Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-295

TO Az országgyűlés képviselőházának 295javaslattal kapcsolatban, hogy történjék státusrendezés a közigazgatási tisztviselőknél.. A, státusrendezés nemcsak a közigazgatási tisztviselők, hanem az egész tisztviselői kar vonalán állandó tárgyalás anyaga. Meg vagyok róla győződve, hogy el fogunk odáig jutni, hogy e tekintetben is rendet teremthessünk. De méltóztassanak megengedni, ez is azoknak a problémáknak egyike, amelyeket a mai viszonyok közt nagyon nehéz volna végleg megoldani. Ami a közigazgatási tisztviselők _ státusát illeti, egészen bizonyos, hogy ez a kinevezési rendszer a közigazgatási tisztviselők előlépési lehetőségein javítani fog, (Maróthy Károly: Kiegyenlítődik!) mert kicsi kis keretekből, kicsi kis státusokból összevonjuk őket tulajdonképpen egy országos ^ státusba, ahol a kiegyenlítődés, a megfelelő elemek előbbrejutása sokkal inkább biztosítva lesz, mint az eddigi szűk kis státusokban. A tapasztalat ugyanis sajnos azt bizonyítja hogy könnyebb egy tevének a tű fokán átmennie mint egy tisztviselőnek egyik megyéből a másikba vagy egyik városból a másikba jutnia. Ez megint a választási rendszer hátránya volt. Felvettetett itt az a kérdés is, hogy a tisztviselők kinevezésénél kötelezővé tétessék a pályázat hirdetése. A javaslat nagyban r és egészben szabály gyanánt országos pályázat hirdetését rendeli el. Nem tartanám azonban helyesnek teljesen megkötni a belügyminiszter kezét ebben a tekintetben, mert éppen közigazgatási állások és főleg vezető állások betöltésénél nagyon sokszor adódik az a helyzet, hogy megvan az ember és megv.an a hely, annyira prominensen egy ember való arra a posztra, hogy teljesen céltalan, országos pályázatot hirdetni, igényeket felkelteni, versenyt támasztani. (Rassay Károly: Aki a legjobb voln,a

9 az pedig esetleg nem pályázik!) A legjobb pedig esetleg nem pályázik. Én már tapasztalatból tudom azt, mit jelent az, amikor csak a tisztviselő és a törvényhatóság beleegyezésével lehet áthelyezni v.alakit, hogy sokszor milyen nehéz volt az alkalmas embereket megkapni, illetőleg nagyon sok esetben nem is lehetett. Ezért nem tartanám indokoltnak, hogy ebben a tekintetben, megköttessék a kezem, bár természetes, hogy szabályképpen az országos pályázat hirdetése jön tekintetbe. Kifogásolták, hogy miért vettem ki Buda- , pestet ennek a javaslatnak rendelkezései alól. Ennek megvan a magyarázata. Budapest törvényhatóságát a visszacsatolások egyáltalában nem érintették. Budapest törvényhatóságában a visszacsatolások következtében semmiféle konstrukciós változás mein történt. Budapest törvényhatóságának alkalmazottjai túlnyomórészt nem valók arra, hogy vidéki közigazgatásban résztvegyenek. (Helyeslés a jobboldalon és jobbközépen). Budapest levegője és azok a követelmények, amelyeket a budapesti közigazgatás a maga embereivel szembein: felállít, lényegesen mások (Ügy van! a jobboldalon.), mint a vidéki közigazgatási tisztviselőkkel szemben felállított követelmények, tehát egy budapesti tisztviselőt a vidéken a legtöbb esetben nem tudnék használni, azokat pedig, akik közülük használhatók a vidéken, ha szükség volt vagy van rájuk, megkaptam eddig is és meg fogom kapni a jövőben is, mert annyi... (Rajniss Ferenc: Hatalom van!) Itt már nem hatalmi kérdésről van szó, t. képviselőtársam, bár bizonyos hatalmunk is van, (IIóvsz!»

y Jâülése 1942 október 16-án, pénteken. nos: A kolozsvári polgármester esete,!) ...die viszont annví nií>gérté.st elvárhatok Budapest törvényhatóságától, — ha országos vagy fontos közérdek ikivanjiai, hogy &ST tisztviselőjét átenigedje, akkor »aizt a jövőben isi át fogja en* gedni. (Ilovs/ky Jáuos: így is lesz!) Itt van pestről vittem tanácsnoki állásból oda és mondpfcstről vittem ianáesnoki állásból oda és .mondhatom, igazán elsőrangúan megállotta a helyét. (Úgy van! a szélsőjobboldalon és a középen.) Ilyen eset elő fog fordulni a jövőben is, azonban nem szeretnék egy nagymérvű fluktuációt tereinteni a budapesti és a vidéki tisztviselői kar között, mert ennek semmi értelme sincs. (Helyeslés a jobboldalon-) T. Ház! Azt hiszem, (hogy az elmondottakkal nagyban-egészben kimerítettem a vita anyagát és mindenre reflektáltam. Hátra van még a német nemzetiségű képviselő úr felszólalása, (Halljuk! Halljuk!) aki utalt arra, hogy a bécsi egyezmény a német kisebbség tekintetében bizonyos megállapodásokat tartalmaz, még pedig olyan megállapodásokat, hogy a kinevezett tisztviselők alkalmazásánál a német nemzetiség igényelj megfelelően figyelembe vétessenek. Én a bécsi egyezmény megállapodásaihoz a legszigorúbban ragaszkodom, ragaszkodtam hozzájuk eddig is és ragaszkodni fogok a jövőben is. (Helyeslés.) Igenis, magam is — az egyezmény szabályozásától függetlenül — rendkívül fontosnak tartom, hogy a nemzetiségi vidékeken a közigazgatásban az illető nemzetiség tagjai is részt vegyenek s ezáltal közvetlenebbé tegyék a közigazgatást. (Helyeslés ) Ezt a szempontot tehát mindig figyelembe fogom venni. (Közi-Horváth József: Viszont színmagyar vidéken színmagyar tisztviselő működjék!) Természetesen, azoktól <a nemzetiségi tisztviselőktől ugyanazt fogom megkövetelni, amit a magyar nemzetiségi tisztviselőktől megkövetelek. (Helyeslés:) Ezzel be is fejeztem felszólalásomat. Még csak egyet, bár talán nem is szükséges erre reflektálnom. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Serényi képviselő úr felszólalásánál nem voltam jelen, de úgy hallom, hogy felszólalásában ,azt az inszinuációt szegezte nekem, hogy én a tisztviselők áthelyezését nem az objektiv t szükség szerint, hanem majd csak büntetésből fogom eszközölni. Ha a képviselő úr a magyar bel. ügyminiszterről ilyen abajntas szempcaíok érvényesítését tételezi fel, akkor megértem, hogy bizalmatlansággal viseltetik a magyar belügyminiszter iránt. Az a szerencsém, hogy a képviselő úr — meg vagyok róla győződve — nagyon kevesedmagával ül ebben a Házban, aki ugyanezt a felfogást magáévá tenné. (Ügy van! jobbfelől. — Rajniss Ferenc: Mi nem valjuk ezt és mégis bizalmatlanok vagyunk! Ez nem azt jelenti!) Én nem a bizalmatlanságról beszéltem, hanem erről az inszinuációról. Azt senkitől sem veszem rossznéven, hogy velem szemben bizalmatlan, ha ellenzéki állásponton van. A másik megjegyzése a képviselő úrnak, — amint hallottam — a pestmegyei tisztviselőkről hangzott el. Azt mondta a képviselő úr, — ha jól hallottam — hogy ennek a törvénynek a levét a pestmegy ,ei tisztviselők fogják^ meginni. A pestmegyei tisztviselőknek nincs okuk félni ettől a javaslattól, ha kötelességüket maradéktalanul teljesítik. (Úgy van! Ugy van! jobbfelől.) De igenis van okuk félni attól, ha a kötelességüket nem teljesítik, vagy ha mellékszempontokat engednek a közigazgatás-