Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-294
Áz országgyűlés kêo'> l teîóhazának 2V4. ülése Í94E október I5~ên, csûtôrtôkoû. '2B Bzívem minden vércseppje ragaszkodik hozzá, érte minden áldozatra kész voltam és vagyok, s mint ilyen, tetőtől-talpig az önkormányzat embere vagyok, a javaslatban nem látok az önkormányzatra semmi döntő sérelmet, ellenkezőleg egy veszedelmes helyzetből való helyes kibontakozást. Ezért a javaslatot a magam részéről elfogadom, és a t. Háznak abban a gondolatban ajánlom elfogadásra, vajha annak rendelkezései a magyar nemzettest vérkeringését oly mértékben tudnák felfrissíteni, hogy rajta keresztül a nehézségek elhárítása könnyebbé, a nemzet és ezzel együtt az önkormányzat teljesebbé, felelősebbé és virágzóbbá válnék. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és o középen.) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Mosonyi KálmánElnök; Mosonyi Kálmán képviselő urat illeti a szó. Mosonyi Kálmán: T. Képviselőház! Mielőtt a javaslat tárgyalására rátérnék, kifogásolnom kell azt, hogy a kormányzat a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősséget kérte, és ezért vagyunk abban a helyzetben, hogy a kedden benyújtott törvényjavaslat felett kell ma vitakoznunk. Ez a sürgősség semmivel sem indokolt, és még az sem indokolja, amit az előadó úr mondott, hogy elérkeztünk a rendezés tizenkettedik órájához, hiszen a kormánynak módjában állott volna a javaslatot hetekkel előbb benyújtani, mint ahogy saját pártjában be is nyújtotta, és így míg saját pártjának módjában volt a javaslattal foglalkozni, addig az ellenzéknek mindössze huszonnégy órai idő állott rendelkezésre-arra, hogy ezt a nagyfontosságú javaslatot áttanulmányozza és azzal kapcsolatban állást foglaljon. Igen nagy-fontosságú javaslat ez, ami kitűnik abból is, hogy évtizedekkel ezelőtt itt a Házban hosszú hónapokon keresztül tartó vita volt arról, vájjon az önkormányzatoknál kinevezés vagy választás útján töltsék-e be a "tisztségeket. Ez a nagy sürgősség semmi szín alatt sem alkalmas arra, hogy a parlamenti együttműködést szolgálja a kormány és az ellenzék között, amely kívánságot a miniszterelnök úr itt a Házban számtalanszor kifejtette. Az embernek az az érzése támad, hogy ez a nagy sürgősség tulajdonképpen csak arra való, hogy a közfigyelmet elterelje erről a nagy javaslatról, amely — mondom — nem a közigazgatási reform, annak csak egy töredéke, de az egész közigazgatási reformnak a lehető legfontosabb része. Le kell szögeznem, hogy pártszövetségünk és én magam is a kinevezéses rendszer álláspontján állok, hiszen programmunk kifejezet; ten azt mondja, hogy minden köztisztviselői állásnak a nemzetszervezet véleményezésével kinevezés iitján való betöltését és a közszolgálatban állók hivatási % anyagi kérdéseinek intézményes rendezését kívánjuk. Ha tehát mi is azon az állásponton vagyunk, hogy a kinevezéses rendszer a helyes, akkor meg kell indokolnom azt, hogy miért iratkozom fel mégis a törvényjavaslat ellen. Azért iratkoztam fel, t. Ház, a törvényjavaslat ellen, mert elsősorban ma ennek a kérdésnek a rendezését korainak, időszerűtlennek, meg nem érettnek tartom, (Egy hang jobb felől: Sőt késő van!) másodsorhangnem tartom helyesnek azt,'hogy egy nagy közigazgatási reform helyett, amelyet a kormányzat már számtalanszor, úgyszólván minden közigazgatási törvényjavaslat tárgyalásánál beígért, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amelyet maga a miniszterelnök úr is beígért. egy ilyen töredékjavaslat jöjjön, amely azonban az egész közigazgatási reformnak legfontosabb, leglényegesebb része. Harmadszor azért nem tartom helyesnek a javaslatot, mert az én álláspontom szerint lehetetlen, hogy a mai rendszer vezesse be a közigazgatási állásoknak kinevezéssel való betöltését akkor, ami kor hiányzik az ilyen kinevezéssel való betöltéshez feltétlenül szükséges véleményező szerv, "amelyet mi Nemzetszervezetnek hívunk. Végül negyedszer azért is ellene vagyok a javaslatnak, mert a kormányzat iránt nem • vagyunk azzal a bizalommal, amellyel megadhatnék neki.azt az óriási hatalmat, amely a közigaz gatási tisztviselők kinevezésében rejlik. Nézzük először a megoldás időszerűtlenségánek kérdését. A törvényjavaslat • igen részletesen, nézetem szerint azonban hibásan igyekszik megindokolni, hogy miért vált ez a törvényjavaslat időszerűvé. Egyik lényeges indokolása az, hogy fiatalságunk a gazdasági pályák felé tódul, mert ott jtobb díjazásra, megélhetésre lehet igénye, így tehát a köztisztviselői pályánál, a közigazgatási pályánál megvan a lehetőség arra, hogy az utánpótlásban nehézségek állanak elő, mert éppen a választá; sos rendszer miatt hiányzik a közigazgatási pályánál az úgynevezett stabilitás. Ezt a törvényjavaslat indokolása, mint egy igen fontos és lényeges körülmény állitja be, amivel indokolni kívánja a javaslatnak a Ház elé való hozását. Ennek a stabilitásnak azonban ellentmond a törvényjavaslat 1. §-a, amely maga kimondja azt, hogy' ez a kinevezéses rendszer legfeljebb csak öt évre, az 1947 december^ 31 ig terjedő időre szól, illetőleg a törvényhozás további intézkedéséig, legfeljebb azonban 1947. év végéig tart. Lehetséges tehát, hogy ez a rendszer egy év múlva, vagy két év múlva meg is szűnik. Ezzel a roppant nagy horderejű kérdéssel ilyen kísérletezést csinálni nem szabad. Ez az 1. § ellentmond a stabilitásnak, mert hiába van a törvényjavaslat 6. §-a, amely kimondja azt, hogy az ilyen kinevezett tisztviselőt úgy kell tíekinteni a megbízatás tartama szempontjából is, mintha választás útján került volna abba az állásba, végeredményben azonban ez nem a stabilitást jelenti ebben a kérdésben, mert a választás útján kinevezett tisztviselő nek megvan a módja ahhoz, nogy . bármely időben, bármely pillanatban egy másik választás elé kerüljön és új állást pályázzon inegj itt pedig éppen ellenkezőleg erre módja nincsen, de módja van a kormányzatnak, illetőleg a kinevező személynek arra, hogy azt a tisztviselőt áthelyezze. ; • •;• A törvényjavaslat időszerűségének másik indoka az indokolás szerint az, hogy 1938. óta, a Felvidék visszatérése óta nem lehetett meg megalkotni azokat a szerveket, amelyek a közigazgatási tisztviselőket választják. Négy ey telt el a Felvidék visszatérése óta, több mini két év telt el Kárpátalja visszatérése, Erdély visszatérése óta, több mint egy év telt ei a Délvidék visszatérése óta. Azóta ezeken a területeken ideiglenes helyzet van es ezen az ideiglenes helyzeten úgy kivan most a kormányzat segíteni, hogy behozza ezt a kinevei zéses rendszert, holott álláspontom r szerint es 1 alkotmányunk szelleme értelmeben ugy keliett
