Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-305
\ 332 Az országgyűlés képviselőházának 305. ben a zsidó háztartásokba vándorol, mert azok a fáért még* ma is minden néven megnevezhető magas árat meg tudnak fizetni. A tengeri rendelet szintén nagy elkeseredést váltott ki, mert 14 pengőből igazán semmit sem vehet a gazda, 5—6 mázsát kell eladnia aizért, hogy e-gy bakancsot kapjon, s hol van még a gyermekeknek a eipő, ruha stb. Az a gazdasági cseléd, akinek 1600 öl szegődményf öldje van. nem volt köteles leadni semmit, megtarthatta a kukoricát, de az a cseléd, akibek csak 200 öllel volt többje, már a katasztrális holdra átszámított mennyiséget volt kénytelen leadni, tehát rosszabbul járt, mint az, akinek kevesebb földje volt, mert végeredményben sokkal kevesebb maradt neki. A mezőgazdasági cselédek helyzetén is feltétlenül változtatni kell, ha nem akarjuk azt, hogy február utolsó napján tömeges felmondások következzenek be. Egy átlagos cseléd fizetése gabonában 14 mázsa kenyérgabona és 2 mázsa árpa. Ebből egy négytagú család, ahol két négy éven aluli! gyermek van., megtarthat a családfenntartó pót jegyé vei együtt 720 kilogrammot, tehát alig többet, mint a kapott menynyiség felét. A többiért tehát egy évre, mert rozsot szoktak bemthagyni, 28 pengőjével számítva, 190 pengő 40 fillért kap, tehát annyit, amennyit egy 15 éves gyermek gyárban egy hóuap alatt keres meg. Ezekután természetes, hogy különösen a városok közelében nem lesz több cseléd, özönleni fognak a gyárakba, mert ott jóval többet kereshetnek és a gyárnak jobban módjában is áll bakancsról, zsírról gondoskodni!, mint a gazdaságok munkaadóinak. Az a munkaadó, aki becsületes és a maximális áron adja el terményeit, képtelen a most lábrakapott óriási napszámbéreket megfizetni. Pedig éppen a legelterjedtebb olajos növénynél, a napraforgónál, amelynek termesztése országos érdek, különösen sok napszámra van szükség és mi lesz akkor, ha jövőre napszámos hiányában lábon fog kiperegni az egész termés? Rátérve a mesterséges abraktakarmányok kérdésére, itt szintén az a helyzet, hogy aki a, fővárosba és a nagyobb vidéki városokba saállít tejet, miég kap a Teosz.-tól kiutalást, de egy deka sem jár azoknak, v akik tejüket a falusi lakosságnak adják el. Ez is csak arra irányul, hogy Budapest 300.000 zsidajával tejjel el legyen látva, 'de a falusi) kisemberrel nem törődnek. A korpa ára 1.8 pengő, pedig ennek tápértéke éüpen fele, mini a 14 pengős tengerinek. Ez olyan anomália, amelyen sürgősen segíteni kell. Ami a zsidóbirtoik igénybevételét illeti. ez nem tigy történt, mikit ahogyan a miniszterelnök úr azt bemutatkozó beszédébein' beígérte. Első bemutatkozó beszédében kijelentette;, hogy egy hét alatt elkészül a törvényjavaslat. Eltelt egy hét, öt hét, tizenöt hét, sőt hét hónap, de mindössze az történt, hogy a végrehajtási utasítás csak az 5 holdon aluli birtokokra készült el. tehát a zsidóbirtokoknak alig l%iáxa. Ez is teljesen csődöt mondott, mert a zsidók annyft kérhetnek a földért, amennyit akarnak és így vevő nem akad. Végül még es^y esetet szeretnék elmondani. Mé» sohasem történt meg. hogy egy magyar embert azért, mert birtokában gazdálkodik, a honvédségi munkaszolgálat alól felmentették volna. Mi történt azonban Pomázon? Egy Már'kus Izidor nevű zsidót szeotember 13-án elvittek a munkatáborba. Csodák csodája, két nar> mulya ihazajöH, mégpedig egy, a valóságnak meg nem felelő adatokat tartalmazó községi bizonyítvány- a la p j án. ülése 1942 november 12-én, csütörtökön. A bizonyítvány, amelynek száma 4284/1942., azt tanúsította, hogy Márkus Izidor 29 hold földön gazdálkodik, ahol sízaktudása nélkülözhetetlen. A zsidó ezzel szemben műszerész és kereskedő (Felkiáltások a szélsőbttlolddlon: Hallatlan. — Derültség.), tehát a gazdálkodáshoz egyáltalán nem ért, így szaktudása nincs. A bizonyítvány arról is tanúskodik, hogy Márkus Izidor 12 holdas gyümölcsösét eladta egy magasrangú földmívelésügyi minisztériumi * tisztviselőnek és htogy a református egyház tutulajdonában levő 17 hold földön is gazdálkodik. Ez utóbbi állítás nem felel meg a valóságnak, mert igazán nagy szégyen lenne, ha i&az volna. Kérem tehát a földmívelésügyi miniszter urat, vizsgáltassa ki sürgősen, hogyan történhetett meg az, hogy egy zsidót hamis adatok alapján hazaengedtek a munkaszolgálatból és hogy milyen érdekek fűződtek ahhoz, hogy ezeket az adatokat igy állították össze. De még ha az adatok meg is feleltek volna a valóságnak, ,akkor sem lett volna szabad a zsidót hazaengedni, mert ilyen ok miatt magyar katonát sohasem mentettek fel. A. költségvetést, mert az egész kormánnyal szemben bizalmatlansággal viseltetem, nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Gróf Festetics Domonkos! ' Elnök: Gróf Festetics Domonkos képviselő urat illeti a szó! Nincs jelen, töröltetik. Szódásra következik 1 ? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Baross Endre ! Elnök: Baross Endre képviselő urat illeti a «szói. Nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Bodnár Sándor! Elnök: Bodnár Sándor képviselő uíat illeti a szó. Bodnár Sándor: T. Képviselőház! Ma, ebben a háborús időben, amikor ,a külső és belső front nyugalmáról beszélünk, azt hiszem, a földmívelésügyi tárca nagyon is fontos tényezője a. belső front megtartásának. Hogy menynyire fontos, arra elég tanúbizonyság az elmúlt három év, amikor vízkárok, talajvizek és egyéb elemi csapások következtében a magyar föld nem hozta meg azt a hozamot, amelyre kilátás volt és éppen ezért nehéz helyzet elé állította a kormányzatot mind a belső élelmezés terén, mind a külföldi kötelezettségek tekintetében. T. Képviselőház! Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy vannak műbőrök, műtalpas lábbelik, műrostos kelmék és vain még sok más mű-dolog is, de azt is tapasztalhatjuk, hogy mű-kenyérrel sem a belső frontot, sem pedig a külső frontot kielégíteni nem lehet. Éppen azért nagyon fontos az, hogy a földmívelésügyi kormányzat olyan intézkedésekkel álljon elő, amelyek a földmívelők mezőgazdasági termelését elősegítik, hogy mezőgazdasági termelésük a kívánalmaknak megfelelhessem. Örömmel állapíthatjuk meg azt, hogy a földmívelésügyi tárca tavalyi 169 milliós költségvetésével szemben most 275 millió van beállítva, • amely Összeg hivatva van arra. hogy a következő évben a mezőgazdaság céljait szolgálja. Pártom nevében a következő előterjesztéseket kívánom tenni a földmívelésügyi tárcával kapcsolatban. Mostanában újabb és xíjabb rendeletek je.
