Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

532 Az országgyűlés képviselőházának 308 T. Ház! Még- mindig legalább 50.000 zsidó tarthat miagyar háztartási alkalmazottat. Ezek a cselédlányok természetesen mást nem halla^ nak, mint a Szovjetnek, Angolországnak és Amerikának dicsőítését. így ezek teljesen a zsidók befolyása alá kerülnek, felveszik azok szokásait, erkölcseit és mentalitását. Ez annál veszedelmesebb, mert ezek a cselédlányok sokat barátkoznak a honvédekkel és azokra így rossz hatással vannak, elbeszélik ugyanis nekik mindazt, amit a zsidóktól hallottak. Ilyenformán terjesztőivé válnak a zsidó propagandának^ Nagyon egyszerűen lehetne ezen segíteni: * tessék már végre olyan rendelkezést kibocsátani, hogy 45 éven aluli cselédlány ne dolgozhassák zsidó háztartásban. így legalább a magyarok hozzájutnának háztartási alkalmazottakhoz és megszűnnék a 'fajgyalázás is. Egy igen fontos honvédségi gépgyár építkezésénél még mindig zsidók vannak a vezető állásokban. Báron Leo vezető-mérnök, Lendvai József a gyártást vezeti, az. építkezést pedig Delmár félzsidó vállalkozó vezeti. Nagyon va-, lószínű, hogy ezek ellenségeinket az építkezés pontos helyéről informálják. Ne csodálkozzanak tehát a rendszer urai, ha a legközelebbi bombatámadásnál igen jó hJelyre fognak a bombák esni. Igen egyszerű módszert lehetne itt alkalmazni abból a célból, hogy Magyarország a jövőben megmeneküljön a bombatámiadástól, amely módszer sokkal többet érne, mint egy hatásos légvédelem. Ezer zsidót be kellene zárni egy helyre, körül kellene venni őket gépfegyverekkel és amikor az első bomba leesnék, ki kellene végezni ezt az 1000 izsidót. (Derültség és mozgás jobbfelől.) A következő alkalomkor ismét 10.000 zsidóval kellene ugyanezt csinálni, és így tovább. Ennek az volna a következménye, hogy vagy nem bombáznák az országot, vagypedig igen rövid időn belül megszabadulnánk a zsidóságtól. Ez aiz eljárás nagyon is indokolt, mert mindenki tapasztalhatta, hogy amikor a szovjet bombázók magyar munkáslakásokat bombáztak, a zsidók örömmámorban úsztak és röhögve figyelték a kivilágított... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék parlamentáris kifejezéseket használni. Gr. Serényi Miklós: Még: rövidhullámú leadók segítségével is irányították lakásaikból a repülőket Azt is tapasztaltuk, hogy a Lipótvárosban, a Dohány-utcában még tévedésből sem estek le szovjet bombák, ellenben annál több esett le ott, ahol magyar munkások vannak. T. Ház! Már az előző világháború végén uralkodó állapotokból megtanulhatta volna a kormányzat, hogy a belső frontot aláaknázó ellenség majdnem veszedelmesebb, mint a fronton fegyverrel a kezében harcoló nyílt ellenség. Semmiféle eszköztől sem szabad tehát visszariadnunk, hogy ezekr

e a szovjet propagandát folytató és állandóan szabotázsra uszító zsidókra és csatlósaikra lesújtsunk. Kérem ezért a miniszterelnök urat, hogy most az utolsó, huszonnegyedik órában a legkíméletlenebb intézkedéseket foganatosítsa ezek ellen. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnakKövetkeznék Pápay István képviselő r úr interpellációja, aki azonban interpellációját törölte. Következik Bálint József képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter és a vallásée közoktatásügyi miniszter úrhoz. ülése 1942 november 18-án, szerdán. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Bálint József országgyűlési képviselő intemellációja a pénzügyminiszter s a vallása és közoktatás ügyi miniszter urakhoz a kolozsvári gyermekklinika ügyében. 1. Van-e tudomása a pénzügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter uraknak arról, hogy a kolozsvári gyermekklinika épülete és felszerelése távolról sem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket Kolozsvár és környéke beteg gyermekeinek igényei támasztanak? 2. Hajlandó-e a pénzügyminiszter és a vallás- iés közoktatásügyi miniszter úr ezien a tarthatatlan helyzeten a leigröfvidiebb időin belül változtatni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a slzó. Bálint József: Mélyen t. Képviselőház! Igen sajnálom, hogy a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával az idő előrehaladottsága miatt nem került rám a sor. Pedig a magyar népművelésről, különös tekintettel az erdélyi népművelésre és azután Erdély egyeteméről, a kolozsvári Fielrenc József tudományegyetemről szerettem volna elgondolásaimat elmondani és azért gondoltam, hogy egy interpelláció keretében az egészből kikapom azt a részt, ami a legjobban fáj, ami a legjobban égeti epriem, talán Kolozsvár városát, de nemcsak Kolozsvár városát, hanem az egész környéket, sőt továbbmegyek, a Székelyföldet, ahol hála Isten, igen sok magyar gyerek van. Az idegen uralom, a román megszállás alatt nemcsak a szórvány magyarság közegészségügyét, hanem külömösen a magyar tömbök, a magyar vidékek közegészségügyét elhanyagolták. A mai helyzet különösen fáj akkor, amikor amúgyis vérzik a magyar. Ezért elgondolásunk csakis az lehet, hogy minden vonalon mentsük a magyar jövőt, a gy erők et Kolozsváron tudvalevőleg nincsenek közkórházak, kizárólag klinikák vannak, amelyek nemcsak tanulmányi, hanem közkórházi feladatokat is betöltenek. Zilahon 30. Désen 30, Nagyváradon és Szaitmároia ugyancsak 30 gyéreik befő- gadására van férőhely a közkórházakban. Nagyváradon és Szatmáron, tekintve a környéket, ez egészen kevés. A kolozsvári gyermekklinika teljes túlzsúfoltsága mieillett is csupán csak 60 ággyal rendelkezik. De milyen gyermekklinika! Egy elavult, még lakásra is egészen alkalmatlan, düledező villa amely a Majális-utca 34—36. számú telkén fekszik. Ehhez a villához a Jókai-utca torkolatától négyszáz méteren lehet feljutni, ami körülbelül 25 méteres emelkedést jelent. Ez a körülmény — eltekintve attól, hogy a telek távol fekszik a többi klinikai épülettől, azt a nagyobb hátrányt is rejti magában, hogy a klinikát, felkereső betegek, különösen a téli nedves időben olykor egyáltalán nem tudják megközelíteni a klinikát, de a kocsin tolt gyermekeknek a klinikára való szállítása, vagy pedig éppen gyalog vitelük majdnem lehetetlen. A klinika 1910-ben költözött ebbe az épületbe és azóta sincs ellátva azokkal a berendezésekkel, fertőző osztállyal, központi fűtéssel, nielegvizszolgláltatással. ami nélkül egy klinika még 1910-ben sem tölthette be a maga hivatását. Enyhe ítélet szerint is az egyetemi gyér-