Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-312

Az országgyűlés képviselőházának 312. ülése 1942 november 23-án, hétfőn. 105 kiskereskedő költségeit, mert fuvarost kéli felvennie és a szállítást meg kell fizetnie. Vigyáznunk kell a maximálással is. A káposzta például 20—22 pengőért voit kapható. Azután 24 pengőben maxiimálták az ánát, de akkor eltűnt a piacról. Ehhez az árucikkhez, amely rendesen kapjhiató a piacon, nem

1 lett volna szabad legalább addig hozzányúlni, míg ennek a bevágása, savanyítása meg nem történik. Addig várni kellett volna a maxima* lássál. Fel kelll hívnom a közellátási miniszter úr figyelmét arra is* hogy sok helyen visszaélés történt az ocsuyal. A búza ára 30 pengő, ocsút pedig 40 pe'ngőért lehetett kapni. Most sehol sem lehet tavaszi bükkönyt kapni. Ügy vagyok értesülve, hogy egy kevés kukoricáit, vagy árpát kevernek hozzá és 60—65 pengőért adják el a budapesti fuvarosoknak. Ellenben a mezőgazdáknál miem lehet tavasai bükkönyt kapni. Ugyanez a helyzet a zabosbükkönynél. Nem tudom, hogyan lehetséges az, hogy a rendeletből a zabosbükköny zárolása kimaradt. Zabo;büktkönyt saabad vagontéteiLekben szállítani. A gyakorlatban a helyzet az, hogy ia zsiák tele van. zabbal és csak a tetején van &gy kis bükköny. (Ügy van! jobb felől.) A lisztutalványozásnál is hibák vannak. Budapesten például aiz elosztó liszthivatalnál kiiadják a szállítási engedélyt, illetőleg a liszt mennyiségét, viszont ia malomasztáilvmiak nincsen áruja. Nem tudja kiadni. A kereskedő hiába megy el a malomba, nem kapja meg áruját. A sorbanállás is már igen sokszor szóba" került a Házban. A sorbanáMás elkerüléséinek egyik tmódtia volna a rajoinároizás: Megfigyelhető, hogy vannak egyes üzletek,, — így például a Községi Élelmiszerüzem — amelyek előtt igen sokan állnak sorban, viszont vannak olyan üzletek is, amelyek előtt kevesebben vannak. Ezt valahogyan arányosítani kellene, az egyik üzletestől bizonyos vevőkört át kellene vinni a másik üzleteslhez,, hogy az emberek egyszerre megkaphassák az árut és a sorbanállás megszűnjék. Indítványozom, hogy a sorbanállás megszüntetése céljából ne csak azt írják ki a kereskedők, hogy lesz liszt vagy zsír, hanem írjálk ki azt is, hogy hány órakor fogják azt kiosztani és ezelőtt az időpont előtt a hatóság tiltsa meg a sorbanállíást. Nagyon helyes volt a közellátási miniszter úrnak az a rendelkezése, amellyel lehetővé tette, hogy elegendő hiús legyen a piacon. Látjuk, hogy nemi isi fogy el a hús és sem sorban* állás, sem) tülekedés nincs. Most azok! sem állnak sorban, akik eddig a húst megvásárolták és azután feketén továbbadták, mivel nekik volt idejük sorbanállni. Felhívom a miniszter úr figyelmét arra is, hogy a tavalyi gab on alapokat felül kell vizsgáltatni és le kell számoltatni. Ellenőriztetni kell tehát azt is, hlogy hiány hold volt bevetve és hány hold van beírva. El kell számoltatni azért is, mert, akik becsületesen cselekedtek, azok károsodtak, akik pedig a rem deletnek nem tettek eleget és a gabonalap helyességére nem vetettek súlyt, azok a köz kárára előnyhöz jutottak. A bevetett területekre vonatkozólag is most kellene már a nyilván tartást beadni, illetőleg a kamaráknak most kellene számot adniok erről azért, hogy ellenőrizhessük hiány fhíold van bevetve*, illetőleg, hogy mennyi gabonát használtak fel a gaadák KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ XYI. a föld bevetésére. Itt is valószínűleg plusz fog előállni. Helyeg voilna, ha azokat az, egyéneket, akiknek az üzlete megszűnt és akik a lakásukba vitték fel aa árujukat s onnan folytatják a fekete álrusítást, a detektívek felkutatnák és büntetésiben részesítenék, viszont a detektívek bizonyos jutalomban részesülnének. Amint az előbb már mondtam, a kukorica árát feltétlenül fel kell emelni, mert a gajzidlának abban teljesen igaza van, hogy ha azt összehasonlítja a, csizma árával, akkor lényeges hátrányban van. Fel kell hívnom a közellátási miniszter úr figyelmét arra is, hogy ma is hangzott el panasz a bőrbevásárlási központra. A leghelyesebb volna, ha ezen a téren is az álrak ki volnának függesztve a községekiben, ha ki volna írva, hogy a lóbőr, a marhabőr, vagy a borjúbőr ára küónkint mennyi, tehát, hogy mennyiért kell átvenni, nehogy a kereskedő a gazdia kárára előnyökhöz jusson. Az iparcikkek árát feltétlenül revideálni kell, mert azt hiszem, ezeknek volt a legtöbb kezük az árak emelkedéséhez. Amikor a háború kezdődött, ezeket azonnal felemelték. Ha beletekintünk ebibe az áremelkedésbe, akkor itt óriási távlatot kell néznünk, mert hiszen az iparosok, a gyárosok előnyös helyzetben voltak. Matematikailag kiszámíthatták, mennyi idő alatt jutnak az egész ország pénzéhez. Hogy eia mennyire így volt, azt látjuk, hiszen a birtokokat, a gyárakat, a házakat és mindent összevásároltak. Az iparcikkeket tehát feltétlenül arányba kell hozni a mezőgazdasági termények árával. A közellátásii minisatériumban szükséges volna egy úgynevezett panaszosztály, egy felszólamlása osztály felállítása. Ha oda egy gazdának, egy fogyasztónak a kívánsága, kérése, vagy panasza befutna, akkor azt haladéktalanul, 24 órán belül ki kellene vizsgálni. Azt hiszem, néha furcsa eredményekhez jutnánk. Bár szorosan véve nem tar'toaik a közellátásti miniszter úrhoz,, mégis foglalkozom a tűzifa árával is. szóvá kell ezt tennem aizért, mert sokszor latolni a kerületemben, hogy a szegény munkáséinbrrek vasárnapi ebédjüket nem trudiják megfőzni. Sokszor öt kiló fáért állnak soriba. Fa — mint halljuk — van aiz erdőben s ezért ki kellene kutatni _ annak az okát, miért nem jön fel és amennyiben rejtett áremelést várnának egyesek,-feltétlenül le kell esapni rájuk a közellátásügyi miniszternek és az ilyenektől az engedélyt meg kell vonni. Mélyen t. Ház! A köizelláítás hibáinak kiküszöbölését a következő módon látom elérhetőnek. 1. A már kitermelt és rendelkezésre álló készletek, áruk, közszükségleti és. élelni'icikkek felett a közellátásügyi minisatérium teljhataimúlag (diisiaponáljon. 2. A fizetések, munkabérek es a közszükségleti cikkeik árai aránybahozandók. Ez biztosítaná a pengő belföldi értékét és kizárná annak romlásátl, ami meghozná az ország belső nyugalmát. 3. A feketekereskedelem teljes megszüntetése. Ezzel kapcsolatban egy szójátékot kellene használnom;. Ma úgy áll a helyzet, hogy ami van, az nincs, és amli nincs, alz van. (Koltai József: Feketén!) Feltétlenül iga^a van a közbeszóló képviselő úrnak abban, hogy teljesen fel kell számolni a zsidó kereskedelmet. (HelyesUs és taps a szélsőbaloldalon.), mert K zsidók fekete áron árusítanak és a zugpiaout ók csinálják. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ebben egyetértünk mindnyájan!) Mélyen t. Ház! A közellátásügyi miniszté16