Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-310
% Àz országgyűlés képviselőházának S10. esolatos költségek, a Hírlapírók Nyugdíjintézetéhez való hozzájárulás költségei, a legfelsőbb honvédelmi tanács költségei a Nemzeti önállósítási Alap javadalmazása, az értelmiségi munkanélküliség leküzdésével kapcsolatos kiadások és végül a miniszterelnökségi épületek tatarozása és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának beruházásai. A költségvetés egyes tárcáinál hivatkozás történt arra, hogy az államszámvitelről szóló J897:XX. to, 4. §-á,nak rendelkezései szerint a költségvetés részletes indokolásánál az egyes tételeknél mindenütt fel vannak tüntetve az előző év azonos költségvetési számadatai az összehasolítás céljából. Ugyancsaki hivatkozás van az egyes tárcáknál arra is, hogy ez. az összehasonlítás nem tartalmazza a • visszafoglalt délvidéki területekre megállapított 1942. évi kiadásokat. Ugyanis — mint méltóztatnak tudni — az 1941 :XX. te. 6. §-a felhatalmazta a kormányt arra, hogy a délvidéki területekkel kapcsolatos kiadások fedezéséről rendkívüli hitelművelet útján gondoskodj ék. Ezek a délvidéki költségek tehát az összehasonlítás műveleténél természetszerűen számításba veendők, miután az áUam'háztartás kereteit ez a területnövekedés megnagyobbította, úgy a személyi járandóságok tekintetében is, mint magától értetődően a dologi tekintetében is. A második szempont, amelyre figyelemmel kell lennünk az összehasonlítás oknál, ai fizetéseknek és a családi pótléknak a 850O1941. M. E. számú rendelettel történt újabb megállapításai Az eddigiekből következik, Ihíogy ahol az említett okok folytán csupán aránylagos emelkedés mutatkozik az előző év azonos költségvetési tételeihez képest, ott lényegében véve a költségvetés emeléséről beszélni nem is lehet. A dologi kiadásoknál mutatkozó többletek tárgyilagos öisszebaisonlításánál pedig a gazdasági viszonyokban főleg anyagi ér tekékben bekövetkezett változásokat reálisan számba kell venni. Ahol a most említett szempontokon kívül is egyéb körülmények tették szükségessé az egyes költségvetési tételek emelését, ott ezeknek okára külön leszek bátor rámutatni. Ezután rátérek a tárca egyes tételeinek ismertetésére. Mint mondottam, a miniszterelnökségi tárca rendes és rendkívüli kiadásai 13,203.700 pengőt tesznek ki. Ez az előző év azonos tételéhez viszonyítva 1,305.000 pengő többletet mutat. A rendes kiadások 1. rovatán a rendszeres állandó illetményeknél mutatkozó többlet oka a fizetés és családi pótlék újalbib rendeleti megá'l- ' kpításán kívül egy miniszteri osztályfőnöki állás szervezésében, a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács szerződéses alkalmazottainalk a miniszterelnökség létszámába történt besorolásában és a kezelési szakon több kisebb állás szervezésében leli magyarázatát. A 2. és 3. rovaton mutatkozó dologi kiadások és kiküldetési költségeik 1€(—10.000 pengős emelését főleg a, délvidéki területek megnövekedett szükséglete okozta, A 4. rovaton a sajtószolgálatra és a sajtóosztály iga)zgafrás)i költségeire íelvett költségek 50.000 pengővel emelkedtek. A miniszterelnökségi sajtóosztály rendkívül fontos hírszolgálati és tájékoizitató feladatát, valamint az ország területi növekedését és a háborús állaülése Î942 november 20-án, pénteken. pot fokozott kövét élményeit figyelembevéve, ez az emelkedés indokoltnak mutatkozik. ; Az 5. rovatnál, amely a hazai kisebbségek es az idegenben élő magyar állampolgárok ^°A n n^ z sat Szol ^ ál Ía > az előző évihez képest öoü.OOO pengővel nagyobb összeg van előirányozva. Az emelés magyarázaita az, hogy a kormány nagyobb lehetőséget akar nyújtani ugy a kisebbségi sorsban a határokon kívül elo testvéreink intenzivebb felkarolására^ mint a hazai kisebbségek kérdéseinek gondozására. A magyarság őnsaintén arra törekszik, hogy a magyar és nem magyar ajkú állampolgárok legbensőbb együttműködésben és testvériségben éljenek együtt. A magyar nacionalizmus nem zárja ki a nemzetiségekkel való sorsközös-seg gondolatait, de amint aa egyenlő elbánás és a kölcsönös megbecsülés elve alapján a leltkök igazi békéjét igyeksziik megvalósítani, ugyanúgy a magyar nemzet méltán megkövetelne ti minden állampolgárától a tnemízethez való hűséget és ragaszkodást. (Ügy van! jobb felöl.) A 6. rovat, a rendelkezési rovat költségei, az 1942. évi előirányzathoz képest 200.000 pengővel emelkedtek. Ezt az emelést a területnövekedés és a tárca feladatkörének kiszélesedése, nézetem szerint, kellőképpen indokolja. A 7. rovaton a magyar érdemrend esi vitézségi érem költségei 8000 pengővel emelkedtek a várható szükségletnek megfelelően. A 8. rovaton a Magyar Vöröskereszt díszjelvényeinek adományozásával kapcsolatos 7000 pengő változatlan összegben van előirányozva. A 9. rovat a Hírlapírók Nyugdíjintézetéhez való hozzájárulást tartalmazza- Aa 1943. évi költségelőirányzat az előző évihez képest 45.001) pengőst emelkedést mutait. Ebből 20.000 pengő a Délvidékkel kapcsolatos többlet, 25.000 pengő pedig a magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrész idegen uralom alatt működött hírlap íróinaik nyugdíjmegváltása fejében fizetendő évi járulék. A nemzet ezzel az összeggel kifejezésre akarjai juttatni megbecsülését a hivatása magaslatán álló ujságírótársadalom iránit, továbbá ez a juttatás bizomyítja, hogy a széleskörű takarékosság mellett sem feledkezünk meg az elszakított területeken működött azokról a hírlapírókról. akik a nemzet szellemi kincseinek átmentéséért és a magyarság mellett való kiállásukkal két évtized sanyarúságábain oly nehéz és önfeláldozó küzdelmet folytattak. A 10. rovat a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács költségeit foglalja magában. Itt 12.420 pengős csökkenés mutatkozik, mivel mint említettem, a Tanács szerződéses alkalmazottai a miniszterelnökségi létszámba soroltattak. Következnek a rendkívüli kiadások, • amelyek közt szerepel az átmeneti kiadások és beruházások címén 1. és 2. rovat alatt a Nemzeti önállósítási alap és az Értelmiségi Munkanélküliségi Ügyek Kormánybiztosságának költségvetése. A Nemzeti önállósítási Alap célja tudvalevőleg eredetileg elsősorban a magasabb iskolai képesítésüek támogatása és a gazdasági pályák felé terelése volt. Minthogy azonban a munkanélküliség terén az utóbbi időben örvendetes csökkenés mutatkozott, mindinkább áttolódott ez a munka a kisebb képesítésüek támogatására, sőt ez az utóbbi időben a2 előző kategóriákét már meg is haladja. Az Alap költségvetési javadalmazása megalakulásától kezdve a folyó év végéig 12,927.000
