Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-308
518 Az országgyűlés képviselőházának SOS, a viszaéléseket éppen a Mász. vezetősége a Mász. folyamatos ellenőrzése során a fiumei mérlegelési jegyzékek és a murakeresztúri mérlegelési jegyzék összevetése alapján állapította meg. Mihelyt a fiumei jegyzék beérkezése alapján biztosan megállapítható volt a visszaélés, haladéktalanul a legradikálisabban intézkedett. A vizsgálat szerint vétkes tisztviselőket azonnali hatállyal elbocsátotta és ellenük, valamint' a visszaélésben résztvevő három állatkereskedő cég ellen a kir. ügyészségnél a bűnvádi feljelentést megtette, A viszszaélésekből származó kár a Mász. kasszájába befizettetett, illetve a bentlévő követelésekből visszatartatott és a visszaélésekben résztvevő három kereskedő a- kivitelből egyszersmindenkorra kizáratott. A bűnvádidéi járás 1 folyamatban van. . Mindezekről a, Mász. felettes hatóságainak a jelentést megtette, a felettes hatóság a Mász. eljárását helybenhagyta, illetve az eljárás megtételére a Mász.-t utasította. Végül Baky képviselő úr azon vádjára vonatkozóan, amely szerint egyes Mász. tisztviselők az export célra Kárpátalján vásárolt tehenek után darabonként 50 pengő térítésben részesültek volna:, a lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a vád minden alapot nélkülöz és ezzel kapcsolatban a Mász,. igazgatósága utasíttatott, hogy, a teiivádi 'feljelentést haladéktalanul rágalmazás miatt tegye meg. Kérem a t. Házat, hogy írásibeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi augusztus 14-én. Báró Bánffy Dániel s. k. m. kir 1 . földmívelésügyi miniszter.« Elínök: Mléltóztatnakl a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a, földmívelésügyi miniszter úr válasza Koltai József képviselő úrnak folyó évi július hó 1-én előterjesztett interpellációjára.. Kérem - a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Koltai József országgyűlési képviselő úr 1942. évi július hó 1-én, interpellációt intézett hoizzám a zsidó ingatlanok kezelése és birtokpolitikai célokra felhasználása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: Tudomásom van róla. hogy egyes zsidóbirtoikokon folytatott gazdálkodás kifogásolható. Már két évvel ezelőtt az ilyen gazdálkodásból származható veszély elhárítása érdekében a 499O/1940. M. E- számú rendelet kiadása vált szükségessé. Ugyanezt a célt szolgálta az 1690/ 1941. M. Ë. gizámú rendelet is. Legi: tob. sz 1750/1942. M. E. számú rendelet adott módot arra, hogy ha a tulajdonos gazdálkodása az állag fenntartását veszélyezteti, avaffy a termelés folytonosságának biztosításához fűződő közérdeket sérti, a mező- vagy erdőgazdasági ingatlant zárlati kezelésbe vegyem. Természetesen ott, ahol erre szükség volt^ egyetlen eseitben sem késtem a megfelelő intézkedés miegtételiével. A Zsidó községben lévő Fisdier-Deutschféle 537 holdas (s nem 681 k. h.) mezőgazdasági földbirtokból 12 hold házhely céljára szolgál, 353 hold Zsidó és Galgamácsa községeik földmíves lakossága részére kishaszonbérletbe lett kiosztva, 67 holdat pedig — a község véleményadásra hivatott bizottságának javaslatára adott — hozzájárulásommal dr. Herkély Tibor miniszülése 1942 november 18-án, szerdán. téri tanácsos, a szomszédos birtoka kiegészítésére szabadkézből vásárolt meg. A fennmaradó 105 holdat —amelyből 30 hold szőlő és gyümölcsös — az áitengedésre köteledet' tek a velük létre jött megállapodásnak megfelelően a 156 holdas erdőbirtokukkal együtt szabadkézből elaidihatták. Ennek a 105 hold mezőgazdasági területtel rendelkező középbirtoknak meghagyásával a 29 gazdasági épület kihasználását, a gazdasági cselédek megélhetését s a környék lakossága részére munkaalkalmait kívántam biztosítani. Mivel azonban a. középbirtoknak szánt ingatlanokra értesülésem szerint Zsidó és Galgamácsa községek földmíves lakossága is számottart, megfontolás tárgyává teszem a szóbaniévő ingatlannak középbirtokként való fenntartását. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudoniásulvenni méltóztassék. Budapest, 19íz. évi auguszitus hó 11-én. Bánffy Dániel s. k,<s Elnök: Méltóztatnak a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (iye<n.')A ter úr válaszát tudomásul venni 1 ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza gróf Serényi Miklós képviselő úrnak folyó évi július hó 1-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. . • Porubszky Géza jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Gróf Serényi Miklós oirszággyűlési képviselő úr 1942. évi július hó 1-én interpellációt intézett a m, kir. közellátásügyi miniszter úrhoz és hozzám a napszámbérek. valamint a tej- és húsellátás tárgyában. Az interpellációban felvetett kéirdésekre tárcám ügyköire szempontjából válaszom a következő: A munkabérmegállapító bizottságok 1941. januárjában megállapították a mezőgazdasági napszámbérek legkisebb mértekét. Ugyanez év tavaszán az 1520/1941. M. E. számú rendelet a legkisebb munkabéreket egyszersmind! leg; magasabbaknak nyilvánította. de lehetővé tette, hogy a muinkabéirimiegállalpító bizottságok külön maximális bértételeket is megállapítsanak. Számos bizottság élt is ezzel a lehetőséggel és a legnagyobb munkabérek színvonalát a megállapított legkisebb munkabér színvonalnál feljebb helyeze. Az 1520/1941. M. E. számú rendelet 10%-os prémium fizetését is meigiengedi're. ;a 45V|1 '194«. M. E .számú rendelet pedig e prémium kulcsát 20%-ra emelte fel A 8610/1941. M. E. számú reindielet, amely az 1941. évi legnagyobb munkabéreket az 1942. évre rögzítette, felhatalmazott arra. hogy a munkabérek módosítására, — arányosítás céljából — engedélyt adjak. A működő ötven bizottság közül ilyen engedélyt) 38 bizottságnak adtam és ezek az arányosítást valamennyien felfielé hajtották végre . Nem osztom a képviselő úr azon nézetét hogy a megállapított legnagyobb n^pszá.mbéTe'*? nem volnának arányban a megélhetési viszonyokkal. Az alábbi adatokból kitűnik, hogy a nalpszámbérek a megélhetési költségek emelkedésével lépést taiitottak. Közvetlenül a háború kitörése előtt 1939. június 'havában az I. osztályú férfimunkásoknak fizetett átlagos napszámbér 2 pengő 67 fillér volt, 1942 júniusában megállapított maximális napszámbér átlaga 4 pengő 05 fillér, a 4520/1941. M. E. számú rendelet szerint fizet-