Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-294
Az országgyűlés képviselőházának 294. hámom történelmi, társadalmi és közjogi szervek is, amelyek benne élnek a " magyar _ nép lelkében, és amelyekben benne foglaltatik a magyar ellenállás, a magyar gerinc, a magyar önállóság, a magyar függetlenség. Kérdezem, hogy erre az érinteti era magyar lélekre és gerincro nem most volna-e^ legnagyobb szükségünk, amikor az élet-halálharcot vívjuk a bolsevizmus ellen? Mivel illetlen kezekkel illeti ez a törvényjavaslat a magyar léleknek ezt a házát, az önkormányzatot, ezért a javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés és tavs a szélsőbalo^dalQn.) ; Elnök: Szólásra következik 1 ? Thuránszky Pál jegyző: Albrecht Dezső. Elnök: < Albrecht Dezső képviselő urat illeti a szó. Albrecht Dezső: T. Ház! Őszintén szólva, nem ismerem azt a vitaanyagot, amely az önkormányzat kérdésében kifejlődött, ,nem ismerem azokat az érveket és ellenérveket, amelyeket a választásos és kinevezési rendszer mellett elméleti szakíróink felhoztak, de ezek ismerete nélkül is merném állítani, hogy ezekből egy lényeges indok hiányozhatott, mégpedig az, hogy melyik rendszer a helyes egy olyan országban, amelyben nemzetiségek is vannak. Nekünk, akik Erdélyből jöttünk be, elsősorban az a feladatunk, hogy mindig figyelmeztessük az országot erre a szempontra, amelynek döntően kell meghatároznia bizonyos mértékben törvényhozásunkat, felfogásunkat is. Tudolmiásul kell vennie bizonyos mértékben a törvényhozásnak azt, hogy tiiem csupán a trianoni országrésszel kell rendelkeznünk, hanem a visszakerült területekkel is, amelyeknek érdekei, szempontjai mások, azokat kell beleötvözni ebbe az egységes szemléletbe. (Ügy van! a középen.) T. Ház! Ha nekem választanom kell aközt, hogy a m. kir. belügyminiszter, avagy, pedig az a bizonyos nemzetiség illetékes és megbízható-e arra, hogy kiválassza azt a tisztviselőt, aki a magyar államhatalmat képviselni és aki a magyar nemzeti feladatokat megváló- . sítani hivatott, úgy én a magyar belügyminiszter kezében biztosabban látom a választást. (Taps a középen és a jobboldalon. — Maróthy Károly: Hamis az összehasonlítási — Mikó Imre: Miért? A nemzetiségekre bízná talán? — Maróthy Károly: Hamis! — Mikó Imre: Hogyan? 1 ! Válasszanak a nemzetiségek? — Maróthy Károly: Ott is megváró, a mód a szelekcióra !) T. Ház! Számunkra ez a szempont a döntő és mi azért vagyunk itt, hogy ezekre a szempontokra a figyelmeit felihívjuk. Pártom nevében kijelenthetem, hogy mi igenis, a kinevez éses rendszer alapján állunk, mert csak úgy látjuk biztosítottnak azt, hogy a mai időben elvégezhesse az állam a maga feladatát, a mai időkben, amikor egészen másfajta nemzetiséggel kell számolnunk, mint számoltunk a múltban, mert ezek a nemzetiségek húsz-huszonkét éven keresztül a saját nemzeti államukban éltek. (Zsámbokí Pál: Ma már nem kell annyira félni tőlük! — Nagy zaj.) Nem kell félni a nemzetiségektől, de mindenesetre biztosabbnak látom azt ha mi gondoskodunk a saját országunk biztonsága felől, mintha ezt rájuk bízzuk, akikről tudjuk, hogy nem idenéznek, legalábbis egy bizonyos részük nem jó szívvel néz felénk. (Maróthy Károly: Nemcsak román nemzetiség' van, van îlémet is!) ülése 1942 október 15-én, csütörtökön. 37 Nem vitatkozom érről a kérdésről. A mi szempontunkból ez a kérdés a döntő és ezért kötelességem ezt a kérdést ide, a Ház elé hoziiL A törvényjavaslat indokolásában hivatkozott is egyébként arra, hogy a területek viszszatérésével előállt helyzet indokolja ennek a törvénynek meghozatalát. Mi magunk is amiellett vagyunk, hogy az ideiglenes jellegű kinevezéseket véglegesíteni kell. Felvetődött itt az a szempont is, hogy véglegesíteni lehetne Őket rendkívül egyszerűen egy egyszakaszos törvény formájában, helyesebb azonban, ha a véglegesítés . előtt mégegyszer ellenőrzést gyakorolunk, helyesebben, ha eddig végzett munkájuk alapján mégegyszer felülvizsgáljuk őket, hogy megfelelő helyre kerültek e, megfelelően beváltak-e. Igen sok esetről tudunk, hogy a gyors kinevezések, az ideiglenes kinevezések folytán, különösen az átvett tisztviselőknél olyan hiányok mutatkoznak, amelyek szükségessé teszik a kinevezések újbóli felülvizsgálását Még azt az indokot is felhozhatjuk, hogy az eddigi és a remélhetőleg ezután történő országgyarapodás rugalmasságot követel a közigazgatástól. Olyan rugalmasságot, hogy az a közigazgatás egy pillanatig se legyen megkötve az illető személyi érdekei által, hanem meglegyen a lehetősége arra, hogy ha egy terület visszatér, akkor oda az arra a helyre legmegfelelőbbnek! mutatkozó tisztviselőt léküld je, kiparancsolja, áttegye. Ez az elsőrendű szempont. Az elsőrendű szempont az, hogy a visszatért területeken minél gyorsabban munkába álljon a közigazgatás. Az az elsőrendű szempont, hogy a magyar közigazgatás hiánytalanul végezhesse feladatát és e szempont mellett háttérbe kell szorulnia minden személyi szempontnak is. Ha arról beszélhetünk, hogy ma a katonának, de ha behívják, a polgárnak is kötelessége ott harcolni, „ahová küldik, kötelességét ott kell teljesítenie, ahová parancsolják, akkor éppenúgy figyelembe kell vennünk azt is. hogy ezen a téren is a harctéréhez hasonló fontos feladatok állanak előttünk pis meg keill lenni a lehetőségnek arra. hogy aki ezeikiet a dolgokat irányítja, a személyi szempontok érvényesüllése nélkül rew delhesse ki a legmegfelelőbb embereket, a legmegfelelőbb helyekre. (Maróthy Károly: Ez a törvény békére is szól! — Mikó Imre: Most egyelőre háborúban vagyunk!!) A törvényjavaslattal kapcsolatban azonban fel kell hoznom egy hiányosságot is. Még pedig azt, hogy amikor az egyik oldalon centralizál, vagyis nagyobb hatalmat ad az államhatalom kezébe és tudomásul veszi azt. sőt éppen annak alapján készült el. hogy a visszatért területek másfajta rendelkezésieket kívánnak. mint a csonkaország területei, ue-yanakkor a másik oldalion nem gondoskodik nagyobbmárvű centralizációról. E javaslatnak az egyensúlya akkor volna meg, ha bizonyos hejyi közigazgatásoknak nagyobb hatáskört biztosítana, ha bizonyos autonómiákat — mondjuk, vármegyéket •— nagyobb egységekbe fogna össze és ha már most megvalósítaná azt, hoery az ország egyes távoleső részeit, azokat a tájegységeket, amelyeknek ; egészen mások a problémái, felruházná azzal a hatáskörrel, amely e Problémák megoldásához elengedhetetlenül szükséges. E törvényjavaslat további kiegészít tőJJo és egyensúlyban tartója az kell hogy legyen tehát hogy ezzel egyidejűleg az egyes közigazgatási autonómiáknak adjon nagyobb
