedig a húsellátás kérdéseit illeti, szarvasmarhaállonTányunk az utolsó számlá­lás szerint 4"4 millió volt. Ezzel szemben a marhahús-szükséglet kielégítésére évenként 720.000 darab szükséges, ami az állomány 16.4%-a. Ha mármost számításba vesszük, hogy az ország 1.9 millió darab telhénből .55% vem­hes, tehát az évi szaporulat 1.1 imiilióra tehető, amiből évenként kereken 300.000 darab borjut vágnak le, megállapíthatjuk, hogy az éven­kénti állatszaporulat körülbelül fedezi a •marha- és borjúhús-szükségletet. Nagyjából ugyanezt állapíthatjuk meg a sertéshúsról is. 1 A húsellátás terén nagy segítséget jelent,

Next

/
Thumbnails
Contents