Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-309
58i Áz-országgyűlés képviselőházának 309. hait felvilágosítást,- viszont a kritikát gyakorló sem tud minden kritika forrására kitérni. Ezért ezt a tárcát nevezhetem majdnem a legnehezebb tárcának, nemcsak azért, mert háború idején minden tárca fölött kell, hogy legyen ennek a tárcának értéke, hainem azért is, mert ennek a tárcának budget-dotálásától függ esetleg egy háborúnak hazánkra nézve fontos kimenetele. Itt azonban le kell szögeznem azt a tényt is, hogy már két évvel ezelőtt bátor voltam az előző honvédelmi miniszter úr figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy egy nemzet mozgósított állapotát meg kell, hogy előaze egy úgynevezett lelki mozgósítás is. Ezt a lelki mozgósítást a következőképpen vázolom és a következőképpen értem. A hiadrakelt sereg minden egyes katonájának válláról lie kell venni a gondot, mert a honvédségnek csak akkor lehet százszázalékos ütőképessége, ha gondnélküli harci erővel rendelkezik. Sajnos, ez százszázalékig nem történt meg. Ezt a háborút, — ahogyan én látom és remélem, hogy így is történik — vagy totálisan meg lehet nyerni, vagy — ne adj Isten — el lehet veszteni. Megegyezéses békére senki azí országban, ne merjen gondolni. Ez a háború a mai totális világnézetek' harca, amelyben egyiknek feltétlenül a porondon kell maradnia. Talán az összes küzdőfelek között a legrövidlátóbbnak az angolszászokat tartom, akik azt hiszik, hogy esetleges győzelmük esetén hűnek vélt szövetségeseikkel, így a szovjettel együtt pihenhetnek győzelmi babéraikon. Ez, tévedés! A szovjet csak teljesértékű, világforradalmat jelentő győzelmet ismer és ezért - harcol. A harmadik internacionálé kimondja» hogy Lenin szerint is csupán a világforradalommali érheti el a szovjet célkitűzéseit. Ezért fegyverkezett olyam képtelen mértékben, ami arra vezetett, hogy népének éhínség árán is csaki tankot és fegyvert kellett gyártania; nein számított aa, hogy ennek az árnak ellenében millióknak és millióknak kellett éhenpusztulniok. Végeredményében pedig a zsidó plutokrácia az, amely akár az angolszászok, akár a velük egyesült bolsevizmus révén világuralomra törekszik. Ennek a törekvésnek pedig csak egyetlen egy komoly ellenfele vaui és ez a nemzetiszocialista világmozgalom. Nem szeretnék olcsó politikai babérokat aratni ezekkel a saavakkal, de minthogy a jelen háború világnézeti harc, amelyben a zsidó felforgatókkal szemben a tengelv képviseli a keresztény világnézetet, és a német és az olasiz haderő, valamint a velük egyesült haderők vannak hivatva megmenteni Európát le kell szögeznem, hogy a magyar haderő is a zsidó plutokrácia ellen harcol, mégpedig komolyain és igen sok vérrel. Itt le kell szögeznem, hogy mindenki, aki ennek a harcnak végső győzelmes kimenetele elé akadályokat gördít, hazaáruló. (Ügy van! a szélsbbaloldalon.) Azt is meg kell tehát állapítanom, hogy az eddig szokványos és általánosságban a megszokott és a közvélemény tudatában szereplő— hála Istennek, elég ritka eset — hazaárulásnál ebben a háborúban van egy súlyosabb bűn is, és ez a fajtával szemben való nemtörődömség, amelynek következteben, ha az tömegesen jelentkezik a nemzetnél, itthon pAnikot kélt, a hadbakelt seregnél pedig erŐgyengülést és teljes legyöngüléshez vezet. Ügy hiszem, hogy valamennyien értesültünk már a hazatért katonáktól, hogy az oroszok ebben a háborúban milyen kitűnő felszereléssel rendel ülése 1942 november 19-én, csütörtökön. kéznek és az embert is megszégyenítő fanatizmussal harcolnak. Ebben a fanatikus küzdelemben a válaszunk nekünk sem lehet más, mint szövetségesünk oldalán még nagyobb fanatizmussal a győzniakarás és a végső győzelem i'eltétlea. kivívásaJogos kritikáink elqtt elsősorban meg kell említenem, ho.^v a harcoló sereg harci ereje annál nagyobb, minél inkább egyezik annak harci szellemtől fűtött hangulata az úgynevezett mögöttes országrészek hangulatával. Azért mondom, hogy az »úgynevezett«, mert a totális háború mögöttes országrészt nem ismer, sőt a harcoló sereg a mögöttesnek nevezhető országrésszel teljesen egy kell, hogy légyen. Totális háborúban nincs mögöttes országrész, tehát mint mondottam, egy a küzdelemben és az élniakarásban, valamint az áldozatokban az egész ország. Ha ez nincs meg,, úgy ez igen nagy baj lehet. Arra kell kérnem tehát a miniszter <urat> hogy alaposan figyeltesse mes az ország hangulatát és amennyiben ezen a téren szigorú közbelépésre lenne szükség, úgy azt megtenni el ne késsen- Ebben az országban a zsidók szabadon járnak-kelnek, sajnos, mint tudjuk. És ha most már figyelembe vesszük, hogy nekik egyáltalában nem érdekük az, hogy ezt a háborút megnyerjük* úgy könnyű rájönni arra, hogy a tudatlan és tájékozatlan nagy tömeg, amely kirívó, igazságtalan közellátásügyi problémákat is érzékel maga előtt, mennyire ki van téve zsidömétely és a hazaellenes kijelentések mérgezésének. Néha elegendő egy-két szó, amelyre ugyan nem lehet rásütni hazai jogszabályaink szerint a hazaárulás kritériumát, de mérgező hatásuk már elvetett állapotban is sokkal többet árt a harcoló nemzetnek és a mögöttes országrésznek, mint azt hinnőkEendkívül szükségesnek és sürgősnek tartom, a csendőrségnek végre egyszer teljesen a honvédelmi miniszter úr hatásköre alá való helyezéséi Meg fogom indokolni, miért teszem ezt, hiszen végeredményben a csendőrség úgy szervezetileg, mint katonai kiképzés tekintetében, mind a tiszti, mind az altiszti kar, a honvédség^ köteléből és családjából kerül ki. Ebben a súlyos órákat és időket élő mában, amikor félek a zsidóság mételyétől, félek az eíégedetlenkedők földalatti aknamunkájától, a rendes és igen becsületes, de kisietszámú rendőrlegénység létszámát kevésnek tartom a rend fenntartására és arra. hogy már az eleve való megfigyelésre elegendő legyen. Kérem tehát a miniszter urat, hogy erre a csendőrséget, de saját hatáskörében méltóztassék felhasználni. Hálás köszönetet kel 1 ! mondanom a miniszter úrnak azért, íhiogy ä közelmúltban a harctereket bejárva, kétszeresére emelte a zsoldot és gondoskodás történt az itthonmaradottak családi és hadipótlékának felemeléséről is. Ezzel kacsolatosan bátor vagyok a miniszter úrnak egy nyilatkozatát idézni, amely szerint (olvassa): »Máris intézkedés történt a hadisegély felemelésére, ézt a kérdést közmegelégedésre óhajtjuk elintézni. De rendezzük a nemzet egyik nagyon fontos problémáját, a hadiárvák, hadiözvegyek és hadirokkanták ügyét is. A hadiárvák, hadiözvegyek, hadirokkantak sohasem fognak olyan helyzetbe jutni, hogy elhagyatottaknak és veszteseknek érezzék magukat. Ök valamennyien óriási áldozatot hoztak, tehát áldozatos szeretettel áll melléjük az állam mágia is. Egyetlen künn harcoló (hon-
