Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-296

86 Az országgyűlés képviselőházának 296. ülése 1942 október 29-án, kedden. lamvasútnak hiánya például a legutóbbi há­rom költségvetési évben 54, azután 48, azután 30 millió pengő, itt tehát igen nagy javulás van, bár egyidejűleg a bevételi hátralék tete­mesen emelkedett. Úgyhogy a bevételi hátra­lel- az utóbbi három évben 4 millióról 13 mil­lión.' majd 19-re emelkedett. Osak azt nem tu­dom, y. az oka annak, hogy az államvasutak­nál péltL ' az áruszállítások utáni 1,800.000 pengő hátrü ék, amely az 1937/38. költségvetési évben, három évvel ezelőtt szerepelt, most már az 1939/40. költségvetési éviben 15 millió pen gőre emelkedett fel. Az állami igazgatásinál 300 millió pengőt meghaladó felhatalmazás nélküli költekezés történt. Ha megvizsgáljuk a zárószámadást, akkor kiderül, — a kiadások természete sze­rinti csoportosítást nézve — hogy mindenütt túlkiadás történt. Egy érdekes dolog van azon­ban, ahol igen lényeges megtakarítás van ki­mutatva éspedig ez a személyi kiadás, ahol 24,100.000 penigő megtakarítás van jelezve. Ez megint olyan kérdés, amelyre vonatkozólag valami részletesebb felvilágosítást és magya­rázatot kellene kapnunk az igen t. kormány­tól. A tisztviselői illetmények kétízben is emeltettek ennek a költségvetési évnek során és mindamellett megtakarítás van az elő­irányzathoz képest. Érdekes, mélyen t. Kép­viselőház, hogy ez a 24 milliós megtakarítás tulajdonképpen a honvédelmi tárcánál jelent­kezik. A honvédelmi tárcánál a parancsnok­ságok és hatóságok címénél 13 millió, a csa­patok, testőrség, koronaőrség címénél 30 mil­lió, a légierők címénél 3­6 millió megtakarí­tás van a személyi kiadásokra előirányzott összegekkel szemben, holott a költségvetésben az egyes állások pontosan fel vannak sorolva és azt látjuk a zárószámadás bizonyos he­lyén az indokolásból, hogy tulajdonképpen még szaporítani is kellett a honvédelmi tárca kóréhein nyilvántartott állítások számait. Ho­gyan lehet akkor az, hogy ilyen sok millióra menő megtakarítás állott elő? Errevoniatko­zólae: semmiféle magyarázatot a zárószáma­dásban nem látunk. (Reményi^&ehneller Lajosi pénzügyminiszter: Majd megmagyarázom!) T. Képviselőház! A költségvetés keretén túlmenő gazdálkodás irányzata egyenesen arra mutat, hogy mindig nagyobb terjedelmű lesz a költségvetés méretein túlmenő gazdálkodás. 1935/36-ban csak 7'6 szazalék volt a túlkiadás és az előirányzat nélküli kiadás, ez azóta 9'6, 10, Í3"7-re emelkedett s jelenleg 13 2 százalék. Mélyen t. Képviselőház, amikor r ezekről^ a kérdésekről van szó, akár itt a Ház ülésén, akár a bizottságok ülésein, egészen termé­szetszerű, hogy indokolásként elsősorban az országgyarapodást hozzák fel. Ez kétségtelen és örvendetes tény, ez ellen igazán .senki semmi néven nevezendő 'kifogást nem emelhet, sőt, nemhogy kifogást nem emel, hanem szívesen vette volna az országgyarapodásnaik még na­gy ohb mérték.-t. Ezzel az örvendetes ténnyel azonban ezeket a kérdéseket egyszerűen és ilyen röviden elintézni nem lehet, mert az or­szággyarapodás területben, sajnos, csak 47 százalékot, lélekszámra nézve pedig 43 százalé­kot jelent, ellenben a kiadások gyarapodása már'95 százalék csak az 1939/40. évi zárszám­adások adatai szerint. A kiadások gyarapodása azután a közter­hek igen súlyos emelkedését jelenti. Az utolsó trianoni, az 1937/38. évben a közterhek összege 811 millió pengő, jelenleg pedig az 1939/40. költ­ségvetési évben a teher, a közjogi bevétel eh hez képest már 69 százalékos emelkedést mu­tat, a zárószámadás eredménye szerint pedig 1242 millió pengő volt a bevétel. Ezt a bevé­telt azonban még növeli a beruházási hozzájá­rulásnak egyévi részlete, 128 millió pengő. Ilyen módon a trianoni közterhek 1940-ben máj' 69 százalékos emelkedést mutatnak. De az ország közgazdasági helyzetének állapotára következtetést enged az államadós­ság^ alakulása is. Az államadósság a jelenlegi zárószámadás szerint 3848 milliót tesz ki. Eb­ből országos adósság 3045 millió, az üzemek adóssága 365 millió, az átfutó követelések és tartozások különbözete 437 ' millió. Az utolsó trianoni évben ugyanilyen címen az adóssá­gok összege 2000 millió volt, a szaporodás te­hát 1842 millió, vagyis 92 százalék, megint tes­uyegesen nagyobb, mint amennyit az ország­gyarapodással meg lehetne indokolni. Érdekes, hogy ezzel ' az adóssággyarapodással szemben a zárószámadás nem tartalmazza egy csomó­ban összeszedve az ellentéteket a vagyongya rapodásban. Az állami számszék jelentése sze­rint a vagyongyarapodás összege az említett összeggel szemben egy lényegesen kisebb ösa­szeg, éspedig azért, mert ahol az állami szarn­szék kimutatja a leltári gyarapodást, a három első címnél, az ingatlan vagyonnál, a hasznos jogoknál nem mutatja ki a közigazgatásnál való gyarapodást, hanem tisztán csak az üze­meknél való gyarapodást. Ezzel az a látszat keletkezik, mintha az államadósság gyarapo­dása nem szerepelne megfelelő összeggel a va­gyontételeknél. Meg kell állapítani, hogy igenis, szerepel, sőt tulajdonképpen nagyobb Összeggel szerepel, éspedig annak következté­ben, hogy a nemzeti beruházási alapnál eszkö­zölt beruházásoknak ilyen vagyongyarapító ellentételei még ezen felül vannak az alap­szerű külön kezelés következtében. Mélyen t. Képviselőház! A zárószámadás­sal tulajdotnképpen nagyon hosszú ideig kellene foglalkozni, hogy annak minden egyes részlete nyilvánvalóvá legyen, az idő rövidsége miatt azonban nem kívánom elsorolni ezeket a szám­adatokat, ezek egyébként meglehetősen unallma­sak lehetnek azok részére, akik részleteiben nem foglalkoztak a kérdéssel. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Kíván meghosszabbítást kérni a Háztól? Vásáry István: Tisztelettel kérek egy félóra m egho ssz a bbí tást. Elnök; Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meglhosszahbítást megadja. Vásáry István: Ezeket a számadatokat tehát mellőzöm és egy pár kérdést kívánok részlete­sein érinteni, ezek kapcsán bizomyos határozati javaslatot kívánok előterjeszteni. Említettem már, hogy igen nagy Összegű állami pénzek vannak egyes vállalatoknál résziint kamatmentesen, részint kedvezményes kamat mellett; e vállal átok közt tudomásunk szerint elég nyereséges, lukrativ váll a laítok vannak, s alkalmazottaiknak igen nagyösszegű jövedelmeket biztosítanak. Az ország mai hely­zetében ezek ellenőrzés nélkül inem állhatnak. Az ellenőrzésről az igen t. pénzügyminiszter it i* már a körülbelül két héttel ezelőtt tartott or­szágos bizottsági ülésen tárgyalt rendelet sc­rán gondoskodni kí^áln'ti, amikor ezeket a vál­lalatokat a közérdekeltségek felügyelő hatósá­gának ellenőrzése alá kíyánta helyezni. Ez bi­zonyos mértékig megnyugtató, teljes megnyug­vást azonban mégsem adhat, mert ezeknek a számadásoknak tulajdonképpen a törvényhozás

Next

/
Thumbnails
Contents