Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-308
bï2 Àz országgyűlés képviselőházának SOB. A 4. címnél, a légierőknél a többlet a mult évihez viszonyítva 60,416.700 pengő. (Éljenzés.) Jól tudjuk, hogy ennek az egyik legfiatalabb fegyvernemnek a lehetőség határ rain belül való tökéletes kiépítése igen nagyfontosságú nemzeti érdek. (Ügy v\a\n! Ügy van! jobbfelől.) Bizonyára mindnyájan (egyetértünk abban, hogy erre a korszerű fegyniemre' az összeg kétszeresét is szívesen áldoznók. (Ügy ván! Ügy van! — Helyeslés a jobboldalion és a középen.) Ezzel kapcsolatban meg akarom említeni, hogy a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatására az idei költségvetésben majdnem 5 és fél millió pengő szere'pel állami támogatáskénut. Ez az intézmény is hézagpótló és a kitűnő vezetés mel- • lett céljának tökéletesen megfelel. A 6. címnél, a haderőnkívüli kiképzésnél, amely mint alaki rész» új, a többlet kereken 12 és fél millió pengő. A leveiniteintézmény, aimely születésekor és első éveiben nem mindig találkozott a társadalom, sőt egyes közületek részéről sem a szükséges rokonszenvvel, az utóbbi években, különösen az 1939:11. te. életbeléptetése óta hatalmas lendülettel Hötr előre és végzi közmegelégedésre^ nemzetnevelő és építő munkáját-. Eredményes és szívós munkásságának gyümölcseit az orszáiggyarapodások korának ránk köszöntése óta állandóan élvezzük. Bölcs vezetés ós szakszerű irányítás melle'tt — amint már a következmények is igazolják — európai viszonylatban is az első her lyen áll. A ma már több minit egymilliós mindkét nembeli ifjú sereg, — hjála Istennek — a nemzet katonás szellemű és valláserkölesös jövendő új életéneik alapja., kimeríthetetleni erőtartaléka és biztató ígérete. T. Ház! Az említett nagy összegek előteremtése kétségtelenül a nemzet áldozatkészségét bizonyítja. Ezzel kapcsolatban azonban e helyről a véderő nevében is hálával kell megérni ékeznem a pénzügyminiszter úrról, (Ügy van! Ügy >van! — Éljenzés jobbfelől.) aki igaz,, lelkes, megértő támogatásiátval mindenkor szívén viselte és viseli azokat a nagy nemzeti érdeke'ket és célokat, amelyek a honvédség felépítéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódnak. A háború azonban nemcsak*anyagi áldozatokat követel, hanem sok olyan velejárója is van, amelyeiknek elhanyagolása,, figyelmen kívül hagyása meddővé tenné az egyik oldalon meghozott erőifeszítéseket. Lelkileg és erkölcsileg is állanunk kell a vátrtáti Mit ér a külső frönt minden hősies cselekvése, önfeláldozása és sÜke»re például akkor, ha a belső front beteg, ha nem teljesíti kötelességét úgy, ahogyan a sorsközösség mélységes tudata, a kint harcolók lelki alátámasztása azt megköveteli. (Ügy van! Ügy van!) A mostani háború katonájának a belső biztonság érzésével kell elmennie a csatába. (Élénk helyeslés.) Nem is volna - képes a korszerű háború ezernyi borzalmát és roppant küzdelmeit elviselni, ha nem tudná, nem ismerné fel ennek a háborúnak sorsdöntő jelentőségét, ha nem kapná meg a lehető legjobb felszerelést és fegyverzetet, a jó ellátást, a f legpéldásabb beteg- és sebesültgondozást és végül azt a tudatot, hogy visszamaradt hozzátartozóirój itthon gondoskodnak és ha ő maga a háború nyomorékja vagy rokkantja lesz, nem koldustarisznya várja, hanem a nemzet hálája és megbecsülése tisztességes kenyeret biztosít száülése 1Ô42 november 18-án, szerdán. mára. (Élénk helyeslés, i— Csia Sándor : így kellene lenni!) Az itthoni megfeszített szellemi ési gazdasági termelői munkán felül ezek mind a mi feladataink, tennivalóink és adósságaink, amelyekkel a messze távolban megdicsőült hőseink hozzátartozóinaik, élőknek és halandóknak tartozunk, de egyúttal magunknak is. (Ügy van! Ügy van!) Mindemesetre megnyugtató, hogy ezen a szociális vonalon már történtek mélyreható intézkedések és már eredmények is láthatók. A hadigondozással kapcsolatban olyan pénzügyi tárgyalások vannak jelenleg is folyamatban, amelyeknek várható eredménye feltétlenül hozzá fog járulni az általános közhangulat javulásához. T. Ház! A honvédelmi szakkérdéssel kapcsolatban egyidejűleg rá kell mutatnom azonban a háború árnyékában lapulókra, a nemzet ellenségeire is. (Ügy van! Ügy van! — Halljuk! Halljuk!) A lelki összhang és, beállítottság megzavarói, akadályozói, a háborús helyzet önös kihasználói, a fegyelembontók, a rémhírterjesztők és a hazaárulók, a vámszedők számára nem lehet kegyelem. (Élénk helyeslés. — Vajna Gábor: Fel kell akasztani őket és ennek mi erről az oldalról tapsolni fogunk!) Kérlelhetetlen szigorral el kell némítani és kiirtani minden jelenséget, szóban, írásban vagy cselekedetben megnyilvánuló mindenfajta bomlasztó törekvést, amely a mai időkben a nemzet egységét veszélyezteti, akaraterejét csökkentheti és hitét alááshatja. (Élénk helyeslés.) T. Ház! Mi akarunk katonát látni, (Élénk helyeslés.) mégpedig minél több katonát. (Ügy van! Ügy van! — Taps.) Nem feledkezhetünk meg arról, hogy nekünk a nagy világ- f és Európarendezés mellett a világnézeti és életszemléletek küzdelmében, ezek keretein belül vannak külön sajátosan magyar kérdéseink és feladataink. (Ügy van! Ügy van!) Szilárdan él bennünk a nagy szövetségeseinkkel szemben kötelező kitartás és hűség, becsülettel eleget is fogunk tenni közös ügyünkkel kapcsolatban minden vállalt kötelezettségünknek. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy magyar reálpolitikát is kell folytatnunk, (Helyeslés.) hinnünk* kell és hiszünk is^ a háború sikeres, győzelmes befejezésében, (ügy van! Ügy van!) Minden okunk megvan arra, hogy bizakodók legyünk, de nem lehetünk elbizakodottak. (Ügy van! a jobboldalon.) Egy bizonyos, t. Ház! Valamikor ez a háboirú is végetér. Ez a pillanat az, amikor a nagy leszámolást követi a felszámolás. Ekkor lesz a legnagyobb szükség a magyar egységre, a lélekben egybeforrott nemzet Összes erőire, (Ügy van! Ügy van!) a jól felszerelt, mindenre kész^tekintélyt parancsoló hadseregre. (Ügy van! Ügy van!) A magyar élet'egész vonalán^ nyilvánuljon meg éppen ezért az a ' törekvés és készség, hogy legelsősorban a honvédelem, a honvédség célkitűzéseit támogatja és szolgálja minden termelő munka, legyen az akár szellemi, akáa- fizikai. Ehhez azonban egy nagy belső megérzés, egy nagy lelki ráeszmélés szükséges, és pedig az, hogy tanuljunk meg hinni önmagunkban. (Ügv van! Ügy van! a jobboldalon.) Hiába minden lelkendezés és jóravaló igyekezet, ha nin^s önbizalmunk, ha nem érzünk magunkban és nem tudunk kitermelni önmagunkból annyi erőt, amennyi a magyar jövő kialakításához, saját sorsunk irányításához, a magyar állam jövendő végleges meg"
