Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

518 Az országgyűlés képviselőházának SOS, a viszaéléseket éppen a Mász. vezetősége a Mász. folyamatos ellenőrzése során a fiumei mérlegelési jegyzékek és a murakeresztúri mérlegelési jegyzék összevetése alapján álla­pította meg. Mihelyt a fiumei jegyzék beérke­zése alapján biztosan megállapítható volt a visszaélés, haladéktalanul a legradikálisabban intézkedett. A vizsgálat szerint vétkes tiszt­viselőket azonnali hatállyal elbocsátotta és ellenük, valamint' a visszaélésben résztvevő három állatkereskedő cég ellen a kir. ügyész­ségnél a bűnvádi feljelentést megtette, A visz­szaélésekből származó kár a Mász. kasszájába befizettetett, illetve a bentlévő követelésekből visszatartatott és a visszaélésekben résztvevő három kereskedő a- kivitelből egyszersminden­korra kizáratott. A bűnvádidéi járás 1 folyamat­ban van. . Mindezekről a, Mász. felettes hatóságainak a jelentést megtette, a felettes hatóság a Mász. eljárását helybenhagyta, illetve az eljárás meg­tételére a Mász.-t utasította. Végül Baky képviselő úr azon vádjára vo­natkozóan, amely szerint egyes Mász. tisztvise­lők az export célra Kárpátalján vásárolt tehe­nek után darabonként 50 pengő térítésben ré­szesültek volna:, a lefolytatott vizsgálat meg­állapította, hogy a vád minden alapot nélkülöz és ezzel kapcsolatban a Mász,. igazgatósága utasíttatott, hogy, a teiivádi 'feljelentést ha­ladéktalanul rágalmazás miatt tegye meg. Kérem a t. Házat, hogy írásibeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi augusztus 14-én. Báró Bánffy Dániel s. k. m. kir 1 . földmívelésügyi miniszter.« Elínök: Mléltóztatnakl a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a, földmívelésügyi miniszter úr válasza Koltai József képviselő úrnak folyó évi július hó 1-én előterjesztett interpelláció­jára.. Kérem - a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Koltai József országgyűlési kép­viselő úr 1942. évi július hó 1-én, interpellációt intézett hoizzám a zsidó ingatlanok kezelése és birtokpolitikai célokra felhasználása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre vá­laszom a következő: Tudomásom van róla. hogy egyes zsidóbir­toikokon folytatott gazdálkodás kifogásolható. Már két évvel ezelőtt az ilyen gazdálkodásból származható veszély elhárítása érdekében a 499O/1940. M. E- számú rendelet kiadása vált szükségessé. Ugyanezt a célt szolgálta az 1690/ 1941. M. Ë. gizámú rendelet is. Legi: tob. sz 1750/1942. M. E. számú rendelet adott módot arra, hogy ha a tulajdonos gazdálkodása az ál­lag fenntartását veszélyezteti, avaffy a termelés folytonosságának biztosításához fűződő közér­deket sérti, a mező- vagy erdőgazdasági ingat­lant zárlati kezelésbe vegyem. Természetesen ott, ahol erre szükség volt^ egyetlen eseitben sem késtem a megfelelő intézkedés miegtételiével. A Zsidó községben lévő Fisdier-Deutsch­féle 537 holdas (s nem 681 k. h.) mezőgazdasági földbirtokból 12 hold házhely céljára szolgál, 353 hold Zsidó és Galgamácsa községeik földmí­ves lakossága részére kishaszonbérletbe lett ki­osztva, 67 holdat pedig — a község vélemény­adásra hivatott bizottságának javaslatára adott — hozzájárulásommal dr. Herkély Tibor minisz­ülése 1942 november 18-án, szerdán. téri tanácsos, a szomszédos birtoka kiegészíté­sére szabadkézből vásárolt meg. A fennmaradó 105 holdat —amelyből 30 hold szőlő és gyümölcsös — az áitengedésre köteledet' tek a velük létre jött megállapodásnak megfele­lően a 156 holdas erdőbirtokukkal együtt szabad­kézből elaidihatták. Ennek a 105 hold mezőgazdasági területtel rendelkező középbirtoknak meghagyásával a 29 gazdasági épület kihasználását, a gazdasági cselédek megélhetését s a környék lakossága ré­szére munkaalkalmait kívántam biztosítani. Mivel azonban a. középbirtoknak szánt in­gatlanokra értesülésem szerint Zsidó és Galga­mácsa községek földmíves lakossága is számot­tart, megfontolás tárgyává teszem a szóbaniévő ingatlannak középbirtokként való fenntartását. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudoniásulvenni méltóztassék. Budapest, 19íz. évi auguszitus hó 11-én. Bánffy Dániel s. k,<s Elnök: Méltóztatnak a földmívelésügyi mi­niszter úr válaszát tudomásul venni? (iye<n.')A ter úr válaszát tudomásul venni 1 ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza gróf Serényi Miklós képviselő úrnak folyó évi július hó 1-én előterjesztett interpellá­ciójára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. . • Porubszky Géza jegyző (olvassa): »T. Kép­viselőház! Gróf Serényi Miklós oirszággyűlési képviselő úr 1942. évi július hó 1-én interpellá­ciót intézett a m, kir. közellátásügyi miniszter úrhoz és hozzám a napszámbérek. valamint a tej- és húsellátás tárgyában. Az interpellációban felvetett kéirdésekre tárcám ügyköire szempontjából válaszom a kö­vetkező: A munkabérmegállapító bizottságok 1941. januárjában megállapították a mezőgazdasági napszámbérek legkisebb mértekét. Ugyanez év tavaszán az 1520/1941. M. E. számú rendelet a legkisebb munkabéreket egyszersmind! leg; magasabbaknak nyilvánította. de lehetővé tette, hogy a muinkabéirimiegállalpító bizottsá­gok külön maximális bértételeket is megál­lapítsanak. Számos bizottság élt is ezzel a lehetőséggel és a legnagyobb munkabérek színvonalát a megállapított legkisebb munka­bér színvonalnál feljebb helyeze. Az 1520/1941. M. E. számú rendelet 10%-os prémium fizetését is meigiengedi're. ;a 45V|1 '194«. M. E .számú rendelet pedig e prémium kulcsát 20%-ra emelte fel A 8610/1941. M. E. számú reindielet, amely az 1941. évi legnagyobb munkabéreket az 1942. évre rögzítette, felhatalmazott arra. hogy a munkabérek módosítására, — arányosítás cél­jából — engedélyt adjak. A működő ötven bizottság közül ilyen engedélyt) 38 bizottságnak adtam és ezek az arányosítást valamennyien felfielé hajtották végre . Nem osztom a képviselő úr azon nézetét hogy a megállapított legnagyobb n^pszá.mbéTe'*? nem volnának arányban a megélhetési viszo­nyokkal. Az alábbi adatokból kitűnik, hogy a nalpszámbérek a megélhetési költségek emel­kedésével lépést taiitottak. Közvetlenül a háború kitörése előtt 1939. június 'havában az I. osztályú férfimunkások­nak fizetett átlagos napszámbér 2 pengő 67 fillér volt, 1942 júniusában megállapított maximális napszámbér átlaga 4 pengő 05 fillér, a 4520/1941. M. E. számú rendelet szerint fizet-

Next

/
Thumbnails
Contents