Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-307

406 Az országgyűlés képviselőházának S07. tárca háziipari tanfolyamokat létesített, 1933/34-ben 159 tanfolyamot 3000 résztvevővel, 1941-ben már 731 tanfolyamot 21.000 részvevővel, Rá kell térnem az ipari kísérletügyre, amelynek egyetlen szerve a M. Kir. Technológia és Anyagvizsgáló Intézet. Ez lukrativ intézet amennyiben 230.000 pengő bevételt produkált. Ha azonban csak a svájci mintára, gondolok, ahol 10 millió pengőnek megfelelő összeget fordítanak az ipari k'ásérletügy fejlesztésére, akkor szükségednek kell tartanom különösen a szak- és segédszemélyzet növelését GS £1 dotáció emelését. Az ipari és kereskedelmi kamarák a hatóságok és a bíróságok előtt különösen az anyagszétoisztás és ellenőrzés, a hitelek kiosztása, valamint az árak és munkabérek kérdésében szerepelnek véleményező szervként. Működésükre a pénzügyi kormányzatinak kell megadnia a lehetőséget. A következő cím — hogy szigorúan ragaszkod iámat az előíráshoz — a szabadalmi bíróság. Ez szintén lukrativ intézménv. mert 1,600.000 pengőt jövedelmezett. A találmányi bejelentéseik! számla 1942-ben 4266 volt. Ez 1941hez képest Í5°/o-os, 1940-hez képest pedis: 5J%-os emelkedést jelent. A nemzetközi védjegy lajstromozáJsok száma 30%-ikai] elmélkedett. Kívánatos lenne, hogy az intézménv korszerű iparjogvédelmi törvény alapján folytathassa eredményes működésétA következő a városrendezés, amelyben a liaíkiásíéüítés lenne fontos, ezt azonban korlátozza az anyaghiány. Fontos tehát, hogv a háború után keletkező ni agy fellendülést az építőipar felkészülten várja- Ezért városszabályozási terveket kell az iparügyi kormányzatnak előkészíttetnie a városokkal és a közületeikkel. Különösen az elmaradt erdélyi városok és fürdők, továbbá a délvidéki fürdők és Losonc, valamint Rimaszombat rendezendők. Szüklséges ^ volna tehát e célból tervpályázati rendelet kiadásla és a hites mérnöki intézménv életrehozatala. Sajnos, ezt megindokolni nem tudiotn, mert nincs rá időm A magasépítés erősen emelkedett. 1937/38ban 9 millió pengőt. 1941-ben pedig '41 millió pengőt fordítottunk erre a célra »nemhogy ugyanazzal, fenem miég csokikén tett személyzettel. Az összes tárcák építkezéseit az iparügyi minisztérium bonyolítja le. Ezért szűk séges volna, hogy a tárcák sofortprogram inját rosta alá vegyék és az átmenetgazdálkodásrta kész tervekkel készüljenek fel. A mélyépítésnél legfontosabb a vízvezeték kérdése- Magyarországon 43 városban. 16 községben és két fürdlőben van viz vezeték. Nines azonban vizvezeták olyan nagy városokban, mint Kecskemét, Szabadka, Kiskunfélegyháza és Nagykőrös és a városok egész sorában. Az iparügyi kormányzatnak természetesen az a célja, hogy minél több város minél hamarabb kapcsolódjék be a csatornahálózatba, 34 város és 3 község van csatornázva. A személyzeti létszám ebhen aiz ügyosztályban 1.6 volt, ina öt. Természetes, hogy ezzel a létszámmal nehezen tud operálni az ügyosztály, tehát a létszámnak itt is emelkednie kelleae. Régi kívánsága a maérnÖktársiadalomnaik a mélyépítőipar képesítéshez kötése. A borbélyés papucsipair képesítéshez van kötve, de utat, hidat, alagutat bárki építhet, hídalapozást banki végezhet képesítés nélküli. Méltóztassék megengedni, hogy rátérjek ülése 1942 november 17-én, kedden. az állami üzemekre. Nem vagyok hivatott kiemelni az állami üzemek teljesítményét, bár szeretném, mert láttam azt az ott folyó hihetetlen nagy munkát. A Mávag 30.000 munkást foglalkoztat. Bányákat, bányavállalatokat helyez üzembe. Tízenhárom helyen termel vasércet. A mozdonygyártást 1,300.000 pengővel fej-< leszti, hogy a régi színvonalat elérhesse, kii'földön pedig a legfontosabb helyeken, különösen Kelet felé expoziturái vannak, amelyek a nyersanyagbeszerzést és produktumainak terjesztését szorgalmazzák. Etekintetben különösen fontos az, hogy ezt a piacot a jövőre is megtartsuk. A hídépítés terén rekordot ért el a Mávag, amennyiben az összes felrobbantott hidakat átcserélte, a szrmoki Tisza-hidat pedig 1400 tonnásról 2.O0O tonnásra cserélte ki 52 óra alatt, ami olyan csúcsteljesítmény, hogy az egész viJ£g mérnöktársadalma meghajlik ezel.őti. (Éljenzés.) A mezőgazdasági gépgyártást is erősen fejleszti. Végül méltóztassék megengedni, hogy rátérjek a komllói bányára. Sajnos, én elfogult vagyok, mert saját kerületemben van. Ennek az állami kőszénbányának óriási fejlődési lehetőségei vannak, ezeket azonban korlátozza az, hogy a vasútállomás fejlődése korlátozott. Az iparügyi miniszter úrnak itt a kereskedelemügyi miniszter úrhoz kell fordulnia. (Derültség, i— Egy hang a szélsőbaloldalon: Csak a tükörbe kell néznie!) Azt hiszem, ezen a téren is ryilt ajtókat döngetek, mert már minden terv ós előkészület megtörtént. A filmgyártással kapcsolatban rátérek a filmipari alapra. Természetesen nem térhetek Vi a dolog művészeti, csak a gyártási részére. Ez azért is fontos, mert hiszen a magyar film ma a legfontosabb exportcikkeink egyike. A fejlődés itt is óriási. 1931-ben három, 1941-ben ne dig 41 magyar film készült el. A magyar életnek talán legnagyobb kérdése ma az anyaggazdálkodás, ötvennyolc anyaggazdálkodási rendelet látott napvilágot A dolog racionalizálása céljábóÜi a minisztérium átszervezte és szabad bizottságokban meg alakította a Magyar Királyi Ipari Anyaghivatalt, mely 12 osztályból áll. Igyekeznek tehermentesíteni a minisztériumot és gyorsítani az ügykezelést. Ugyanott székel a Magyar Királvi Anyaggazdálkodási Tanács is. Ma természetesen tömérdek újabb megkötöttség jelentkezik, amit két számmal' iparkodom alátámasztani: 820 a bejelentés alá eső cikkek száma és 779 a zárolt cikkek száma. A munkáshiány ma talán még az anyaghiánynál is nagyabb. Egymillió fölött van a munkások száma ma Magyarországon. Ez hallatlanul nagy és fontos társadalmi réteg. Ezeknek számára a lakástermelést kell az anyagj hivatalnak az anyag előteremtésével llehetővé tennie. Ma az a helyzet Budapesten, hogy a legutóbbi évben épült 5000 lakás, amikor 15.000 volt a házasságkötések száma. Az elv tehát az, hogy az építkezésbe menekülő tőke helyett csak kisembernek engedjenek építeni és annak, aki főleg munkáslakásokat épít, amivel azután a nemzeti célokat maradéktalanul szolgálja. A hadsereg fogyasztása, a visszacsatolt területek, a mezőgazdaság gépesítése és a szociális építkezések terhelik meg hallatlanul a magyar anyaggazdálkodást. És mégis haladunk előre, mert minden munkát összevetünk, hogy előre jussunk. Egy dplogrol kell megemlékeznem még; ha