Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

Az országgyűlés képviselőházának 305. szó-t szólni. Tudniillik az a felfogásom, hogy az árpolitika és a munkáskérdés mellett ass agrárigazgatás az a legfontosabb szerv, amely a termelés irányításában és a többtermelésben előre tudna vinni. Csak egypár szavam van erre, mert időm már nincs. Szomorúan kell megállapítanom azt, hogy ebben az igen jelentős 265 miílió pengőben a felügyelőség csak 7'6 millió pengővel szerepel. Mindenki azoanal érzi, hogy itt baj van, óriási szakadék tátong ,a 265 és a 7'6 millió pengő között. Valóban így is van. Mert ha számításokat végzünk, egy megfelelő, valódi, a falvakig eljutó agrárigazgatásnak a 265 millió pengőből legalább 50 millió pengőt kellene juttatni; ez volna arányos öszszeg, mert az egész összegnek körülbelül 20%-a biztosítaná a falvakban a tényleges igazgatást a gazdatársadalom számaira. Nagyon jól tudom, t. Ház, — a miniszter úr egy alkalommal mondotta is — hogy nincs is ma ember erre. így van! Nem tudnók azt a sokezer megfelelő embert munkába állítani. De én itt egy javaslatot teszek, még pedig azt, hogy tessék ilyeneket verbuválni és a földmí velésügyi kormányzat ösztöndíjával, tandíjkedvezményével és nagy ellátási kedvezményével minden akadémiára tessék száz-száz ilyen fiatalembert odaállítani és lekötni a szolgálatukat az agrárigazgatás részére, hogy legalább 3—4 év. múlva ott álljon 600; 700 vagy ezer modern, jólképzett fiatal szakember, akikkel azután lehet majd agrárigazgatást csinálni, mert különben sohasem tudunk előrejutni. T. Ház! Befejezésül még csak néhány szót szeretnék szólni a földkérdésről, amelyre szintén ki kell térnem, Ezzel kapcsolatban azt kell megállapítanom, hogy ezen a téren a háború következményeképpen megváltozott helyzettel állunk szemben. Amikor azonban a földkérdés rendezése előtérbe nyomult és a háború következtében bizonyos szempontokat érvényesíteni kíván a kormányzat, legyen szabad nekem egy "nagy kérdésre felhívnom a miniszter úr figyelmét és ez a házhely-ügy. Nagyon jól tudom, hogy ezen a téren az a helyzet, hogy a beígért vagy előre kitervezett 15.000 vagy nem tudom hány házhellyel szemben 18.000 házhelyet intéztek el. Ritka dolog, — megvalljuk őszintén — hogy az előre tervezett kereten túl tudnak menni. Ezt örömmel vesszük. Én azonban ismerem éppen ennek az osztálynak a működését, ismerem falvaink kívánságát és arra kérem a miniszter urat, hogy ennek az osztálynak a létszámát szaporítsa, mert ezzel a munka tempóját és a falvakban a házhelyelintézések számát növelhetnénk. Ez ugyanis ma az egyik legégetőbb kérdés, mert a falvakban elsősorban a házhelykérdós okoz nyugtalanságot. Senki se féljen attól, — mert ilyen hangokat is hallottam — hogy hiszen úgysincsen építőanyag, úgysem lehet építeni. Ez igaz, de ennek a falusi embernek megnyugvást, biztonságot ad az, hogy a föld az övé (Ügy van! Ügy van!) és ott nem lesz ugar, ez nem Of b.-f öld lesz, ez kerti föld lesz, ezen kertgazdálkodás folyik majd, úgyhogy minden szempont indokolja ennek a kérdésnek a. rendezését. T. Ház! Időm lejárt. Én ebben a kérdésben csak azt az álláspontot foglalhatom el, hogy a földmívelésügyi tárca keretében megállapított 265 millió pengő az eddigiekkel szemben óriási emelkedést jelent, azonban a továbbiak, a fejlődés biztosítása szempontjából még mindig emelkedésre van szükség, intern ' szemponthói azon belül pedig sok kiegyenlítésre, hogy az agrártermelés biztonülése 1Ù42 november 12-én, csütörtökön. 337 sága és fejlesztése biztosítva legyen, (Taps a bal- és a ssélsőbaloldaion.) Elnök: T. Ház! A házszabályok 148. §-a alapján a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Br. Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter: (Halljuk! Hulljuk!) A földmívelésügyi tárca 1943. évi költségvetését azzal a meggyőződéssel állítottam össze, hogy ez a költségvetés a nemzet közakaratát jelenti. Ezt a nemzeti közakaratot hajtottam végre akkor, amikor azon igyekeztem,^ hogy a költségvetés a nemzetnek a földmívelésüggyel szemben régóta fennálló tartozását rója le olyan mértékben, amilyen mértékig a nemzet, erővel bírja. (Helyeslés ü középen.) Tisztelt képviselőtársaim ezt a törekvésemet, úgy látom^ a vita folyamán megértéssel fogadták. Beszédjükben volt sok kritika és volt sok építő gondolat. Ezeket nemcsak meghallgattam, hanem megfontolás tárgyává is fogom tenni. (Helyesés jobbfelől.) De talán nem tévedek, ha azt hiszem, hogy a Ház minden oldala egészében véve méltányolta azt, amit ez a. költségvetés a magyar földmívelésügy történetében jelent. (Ügy van! Ügy van! a joboldaloyi és a középen.) Az előadó úr hű tükörképét adta ennek a költségvetésnek. Értékes fejtegetéseiért és előadásáért, fogadja hálás köszönetemet. A magam részéről a t. Ház elé kívánom terjeszteni azokat a szempontokat, amelyek engem a költségvetés összeállításánál vezettek. Nem hiszem, hogy akadna valaki e Házban, akiből hiányoznék a magyar föld iránti szeretet. (Ügy van! Ügy van!) Ne felejtsük azonban el, hogy ez a szeretet gondoskodásra is kötelez. Ebben a költségvetésben azt akartam, elérni, hogy a magyar föld iránti szeretet necsak szólam, hanem élő valóság is legyen. Ez a valóság számomra most két parancsban él. Az, egyik parancs az, hogy a magyar földmí velés eddigi értékeit megóvjuk és hogy azokat tovább fejlesszük, a másik parancs pedig az. hogy a földmívelés ügye necsak a költségvetés növekedésében nyerjen kifejezést, hanem abban is, hogy a háborús erőfeszítésben is mindjárt a f honvédelem után következzék. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ami az első kérdést illeti, földmívelésügyünk fejlesztése a mai viszonyok mellett igazán nem könnyű feladat. Mégis meg kell • oldanunk, mert ez jövendőnknek egyii legbiztosabb bázisa. Földmívelésügyünk fejlődésének olyannak kell lennie, hogy abban zsellér, gazda és birtokos, elsősorban pedig a frontról hazatérő földműveskaitona egyaránt megkaphassa biztos boldogulását (Élénk helyeslés és taps.) De a fejlődésnek olyannak is kell lennie, hogy azzal megvessük az alapját háborúutáni gazdasági biztonságunknak és elfoglalhassuk majd! azt a helyet Keleit-Európában, amely. minket joggal megillet és és amelyre joggal számíthatunk. (Helyeslés.) Mezőgazdaságunk ilyen értelmű fejlesztése , volt a célom akkor is, amikor a pénzügyminiszter úrral egyetértésben elkészítettem a mezőgazdaságfej liesztési törvényjavaslatot és azt benyújtottam. Most már a mezőgazdasági törvény egy milliárdjának egy tizede, vagyis egy évre eső részlete ebben a költségvetésben bennfoglaltatik, a rendes költségvetésien kívül tehát 100 millió pengő. Számolnom kellett azonban azzal, hogy a