Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Àx országgyűlés képviselőházának 308. látom, hogy ott a sok szakférfiú mellett teljesen tanácstalanul állnak. Ne a nagy, ipari hizlalókkal lássuk el az. országot, hanem maradjunk meg annál a régi receptnél, hogy a gazda hízlaljon a saját termésével. Akkor nem fog sírni, hogy elviszik tőle a termést}, nem fog sírni azért, hogy olcsón vitték el a termését, hanem egyszerűen azt fogja látni, hogy érdemes hizlalni, neki fog, tehát állni és hizlalni fog. Megemlítettem Jurosek Béla igen t. barátomnak,, a jelenlegi közellátásügyi államtitkár úrnak, hogy feküdjön rá a kisgazdák sertéshizlalási akciójára és állapítson meg egy prémiumot Nagyon jól tudjuk, hogy a törpebirtokosok és a kisgazdák is szívesen hizlalnak, de természetesen nem annyit, mint az. ipari hizlalók, mert nincs pénzük, nincs elegendő tengerijük hozzá. Mit tesznek azonban ők? Beállífcar>ak hizlalásra három-négy sertést, abból kettőt megtartanak maguknak, a többit eladják. Igen ám, csakhogy itt közgazdasági érdek is van, mert jól tudjuk, hogy a kisgazda nem. úgy hizlal, mint az ipari hizlaló, amely belekalkulálja a hat mázsa árpát és tengerit egy-egy sertés meghízlalásába, hanem a kisgazda először neveli a sertést tökkel, lucernával, később burgonyát ós hulladélkiot ad neki, ami odahaza van és csak az utolsó három hónapban fektet bele kukoricát és szemesterményt és hizlalja meg sertését. Mindenesetre tud takarékoskodni a szemesterménnyel is. Ezeket a kisgazdákat azzal kellene serkenteni, hogy azt mondjuk nekükj, ha a saját szükségletedéi felül beállítsz egy sertést, tíz pengő prémiumot kapsz, ha kettőt, akkor húszat és így tovább öt sertésig, progresszív módon' segélyezni, illetőleg jutalmazni kellene őket, nem büntetni, ahogyan jelenleg ez a látszat Fel kell említenem, hogy Németország is erre törekedett. Igenis, Németország arra fektette a súlyt, hogy a hulladékokat, a moslékokat használják fel a sertéshízlaláshoz. A mi ipari hizlalóink nem gyűjtik össze a moslékot pedig Budapest városában, ha ez a dolog meg volna szervezve, rengeteg moslékot tudnánk összeszedni és igen jelentős mennyiségű sertést tudnánk, ha nem is egészen, de félig meghízlalni és kevesebb szemesterménnyel tudr nók a hizlalást befejezni. Németországban tehát az intenzívebb gazdálkodásra törekszenek, ott takarékoskodnak a takarmányokkal, a hulladékokat értékesítik, sőt mi több, városszerte megszervezték a hulladékgyűjtést és igenis, sokszor mondhatnám, a semmiből htízJailmalk sertéseket. Nálunk ez az anyag mind elvész és ki kerül a felhasználásból. Felkérem az illetékes miniszter urakat, hogy ezt a témát alaposan szívügyükké tegyék, mert fontos, hogy a kisgazda, a város perifériáin lakó munkás, vasutas, postás, pályaőr és más kisexisztencia mind hizlaljon. Ha ezek a hizlalók sorában vannak, akkor nagyon sok konyhahulladékot gazdaságosan felhasználnak. (ÜQy van! a szélsőbaloldalon.) Kérem a miniszter urakat, hogy ne tánioigassák az óriási hizlalókat. Enyingen például egy zsidó földbirtokost támogatnak Úgy, hogy havonta 18—20 vágón kukoricát kap és amikor az én környékemen kisebb hizlalók 8—10 mázsa kiutalást kérnek, megkapják a kiutalásit -.illetőleg a vásárlási lengeclélytl és csak 80, meg 100 pengőért kapnak tengerit mázsánként. Felkérem a közellátásügyi miniszter ülése Î94È november 18-án, szerdán. 537 urat, hogy ilyen irányban, intézkedjék és a mosoni gazdatársadalomnak adja meg azt a kedvezményt, hogy csak négy mázsát vigyenek el tőle holdanként és hagyják meg a töhbit, hogy állataiba befektetve a magyar, közgazdaság javára hasznosíthassa. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a földmívelesügyi és a közellátásügyi miniszter uraknak. Következik Budinszky László képviselő úr interpellációja az igazságügy- és pénzügyminiszter urakhoz» Kérem a jegyző urat szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció az igazságügy- és pénzügyminiszter urakhoz a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt külföldi vállalatnak sokmillió pengőt kitevő társulati adó meg nem fizetése tárgyában. Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr szakvéleményét sürgősen revidiálni, illetve olyan véleményt adni, hogy a Budapestvidéki Kőszén bánya B>t.-nál a társulati adó tipikus megrövidítése forog fenn es ezért az eljárás soron kívül és sürgősen lefolytatandó volna? Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a Budapestvidéki Kőszénbánya K. T. ellen társulati adó eltitkolása miatt azonnal és soronkívül az eltitkolt adó és annak járulékai erejéig a kincstár megrövidítésének elkerülése végett a biztosítási intézkedésieket megtenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szói Budinszky László: T. Ház! A honvédelmi tárca költségvetése előadójának szavai csengenek még a fülemben, hogy minden fillért oda kell adnunk a honvédelem céljára. Akkor, amikor mindenkinek minden fillért oda kell adnia, hogy a győzelmet kivívhassuk, 1942-ben folyamiatosian megtörténhetik, hogy egy külföldi vállalat 12 millió pengő társulati adót eltitkolt és nem fizetett be a kincstárnak. (Vajna Gábor: Hallatlan!) T. Ház! A Budapestvidéki Kőszénbánya R. T., amely brüsszeli cég, 1898 május 24-én alakult Brüsszelben 30 évre. A 30 év 1928 május 24-én járt le. A kereskedelmi törvény 201. §-a inperative, világosan kimondja, hogy a részvénytársaság feloszlik azon idő elteltével, amelyre a társaság keletkezett. A Budapestvidéki Kői&zénbánya R. T., amely 1898-ban keletkezett, 1928 május 24-én jogilag és de facto megszűrni létezni Ez a részvénytársaság a trianoni békeszerződés jóvoltából kapott létezése idejére bizonyos adókedvezményeket, így társulati adóiUetékmenftjességet isi. A ^rianoni ibékeszerződéa. hála Istennek a multté, de ettől eltekintve a magyar államkincstár nem adhat egy volt ellenséges államnak, illetőleg polgárainak nemcsak 12 milliót, hanem egyetlenegy fillért sem. (Helyeslés a> szélsőbáloldalon.) Ennek ellenére az történt, hogy 1929 június 28-án, tehát több, miut ötnegyed év elteltével, a részvénytársaság urai rájöttek arra, hogy a részvénytársaság megszűnt, társulati adó- és egyéb adókedvezményei lejártak és megszűntek. Ekkor Brüsszelben hirtelen egybehívtak egy gyűlést fúziót csináltak egy másik társasággal és a budapesti céghivatalba egy 98 oldalas, belgáról magyarra fordított jegyzőkönyvet nyújtottak be, anélkül, hogy megjegyezték volna, hogy