Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Az országgyűlés képwseíőházának 3Ô&. egy zenés helyre, hogy egy fröocsöit meg­igyunk vagy egy feketekávét felhörpintsünk, akkor is tulajdonképpem adót fizettünk és adót fizetünk ma is ennek a szövetkezetnek. Állam volt az államban, de az állam beavatkozását sohasem tűrte. Ha valamilyen hatósági ember kívánt beleszólni a szövetkezet, ügyébe, akkor minidig az,t mondották: hja mi egyszerű üzleti vállalkozás vagyunk, mi magánjogi védelem­ben részesülünk, s akinek nem tetszik, amit mi csinálunk, az menjen a. rendes bíróság elé. T. Ház! Nem akarok itt fantasztikus ta­lálgatásokba tévedni, de azit hiszem, nagyon keveset mondok, ha azt állítom, hogy legalább húszmillió píengőt — ha nem töibbet — vett be a szövetkezet eddig a; magyar társadalomtól, mindnyájunktól, akik nyilvános helyen zenét hallgatunk vagy rádiózunk. (Palló Imre: A magyar ember mulatozásából pénzt csinál a zsidó! — Elnök csenget.) így igazán köteles­sége egy kulturális kérdésekkíel foglalkozó tör­vényhozónak, hogy megnézze: mit végzett eiz a szövetkezet ilyen óriási bevételek mellett — az elmúlt esztendei bevétele 1.400.000 pengő körül járt, — a magyar muzsika, a, magyar művészet, a magyar kultúra színvonalának emelése terén/ Hogy szolgálta mint ilyen egyetemes, moinopoliszítikuis szervezet ugyanekkor a fajta magasa'bb érdekeit? (Feűámások; Sehogy.) Három hónappal ezelőtt vettem kéziembe a szövetkezet tagjainaik- névsorát és a követke­zőket állapítottam meg: 172 rendes tagja van a szövetkezetnek. Ennek az esztendőnek leg­nagyobb részében — azóta 18 új tagot vettek be — mé|£ ők irányították a vállalatot^ ők vá­lasztották meg a« igazgatóságot, a felosztó bizottságot, a felügyelőbizottságot, szóval úgy kell táncolni mindenkinek, ahogyan ez a 172 rendes tag- fütyül. Ez a 172 rendes tag így oszlott meg; 93 keresztény, 39 tanúsítványos és 50 zsidó. Ennél a másfél millió pengős be­vételű nagy közérdekű érdekvédelmi szervnél tehát a zsidótörvény behozatala után négy és fél esztendővel, 1942-ben olyan közgyűlés döntött a bevételek felosztásáról, ahol 93 ke­reszténnyel szemben 89 zsidó és tanusítványos áll, tehát a papírforma szerint is esak 54%-os volt a keresztény többség. A valóságban sok­kal kiseb'b az ilyen többség, hiszen azok a jámbor vidéki keresztény poéták nem szíve­sen jönnek fel ilyen közgyűlésre, ahol élelmes pesti zsidók adják mean a hangot. (Venczel Antal: Az osztalékot milyen százalék szerint adják ki?) Az igazgatóságban és a különböző bizott­«ágokban 1989 óta a kirakatból /bevették ugyan a zsidókat, de megállapíthatom azt is, hogy 1939-ben még tagja volt az igazgatóságinak Békefi László Öccse, Békefi István, Heidel­berg, a nagy Zerkovitz, még 1942 elején is bent volt az igazgatóságban Siklós Albert, a fel­osztóbizottságban Békefi István, a felügyelő­bizottságban Garami Béla, az ügy'ész, is, zsidó volt, az ügyfelekkel Kaufmann-Kallós nevű zsidó érintkezik ma is, ő a jogdíj-beszedő szer­vezet feje. A kirakatnak ilyen \kis ;á tf estiege téise al lényegen nem változtatott. 1938 őszétől kezdve mostanig egyáltalán nem változtatták meg a Rendes tagok közötti szégyenletes arányt, s amikor én megkérdeztem, miért csinálják # ezt, •zt mondották, hogy nem akarják a zsidók' számát szaporítani, tehát antiszemitizmusból nem változtattak ezen az arányon. Kérdem a t. Háztól, hogy olyan nagy felháborodás tört ülése 194% november 18-án, szerdán. 527 volna-e ki, ha 1938 óta mégis felvettek volna egy-két keresztényt, ha az 54%-os magiyar arány — mondjuk — 56 vagy 58%-ra javult volna? Valahányszor ezt a szemükre vetették, mindig az alapszabályokra hivatkoztak ée ezek az alapszabályok csodálatos dolgokat tárnáik elénk. Kiderül ez abból, hogy vannak tagok; 1200-an, akik, ha akarom rendes tagok, ha akarom necm tagok,_ akiknek, a szövetkezet jogdíjakat szed be és fizet ki, de akik ugyan­akkor nem részesülnek a rendes tag címén és a szövetkezet nem tud róluk. Megállapítottam az is — sa kultuszminisz­ter úr megerősítheti azt, amit most mondok —, hogy a szövetkezetnek van egy tagja, Nádor­Neumann József, aki fizetést húz a szövetkezet­től először mint Nádor Jóska agg-nyugdíjas ze­neszerző, másodszor mint Nádor Jóska fürge aktív dalszerző, /harmadszor mint Nádor nyug­díjba ment kiadócég. (Derültség.) A történe­lemben először történik meg, hogy egy ceg nyugdíjba megy. (Derültség.) Ugyanakkor negyedszer fizetést húz mint" Nádor aktív kiadócég. A fizikában alapszabály, hogy egy test ugyanazon időben csak egy helyen lehet. Ezt a nagy természeti alapszabályt a szövet­kezet alapszabálya megváltoztatta, (Mozgás és derültség.) hiszen más tagja is van a szö­vetkezetnek, aki egyszerre aktív és nyugdíjas. aki amikor már menedékházi agg, ugyanak­kor hazafias és szerelmes dalokat szerez für­gén és azért külön fizetik. Nem folytatom ezeket az operettbe illő dolgokat. Netm, mondhatom el itt részletesen az idő rövidsége miatt azt, hogy amikor a zsidótörvények egy kicsit ráijesztettek a szö­vetkezetre, a tanúsítványé s ok egyszerűen knokautolták a törvény szerinti zsidókat és háromszor annyi jogdíjat szavaztak meg ma­guknak; 30%-ot vettek fel a kifizetett jogdí­jakból % míg' a zsidók esak 11%-ot, tehát a ta­nusítványosok az első menetben közelharcban legyőzték az aktív zsidókat és most ők ural­kodnak. (Paczolay György: »Szomorú vasár­nap«!) De felszeretném tenni egészen röviden a • kultuszkormánynak azt a kérdést, van-e tudo­mása arról, hogy a szövetkezet a mai napig Moszkvába, New-Yorkba, Párizsba szökött zsidó emigránsok javára pénzeket tesz le? (Palló Imre: Úgy van!) és olyan zsidók hozzá­tartozóinak is jogdíjakat fizet ki, akik nem­régiben a Budapest ellen intézett szovjet bombatámadás alkalmával leszórt röpcédulá­kat aláírták? (Palié Imre: Hazaárulás!) Van-e a kultuszkormányzatnak tudomása arról, hogy azokból a milliókból, amelyeket a magyar tár­sadalom befizetett, mennyi jutott a zsidóknak máig és mennyi a keresztényeknek? Tudja-e a kultuszminiszter úr azt, hogy hány zsidó élvez nyugdíjat a szövetkezet horribilis nyugdíj tar­talékából és mennyi ez a nyugdíj? Tudja-e a kultuszkormányzat azt, hogy az idén kereken befolyt 1,400.000 pengőből mennyit fizettek ki a szerzőknek, mennyit adminisztráltak el, vagy mennyit helyeztek el különböző tartalékokba? Én állítom, hogy nincs az a zsidó bank vasry nagyvállalat, amely így osztaná el a tartalé­kokat és az aktív kifizetéseket. Befejezésül kérem a kultuszminiszter urat, rendeljen' el sürgős, vizsgálatot ez ellen a szer­vezet ellen, mert nem közömbös az, hogy a zsidó kultúrának egy ilyen menedéke, ilyen búvóhelye maradjon. Felül kell vizsgálni a szö­vetkezetet, hia kell, oszlassák fel karhatalommal 81*

Next

/
Thumbnails
Contents