Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-296

86 Az országgyűlés képviselőházának 296. ülése 1942 október 29-án, kedden. lamvasútnak hiánya például a legutóbbi három költségvetési évben 54, azután 48, azután 30 millió pengő, itt tehát igen nagy javulás van, bár egyidejűleg a bevételi hátralék tetemesen emelkedett. Úgyhogy a bevételi hátralel- az utóbbi három évben 4 millióról 13 millión.' majd 19-re emelkedett. Osak azt nem tudom, y. az oka annak, hogy az államvasutaknál péltL ' az áruszállítások utáni 1,800.000 pengő hátrü ék, amely az 1937/38. költségvetési évben, három évvel ezelőtt szerepelt, most már az 1939/40. költségvetési éviben 15 millió pen gőre emelkedett fel. Az állami igazgatásinál 300 millió pengőt meghaladó felhatalmazás nélküli költekezés történt. Ha megvizsgáljuk a zárószámadást, akkor kiderül, — a kiadások természete szerinti csoportosítást nézve — hogy mindenütt túlkiadás történt. Egy érdekes dolog van azonban, ahol igen lényeges megtakarítás van kimutatva éspedig ez a személyi kiadás, ahol 24,100.000 penigő megtakarítás van jelezve. Ez megint olyan kérdés, amelyre vonatkozólag valami részletesebb felvilágosítást és magyarázatot kellene kapnunk az igen t. kormánytól. A tisztviselői illetmények kétízben is emeltettek ennek a költségvetési évnek során és mindamellett megtakarítás van az előirányzathoz képest. Érdekes, mélyen t. Képviselőház, hogy ez a 24 milliós megtakarítás tulajdonképpen a honvédelmi tárcánál jelentkezik. A honvédelmi tárcánál a parancsnokságok és hatóságok címénél 13 millió, a csapatok, testőrség, koronaőrség címénél 30 millió, a légierők címénél 36 millió megtakarítás van a személyi kiadásokra előirányzott összegekkel szemben, holott a költségvetésben az egyes állások pontosan fel vannak sorolva és azt látjuk a zárószámadás bizonyos helyén az indokolásból, hogy tulajdonképpen még szaporítani is kellett a honvédelmi tárca kóréhein nyilvántartott állítások számait. Hogyan lehet akkor az, hogy ilyen sok millióra menő megtakarítás állott elő? Errevoniatkozólae: semmiféle magyarázatot a zárószámadásban nem látunk. (Reményi^&ehneller Lajosi pénzügyminiszter: Majd megmagyarázom!) T. Képviselőház! A költségvetés keretén túlmenő gazdálkodás irányzata egyenesen arra mutat, hogy mindig nagyobb terjedelmű lesz a költségvetés méretein túlmenő gazdálkodás. 1935/36-ban csak 7'6 szazalék volt a túlkiadás és az előirányzat nélküli kiadás, ez azóta 9'6, 10, Í3"7-re emelkedett s jelenleg 13 2 százalék. Mélyen t. Képviselőház, amikor r ezekről^ a kérdésekről van szó, akár itt a Ház ülésén, akár a bizottságok ülésein, egészen természetszerű, hogy indokolásként elsősorban az országgyarapodást hozzák fel. Ez kétségtelen és örvendetes tény, ez ellen igazán .senki semmi néven nevezendő 'kifogást nem emelhet, sőt, nemhogy kifogást nem emel, hanem szívesen vette volna az országgyarapodásnaik még nagy ohb mérték.-t. Ezzel az örvendetes ténnyel azonban ezeket a kérdéseket egyszerűen és ilyen röviden elintézni nem lehet, mert az országgyarapodás területben, sajnos, csak 47 százalékot, lélekszámra nézve pedig 43 százalékot jelent, ellenben a kiadások gyarapodása már'95 százalék csak az 1939/40. évi zárszámadások adatai szerint. A kiadások gyarapodása azután a közterhek igen súlyos emelkedését jelenti. Az utolsó trianoni, az 1937/38. évben a közterhek összege 811 millió pengő, jelenleg pedig az 1939/40. költségvetési évben a teher, a közjogi bevétel eh hez képest már 69 százalékos emelkedést mutat, a zárószámadás eredménye szerint pedig 1242 millió pengő volt a bevétel. Ezt a bevételt azonban még növeli a beruházási hozzájárulásnak egyévi részlete, 128 millió pengő. Ilyen módon a trianoni közterhek 1940-ben máj' 69 százalékos emelkedést mutatnak. De az ország közgazdasági helyzetének állapotára következtetést enged az államadósság^ alakulása is. Az államadósság a jelenlegi zárószámadás szerint 3848 milliót tesz ki. Ebből országos adósság 3045 millió, az üzemek adóssága 365 millió, az átfutó követelések és tartozások különbözete 437 ' millió. Az utolsó trianoni évben ugyanilyen címen az adósságok összege 2000 millió volt, a szaporodás tehát 1842 millió, vagyis 92 százalék, megint tesuyegesen nagyobb, mint amennyit az országgyarapodással meg lehetne indokolni. Érdekes, hogy ezzel ' az adóssággyarapodással szemben a zárószámadás nem tartalmazza egy csomóban összeszedve az ellentéteket a vagyongya rapodásban. Az állami számszék jelentése szerint a vagyongyarapodás összege az említett összeggel szemben egy lényegesen kisebb ösaszeg, éspedig azért, mert ahol az állami szarnszék kimutatja a leltári gyarapodást, a három első címnél, az ingatlan vagyonnál, a hasznos jogoknál nem mutatja ki a közigazgatásnál való gyarapodást, hanem tisztán csak az üzemeknél való gyarapodást. Ezzel az a látszat keletkezik, mintha az államadósság gyarapodása nem szerepelne megfelelő összeggel a vagyontételeknél. Meg kell állapítani, hogy igenis, szerepel, sőt tulajdonképpen nagyobb Összeggel szerepel, éspedig annak következtében, hogy a nemzeti beruházási alapnál eszközölt beruházásoknak ilyen vagyongyarapító ellentételei még ezen felül vannak az alapszerű külön kezelés következtében. Mélyen t. Képviselőház! A zárószámadással tulajdotnképpen nagyon hosszú ideig kellene foglalkozni, hogy annak minden egyes részlete nyilvánvalóvá legyen, az idő rövidsége miatt azonban nem kívánom elsorolni ezeket a számadatokat, ezek egyébként meglehetősen unallmasak lehetnek azok részére, akik részleteiben nem foglalkoztak a kérdéssel. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Kíván meghosszabbítást kérni a Háztól? Vásáry István: Tisztelettel kérek egy félóra m egho ssz a bbí tást. Elnök; Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meglhosszahbítást megadja. Vásáry István: Ezeket a számadatokat tehát mellőzöm és egy pár kérdést kívánok részletesein érinteni, ezek kapcsán bizomyos határozati javaslatot kívánok előterjeszteni. Említettem már, hogy igen nagy Összegű állami pénzek vannak egyes vállalatoknál résziint kamatmentesen, részint kedvezményes kamat mellett; e vállal átok közt tudomásunk szerint elég nyereséges, lukrativ váll a laítok vannak, s alkalmazottaiknak igen nagyösszegű jövedelmeket biztosítanak. Az ország mai helyzetében ezek ellenőrzés nélkül inem állhatnak. Az ellenőrzésről az igen t. pénzügyminiszter it i* már a körülbelül két héttel ezelőtt tartott országos bizottsági ülésen tárgyalt rendelet scrán gondoskodni kí^áln'ti, amikor ezeket a vállalatokat a közérdekeltségek felügyelő hatóságának ellenőrzése alá kíyánta helyezni. Ez bizonyos mértékig megnyugtató, teljes megnyugvást azonban mégsem adhat, mert ezeknek a számadásoknak tulajdonképpen a törvényhozás