Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-312

Az országgyűlés képviselőházának 312. tási állapotainkról, sajnos, nem mondhatunk el. (vitéz Imrédy Béla: Ez a lényeges!) Annyiszor rámutattunk már a múltban i

s a hibákra és figyelmeztettünk a hibás intézkedések következményiedre, hogy az ember már szinte restelkedéssel és keserűséggel szói újra e kérdésekről. De a hibák ugyanazok maradtak, még fokozódtak! éá erősebben "meggyökereztek. Ennek más oka nem is lehet, minit az ügyek intézőinek hozzánemértése. Igen nehéz télnek és tavasznak nézünk eléje. A nélkülözéseket, az élelmicikklek ós tüzelőanyagok hiányát igen nehezen fogja elviselni az a közönség, amelynek ellenálló képességét mesterségesen igyekszik gyengíteni a titkos propaganda, amely a jövőbe vetett hitet igyekszik megdönteni. De érezze át a kormány azt a szörnyű nagy felelősségeit, amely ma terheli. A nemzet sorsa és jövője függ attól, hogy miként intézik legnehezebb és legfontosabb problémáinkat. Ilyen időkben nem szabad más szempontnak érvényesülnie, mint csakis a legteljesebb szak szerűségnek és hozzáértésnek. Távolítsanak el minden posztról olyanokat, akik akár képességeik! és szakértelmük, akár a jövőbe vetett hitük hiánya miatt alkalmatlanok e nehéz kérdéseink megoldásával kivezetni az országot a végtelenül súlyos helyzetből. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Ilyen időikben a nemzet minden egyes fiának azt kell éreznie, hogy a posztokon lelkes, kiváló képességű szakemberek állnak és intézik az ország ügyeit. S akkor bizalommal fog fogadni minden intézkedést, türelemmel fog elviselni minden elkerülhetetlen ^ nélkülözést és aggódás nélkül fog a nemzet jövőjébe Tekinteni. Az idő rövidség© miatt nem akarok részletesen foglalkozni az úgynevezett Juresek-féle tervvel, de majd az, approprdációs vitában fo1 gok erről szólani. Itt csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy az ailapelgondolás nem rossz, az első intézkedés azonban, amely ennek alapján készült, elkésett. De egy nagy aggályom van: kivel fogja ezt adminisztrálni a miniszter úr? (Zaj.) T. Ház! Beszédidőm lejárván, nem akarok ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozni és csupán azt jelenítem be, hogy a; költségvetést nem fogadom el. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon, a szónokol! üdvözlik.) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Fricke Valér! Elnök: Fricke Valér képviselő urat illeti a szó. Fricke Valér: T. Ház! Rendkívüli nehéz helyzetben vagyunk, amikor a közellátási költségvetést kell bírálnunk, (SzöIIősi Jenő: Ez őszinte beszéd!) metft nein áll rendelkezésünkre a bírálatnál az a statisztika, amely tulajdonképpen a) költségvetésállapjátkellene, hOfsry képezze, mert hiszen ez hadititokként kezeltetik^ így tehát rá vagvunlc szorulva arra, hogy talán inkább csak általános vonatkozásokban mutassunk rá a muílt hibáira, nem rossz szándékból, mert hiszen az úi miniszter, az úi államtitkár új reményeket keltettek az orszáar termelő és fogyasztó közönségében és mi ezekben a padsorokban — az ellenzék padsoraiban ülő képviselőtársainkkal ellentétben — rendíthetetlenül bízunk ab bau. hogyha ez a kérdés száz százalékban jól, azonnal nem is oldható meg, d© mindenesetre az emberi képességek ülése 1942 november 23-án, hétfőn. 91 haltáráig jószándékkal, becsületes akarattal, (Börcs János: Nem is kívánunk emberfelettit! — Elnök csenget.) eréllyel és határozottsággal minden meg fog történni arra, hogy a, nehézségek kisebbek legyenek es — hogy úgy mondjam — a termelés és elosztás kérdései a lehetőség határain belül tisztességesen és helyesen rendeztessenek. T. Ház! A közellátás kérdése ma talán éppen olyan fontos kérdés, mint a külső frontokon küzdő hadsereg lelki épségei és ütőképessége. Már százszor megállapítást nyert, hogy iá külső front nem tud helytállani akkor, ha az úgynevezett belső front itt bent nem állja meg a helyét A belső front szilárdságának pedig — úgyj érzem és úgy látom — alaptétele az, hogy a közellátás biztosítva legyen. mert az éhes gyomor rossz tanácsadó: és, az éhes munkás munkateljesítménye rendkívül csökken, olyan terepet és olyan alaoot ad az agitációnak, amely háborúban, különösen a háború vége fölé^ mindenütt felüli a fejét, hogy komoly veszélyeket; jelenthet az ország jövőjére nézve. örömmel üdvözlöm az előadó úr szavait, amcilyekkel rámutatott arra, hogy a közeli áitáisügyi miniszter úr a mezőgazdaságot hadiüzemmé kívánja nyilvánítani. Mi mezőgazdák, termelők ezt a bejelentést nagy Örönimel üdvözöljük, mert hiszen, ha közellátási szempontból nézem a második front kérdését, akkor azt kell mondanom, hogy a mezőgazdaság valóban hadiüzem kell, hogy legyen éspedig mondhatnám, hogy az országnak talán legfelső és legnagyobb hadiüzeme; meg kell tehát adni neki mindazt, ami a termelés biztosításához szükséges. Rá kell mutatnom egy általiunk a múlt esztendőiben igém sokszor követelt és még niem tisztázott kettősségre, amely a ^közellátási kérdések gyökeres rendezését rendkívül megnehezíti. Ez a kettősség az, hogy amikor bírálatot kell mondanunk például a termelési kérdésről, őszintén megmondom, annak ellenére, hogy a kormánypárt vezérszónoka vagyok, nem tudnék válaszolni rá, ha valiaki azt kérdezné tőlem, hogy ez a földmívelésügyi tárcához vagy pedig a közelliátási minisztériumhoz tartozik-e. Örömmel 'állapítom, meg, hogy ar (közellátásügyi miniszter úr — úgy látszik — vaskézzel bele akar nyúlni ebbe a kérdésbei, irányítani is akarja, de ha a magam lelkiisnierietót kérdezem, iákkor tulajdonképpen azt kellene kérdeznem, hogy akkor mirevaló a földmívelésügyi kormányzat? (Szász Lajos közellátásügyi miniszter: Egy a kormány!) Ugyanis a termelési kérdéseik szakreferensei és azok a vezető oisiztályok a föl diníveléstügyi kormányzat alá tartoznak. Mosit is ezer és ezer kérdésiben^ hartásköri összeütközés és véleményeltérés .lehet. (Egy hang a szélsötíaloldalon: Van is!) Nagyon jól tudjuk, hogy igen sokszor még a pénzügyi kormányzat is beleszól ebbe, sőt beleszól az árkormány biztosság is. amely hála Istennek, már nem egy harmadik különálló tényező. Erre csak azért mutattam rá, mert nem tudjuk elképzelni, hogy legyen olyan ember, akinek olyan tekintélye vau, — örülnék, ha így lenne, — aki ilyen kettősiség, mellett is jól meg tudná oldani a kérdést. Ügy érzem, hogy ez a két dolog, a földmívelésügy és a közellátás, olyan szorosan összefügg a termelési és az elosztási vonalon, hogy ezeket csak ear kooonyának az elgondolásai szerint, eery vasmarkú embernek a végrehajtó akarata 14*