Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-309
552 Az országgyűlés képviselőházának 309. ülése 1942 november 19-én, csütörtökön. nére, amelyeket mindjárt a •kezdetben, úgy a rádióban, mint a sajtóban nagy hangon bejelentettek, nem látjuk a kellő tempót biztosítva, tisztelettel azt a javaslatot teszem, adassék a honvédelmi miniszter úrnak közvetlen és igen erélyes beleszólás ebbe a kérdésbe, hogy minden hosszadalmas adminisztráció nélkül megoldassék ez a kérdés és a zsidó földek, de ha kell, más földek^ is, a magyar katonáknak és azok hozzátartozóinak, a magyar parasztoknak a kezébe adassanak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) <, A sebesültek és rokkantak ellátásával kapcsolatban dicsérettel kell megemlékeznem a Mac.-ról, amely margitszigeti klubházát és gr. Esterházy Tamásról, aki 80 termes pápai palotáját a honvédség sebesültjei íésizére üendfelkezésre bocsátotta. Ugyanakkor nem értem azt, t. Ház, hogy a többi margitszigeti klubház miért nem ajánlotta fel helyiségeit és nem értem, hogyan lehetséges az, hogy a margitszigeti nagy szállodák, a svábhegyi szállodák, a kékesi szálloda, a lillafüredi gyönyörű nagy Palotaszálló miért nincs a honvédség sebesült, gyógyuló, üdülő katonái részére rendelkezésre bocsátva. Ha átnézünk a határon nyugat felé, csak Semmeringre kell elmennünk, azt látjuk, hogy a legdrágább luxusszállók, a Panihans, a Sonnenhof vagy a Südbahn-Hotel telve vannak üdülő, szórakozó és sebesülésük után lábadozó betegekkel és sebesültekkel. Én meg vagyok róla győződve, hogy azok a zsidók, akik ma a drága luxusszállodákban laknak drága egészségükből nem veszítenének semmit sem, ha szép csendben visszaiköltöznének 8—10 szobás nagy lakásaikba. (Egy hang a szélsobaloldalon: falán az internálótábor baï) Mielőtt a dologi kiadásokra rátérnék, meg a Nyukosz. kérésével szeretnék foglalkozni. Az összes tisztviselői kategóriákban megoldottak már, hogy nincs többé régi nyugdíjas és úi nyugdíjas. A honvédségnél ez a különbség meg ma is megvan. Vannak 1930. előtti nyugdíjasok és vannak 1930. utáni nyugdíjasok. Az 1930. előtti nyugdíjasok már úgyis kevesen és kihalóban vannak, s ezért kérem a honvédelmi miniszter urat és a távollevő pénzügyminiszter urat, akiknek hazafias jószívét ismerem, ter gyek lehetővé, hogy ez az utolsó különbség, amely a két kategória között a nyugdíjas tisztek állományában fennáll, végre tünjéik el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A dologi kiadások tételénél örvendetes na : vulást látok. Sajnos, ma már igen sok, regi mulasztást nem lehet pótolni, mert mit er ma bármennyi pénz, amelyet a pénzügyminiszter úr becsületes magyar szándékkal és akarással rendelkezésre bocsát, ha gyáriparunknak nincs megfelelő kapacitása, nincs megfelelő nyersanyag és nincs a gyárakban a fejlesztéshez szükséges megfelelő szakmunkás. Most boszszulja meg mását az a gazdaságpolitika, amelyet" 1930 és 1936 között jelentett gyáriparunk leállítása. Most bosszulja meg magát az a politika, amely 1937-ben, 1938-ban és 1939-ben a Nemzeti Bank egész aranykészletéért, valuta. és devizakészletéért nem vásárolt a hadianyaggyártás és a hadsereg ütőképessége szempontjából igen fontos nyersanyagokat, amelyek ma már be nem szerezhetők. Ezek a nyersanyagok ma többet érnének, mint a Nemzeti Bank minden aranykészlete, angol fontja, vagy dollárja együttvéve. A keleti arcvonalon küzdő csapataink nagyrésze fogatolt járómüvekkel van ellátva. Az orosz harcteret általánosságban a nagy távolságok jellemzik, ezért nagyobbarányú motorosításra lett Volna szükség. Emlékezzünk vissza, az 1920-as esztendőkben Ford tett ajánlatot, hogy Magyarországon egy nagy motorgyárat és autógyárat állít fel. Ez a gyár gyáriparunk akadékoskodása miatt azután Kölnben született meg. (Koltai József: Féltették a zsidók a profitot!) Emlékezzünk vissza azután a magas autóbehozaitali vámokra, amelyeknek az lett a következményük, hogy a gépkoesilétszám Magyarországon rendkívül visszamaradt. Hivatkozom a magyar statisztikai zsebkönyv 1937-es évfolyamában foglalt 1936-os adatokra. Így például — csak az ezreseköt fogom olvasni — 1936-ban Csehszlovákiának 79.000, Romániának 17.000 személyautója volt, míg ugyanakkor nekünk csak 13.000 személyautónk volt. Az öszszes gépkocsi járóművek száma Csehszlovákiában 107.000, Romániában 24.000, Magyarországon pedig csak 18.000 volt, pedig már akkor tisztán látszott^hogy a jövő a motoré. Mégis lemaradtunk. Kérdezem, kit terhel ezekért a dolgokért a felelősség és vontunk-e, vagy ynnunk-e valakit egyáltalán felelősségre azért, inert ezáltal honvédségünk ütőképessége szenved? Ugyanez a helyzet — talán még fokozottabb mértékben — á repülőinknél is. Annakidején, amikor a Horthy Miklós Repülő Alapot megteremtettük, a véderőbizottságban kifejeztem azt a kívánságunkat, hogy ne tegyük ezt a^ fontos nevelési ágat a magyarországi mozilátogatóktól függővé, hanem a honvédelmi miniszter úrnak bocsássunk rendelkezésére olyan összeget, esetleg hitelkeretet, amely erre a magasztos, szent célra szükséges. Ügylátszik, most az idei költségvetésben ez a kérdés bizonyos kiigazítást nyert. XTayanez áll a légierők fejlesztésével kapcsolatos beszerzésekre is. Sajnos, itt is nagyon el vagyunk maradva. A Malert-nek olyan kevés utasszállító gépe van, amikor a hadiposta és csapatszállítás szempontjából nagyon jelentős feladatai volnának, hogy egy gépre — neim is merem a számokat megmondani — körülbelül húsz miniszteri osztályfőnök, tanácsos és más magasabb tisztviselő jut összesen. Ezzel szemfeén a oostai szállítás ma nehézségekbe ütközik, pedig a posta ma a katonának lelki vigasz és szükséglel. esetleg nyugalom és bátorítás is. Sebesültszállító repülőgépünk is csak az az egy van. amelyet Hitler Adolftól, a Németbirodalom vezérétől ajándékba kaptunk. A kivonult hadsereg részére, nem i tudom. rendelkezésre áll-e ma elegendő gyapjú és el vannak, vagy el lesznek-e látva: az új alakulatok is gyapjúruhávail. Ha ez irányban nehézség akadna, akkor hataülmJazzuk fel a honvédelmi miniszter urat, hogy ha kell, szuronyokkal járjanak utána annak, hogy hol vannak a készletek. A pincéik mélyéből elő kell ezeket keríteni és' a honvédség rendelkezésére kell bocsátani. (Helyeslés a baloldalon.) Kérdezem a honvédelmi miniszter urat, vájjon a téli felszerelés ideiében ki fog-e érkezni", mert éppen tegnan polgári körökből azt hallottam, hogy a raj'kályhák részére szükséges nyersanyagot az anyaghivatal csak szeptember végén utalta ki. Ezeket még gyártani is kell és ma, november 19-én 0 alatt van odakint a hőmérő, sőt volt imár napokkal ezelőtt is. A selbesültek ellátásával kapcsolatban felhívom a honvédelmi miniszter úr figyelmét