Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

Az országgyűlés képviselőházának 305. i erőt, mozgósítani kell és teljesen a termelés szolgálatába kell állítani. A költségvetésben éppen ezeket a szempontokat kell nélkülöznünk. A földmívelésügyi miniszter űr a részletes indokolásban csak két mondattal tesz egyáltalán említést arról, hogy 'háború van. Idézem ezt a két mondatot (olvassa): »A mezőgazdaság támogatására irányuló tevékenységet még az eddiginél is fokozottabb feladatok elé állítja az ország területének további gyarapodása, a háborús gazdálkodás, valamint a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény végrehajtása«. Ez az egyik. A másik a következő (olvassa): »A rendkívüli idők parancsolóan megkövetelik, hogy fokozott mértékben ügyeljek a fejlődés zavartalanságának biztosítására«. Ezt a földreformmal kapcsolatban mondja a miniszter úr. {Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.) Hiányzik tehát ebből a költségvetésből az a győzedmi akarás, amelynek mindnyájunkat el kell töltenie, s amely kötelező a hős magyar katonával szemben. A győzelmi akarásnak kellene diktálnia a termelés menetét és ütemét, hogy minden fő és minden kar a legnagyobb megerőltetés árán tőle telhetőleg miniden t elkövessen a termelés érdekében. Ehelyett a miniszter úr a részletes indokolásban megemlíti a nevezetesebb üzemágakat, amelyeket a költségvetéssel »előmozdítani«, »támogatni« kívánBármennyire helyesek is ezek az akciók, de tisztán ezekkel a vérszegény akciókkal ós Schusehnigg^számú dotációklkai nemhogy a szükséges ^haditermelést nem tudjuk elérni, hanem még békében sem tudjuk elérni azt a termelési nívót, amely hazánkat a többi agrárország között a legelső helyre lendítené. De nem is várhatunk mást, aimókor a miniszter úr az indokolás első bekezdésének a végén ezt mondja (Olvassa): »Súlyt helyeztem a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzet által megkövetelt takarékossági követelményekre.« A takarékosság természetesen mindig fontos kellék, de érthetetlen, hogy lehet most a legnagyobb teljesítmények szükségességének idején a termelés előmozdításához szükséges befektetés- terén takarékoskodni. Ezzel szemben nem értem, hogy a háború elején miért nem takarékoskodtunk eléggé a fogyasztásiban., Ez ai háború ugyanis nem 1942-ben, hanem 1939-ben kezdődött, tehát már akkor kellett volna a termelt javakat beosztani és tartalékolni, hogy rossz termés esetén elég álljon rendelkezésre. Természetes, hogy a mezőgazdasági termelés mindemmel kockázatosabb, ezért megfelelő biztonsági koefficienssel is^ számolnunk kell. De lehetséges még az időjárás több szeszélye ellen is vé'dek.ezni. Itt nern^ a jégverésre, vagy más ilyen súlyos elemi -kárra gondolok. Nagyobb felszereléssel mindenesetre paralizálni lehetne sok tekintetben ezt az időjárási kockázatot is. De, mint mondottam, az egész termelés : alap jámaikí annak kell lennie, hogy ismerjük a szükségletet és tudjuk, mit kell termelni. És itt újból hangoztatom, 'hogy a földmívelésügyi és a közellátásügyi tárcának, ezeknek az összetartozó ügyköröknek a különállása nagyon hátráltatja a termelést. Ezt tegnapi interpellációmban a rendelkezésemre álló rövid idő alatt, amennyire lehetett, kifejtettem. Az árkérdés rendezésénél is figyelembe kell ezeket a szempontokat venni. Elvégre az árkérdésben az volna hivatva megtalálni a mait időnek megfelelő utat, aki a termelést szabá'ilése 1942 november 12-én, csütörtökön. 325 lyozza, vezeti, Ha egyesítve volna ez» a két tárca, akkor a gazdasági csúosminiszterhez úgy is felkerülnének mindezek a kérdések, nelki tehát módjában volna, talán még" jobban, milut ma, megteremteni az összhangot az, árak és a bérek között. Én ugyanig abbam látom a közellátás és a termelés bajainak egyik forrását, hogy az árak és a bérek nincseoaek egymással kívánatos összhangban. Amint ezt máskor már kifejtettem, a gazdasági rendnek egyik főkelléke, hogy a következő öt tényező megfelelő arányban álljon -egymással: a mezőgazdasági munkabérek, a mezőgaiz'dasági termel vények ós termékek ára, az iparcikkek ára, az ipari munkabérek és fixfizetések. Ha ezek között megfelftlő, egészséges arány áll fenn, akkor nyugodtan folyhat a termelés, akkor a tisztviselő és a munkás nyugodtan dolgozhat, mert pontosan tudja, hogy fizetésben meg fogja kapni azt, amire szükség van. Ez az összhang tehát a 'termelés, a munka békéjét és rendjét alapozza meg. Ma nincs meg ez az arány, a mezőgazdasági) üzem nem bírja el a tízpengős napszámot. A napszámos és főleg a mezőgazdasági cseléd nem bírja megvenni a 220 pengős csizmát és a 70 pengős cipőt. Van ugyan olcsó cipő is, hoztam is egy pár, bakkancsot, amelyet az egyik kisalföldi gaz'daság cselédje vásárolt. (Börcs János: Mutasd!) E

z nem akciós cipő. Az illető megvette és már két nap múlva nem bírta használni. Behoztam ezt a cipőt, de nem tartom ildomosnak a Ház asztalára tenni. (Piukovich József: Tedd a Ház asztala alá!) Aki kíváncsi arra, hogy milyen síüány áruval keserítik meg a mezőgazdasági munkásságot, az nézze meg, itt van. 20 pengő volt az ára. (Piukovich József : Kétnapos cipő!) A napszámos ma nyíltan azt mondja, hogy a kétpengős napszám idején ő jobban ki tudott jönni és jobban be tudta szerezni a szükséges dolgokat. (Zaj.) • Elnök: Csendet kérek, képviselő uraik. Gosztonyi Sándor: Tudjuk, hogy a kisgazda is jobban tudott ezelőtt a azükséges dolgokhoz hozzájutni, ö nagyrészt búzában számol, tehát cserekereskedelmi alapon áll. Volteképpem igaza van, ha búzában számol, mert a pénz semmi egyéb, mint azért a teljesítményért, vagy áruért járó ellenérték,' amelyért a szükséges dolgokat be kell szerezni. Most' helytelen a végzett teljesítmény aránya a pénzértékhez és az áru aránya a pénzértékhez. Ezt nyögjük mindnyájan és ez az aránytalanság vezetett nagyrésziben a pénz vásárlóerejének csökkenéséhez is. Ezt deflációs; politikával nem lehet megállítani. Ez a deflációé politika nagy mértékben megnehezíti a termelést. A tezaurált tőkét igenis igénybe kell venni, de indokolatlan hitelfelmondásokkal nem szabad a termelés menetét megnehezíteni. A mezőgazdasági termelést nagymértékben hátráltatja a Nemzeti Bank pénzpolitikája. Valamikor Jegybank plusz 1 volt a pénz ára, azután felment másfélre, kettőre, most Jegybank plusz 3, tehát 3 plusz 3, ami önmagában véve is drágítást jeleníti Sajnos,, a gazdát • a rossz termés esetén is állandóan tőkevisszafizetésre ösztökélik, ami káros a termelés szempontjából. Viszont példák tömege bizonyítja, hogy a gazdák ahol az általános rossz termés' ellenére jobb termés volt, az igenis sietett a törlesztéssel. A mezőgazdasági termelés hitelvolumen jét csökkenteni és ezáltal meggátolni a termelés növeléséhez szükséges beruházásokat, rövidlátó fináncgondolkozás és nem gazdasági koncepcióra valló felfogás. Né52*