Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-306

Az országgyűlés képviselőházának 306. ülése 1942 november 13-án, pénteken. 389 iajdonában Lévő szlovákiai bányák üzemének fenntartásaihoz szükséges szlovák korona-ösz­szegeket van hivatva előteremteni. A két ország közötti' forgalom térfogata állandóan növekvő irányzatú. _ Nem volna külkereskedelmünk ismerteté'se teljes, ha nem tennék említést a nemet meg­szántás alatt lévő területedről, továbbá Dániá­ról, Spanyolországról és Portugáliáról. Igye­kezetem aliiaiiüóan ama irányul, hogy ±a&í giummal, Hollandiával és Norvégiával ismét megkezdjük az intenzivebb árucsereiorgaimat. Magánkompenzációs rendszer keretében bo­nyolódiü le árucseréi org almunk líámiaval. J±ib" ben a viszonylatban behozatali oldalon elsőt sóiban a termeléshez fontos gépek, valamint mezőgazdasági ipari nyersanyagoilL szerepel­nek, kiviteli oldalon pedig mezőgazdasági tei­mékek és ipari készáruk. Spanyolországgal és Portugáliával árufor galmunk a jelenlegi nehéz szállítási viszonyok következtében nem éri el a kívánt mértéket. Méigiis említést érdemel különösen nyeranyag szempontjából Portugália. Spanyolországgal érvényben levő megállapodásunk van, amely azonban a szállítási nehézségek miatt nem helyezhető szélesebb alapokra. A nehézségek ellenére sem ezeket az utóbb említett piacokat, sem az egyébé jelen­leg el nem érhető országokat nem hagyjuk fi­gyelmen kívül. Kereskedelempolitikánk célja az, hogy rugalmasam alkanmazkodjunk a min denkori helyzethez s ha kell áldozatok árán is előteremtsük azokat az árúcikkeket, amelyek az ország gazdasági életének tovább viteléhez múlhatatlanul szükségesek. (Helyeslés a balol­dalon.) Mielőtt részletesen ismertetném tárcám közlekedési ágazatát, meg kell állapítanom, hogy a keleti és erdélyi, valamint a délvidéki területek visszatérése következtében közlekedé­sünk jelentősége a múlttal szemben még in­kább fokozódott- Hozzájárulnak ehhez a mai rendikívüli viszonyúik, amelyek a közlekedéssel szemben honvédelmi szempontból fokozott igé­nyeket támasztanak. Ezért minden eszközzel arra törekedtem, hogy közúti és vasúthálóza­tunk fejlődését, a teherautóállomány munka; bantartását és hídjaink karbantartását, sőt új hidak építését is biztosítisam. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Fontos ez egyrészt azért), hogy a visszacsatolt területek a termelés folytonossá­gába és a közellátásba bekapcsolhatók legye­nek, másrészt azért, hogy a honvédelmi kívá­nalmaknak teljes mértékben megfelelhessünk. A költségvetésben ezeket a célokat kívántam biiztosítani és a közlekedés egész területén fel­merülő szükségletekre a tavalyi előirányzattal szemben magasabb összegű beruházást sikerült biztosítanortn. Közlekedési beruházásokra a múlt évben összesen 204 müllió pengőt irányoztam elő, míg a folyó költségvetési évben kereken 287 millió pengőt biztosítottam, ami kerekszámlban 83 millió pengő növekedést jelent. Az előirányzott összegből a költségvetésben 256 millió pengőt, a költségvetésen kívül pedig 31 millió pengőt biztosítottam. Az egyes közlekedési ágazatoknál a követ­kező összegekről gondoskodtam: vasút- és gép­kocsiberuházásokra kerekszámban 187 millió, út- és hídépítésre 44 millió, közforgalmi repü­lésre 9 millió, hajózásra 25 millió, postára 22 millió pengőről. A közlekedésnél elsősorban kívánok meg­emlékezni az utóbbi évek legnagyobb köz­munkájáról, a szeretfalya— dédiai vasútépítés­ről es annak jelentősegére néhány adatot kí­vánok eiőadni. (Jtialijutc! HaLtjuKi) Egyiü nap­roi a másikra, minaen előzetes terepismeret, tervezés neikui, meg-íeielö térképek és egyéb segédeszközök hiányában egyszerre a ieg­nagyoob erővel kellett a munüahoz hozzáfogni. A csúszó mezőségi agyaghegyeken át vezető vasubvonaion közei à minió köbméter földet kellett kiemelni, elszállítani és jórészt ,a hatal­mas vasúti töltésekbe bedöngölni, miközben neiyenkmt iiöbb meter mely em el kellett eioibb horûlani a töltések helyéről a süppedő eredeti talajt is. A duzzadó, összecsukódasra hajlamos agyaghegyekben ket darab, egy ifóO és egy 490 meter hosszú alagutat kellett építeni. A víz­folyások feleit UH) darab különféle nyílás­in er etü hidat kellett átíeszítöni. ezek között 4 viaduktot és 6 nagyobb vashidat. Az állomá­sokon hivatalos helyiségek és részben személy­zeti lakóépületek céljára 160 épületet emeitunk; a vízellátást helyeiikmt a Sajó íolyó medrében épült duzzasztó- és vízkivételi mű útján voi­lunk kénytelenek biztosítani. Minthogy az új vonal közelében építőanyag egyáltalán nincs, úgyszólván minden anyagot igen nagy távolságról — egyes építőanyagodat, mint például a téglát is, részben az ország tá­voli részeiből — kellett a heiyszmere számiam. A helyszínét a bevonulás után közvetlenül meg terepjáró katonai gépkocsival sem lehetett megközelíteni, ezért eiöbb 52 kilometer nossz­ban helyre kellett állítani a teljesen járna lat­liah közeli utakat, azokat 15 kilometer teijesen új közúttal kellett kiegészíteni és a hiányzó 60 darab közúti hidat is meg kellett építeni. Az építés rendkívüli méreteit legjobban a felhasznált építőanyagok mennyisége jellemzi. 47.000 vagon betonkavicsot, 4X000 vagon termes­követ, 18.000 vagon zúzott (kavicsot, 11.000 vagon salakot, 5650 vagon homokot, 5u00 vagon épület­fát, 4ö00 vagon portdand-cementet, 400Ü vagon faragott követ, 2á00 vagon téglát, 600 vagon talplát, 580 vagon sínt, 220 vagon egyéb vas­anyagot és 55 vagon más építőanyagot, összesen 141.000 vagon különféle építőanyagot használ­tak fel ennél a vasútépítésnél. 2820 darab, egyenkint 100—100 tengelyes teljes rakomiányú tehervonatnak felel meg. Ezt az óriási mennyiségű anyagot a hely­színére teherautókon és szekereken kellett ki­szállítani, amit 110 teherautó és 1900 szekér végzett el. Ezeknek a szállítóeszközöknek a teljesítménye 4,500.000 teherautókiloiméter és 5,400.000 szekérkilométer volt. A helyszíni építés végrehajtásához — ide nem számítva tehát az építőanyagok előállítá­sát végző gyárakban és bányá,kban foglalkoz­tatott munkáshadsereg munkáját, — 2 800.000 napi kubikos munka, 2,500.000 napi napszámos­munka, és 650.000 napi különféle szakmunkás­munka, összesen tehát kereken ^000.000 napi munka volt szükséges, napi 10 órai szakadat­lan munkával eltöltött időt véve számításba. Ezt a hatalmas teljesítményt 27.O0Û főnyi mun­kássereg végezte, amelyből 8500 főnyi kubikos, 3600 főnyi különböző szakmunkás, iparos és bányász,, 12.200 főnyi napszámos és 2700 mun­kaszolgálatos volt, minthogy folyó évben a vasútépítésbe honvédségünk is bekapcsolódott munkásiszázaidáival. A vasút építkezése annyira előrehaladt, hogy október 11-e óta nem menetrendszerű, de rendszeres teherforgalmat, is lebonyolítunk e vonalon a Máv. anyagvonatai közepette. (Lel­kes éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.)

Next

/
Thumbnails
Contents