Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

Az országgyűlés képviselőházának 305. ül erŐállatakeiót is létesíteni, esetleg egy igásló-, kocsi-, vagy szerszámakciót. Ezzel ezek az egyenlőtlenségek kiparir ózhatok volnának. A vetőmagnemesítéssel kapcsolatban a vetőmag utántermesztési akció Délvidékre való kiterjesztésének fokozására lehetőség nyílik a költségvetés négymillióval emelt tételében. Elsősorban kukorica-, rozs-, burgonya-, továbbá bükköny-, lóhere- és édes csillagfürtmagvak nagyobbarányú levitelére volna szükség utántermesztés céljából, mert a Délvidék nemesített vetőmagvakkal nem rendelkezik. Àz újvidéki vetőmagnemesítő-telep és más telepek nagyobbarányú kiépítésével pedig elérhető volna az, hogy később a Délvidék lássa el az egész országot nemesített kukorica- és kendervetőmaggal, mert hiszen klimatológiailag az országnak erre legalkalmasabb területe és erre feltétlenül hivatott. (Ügy van! Ügy van! a középen.) A műtrágyaelosztásra nézve az a rendelet, amely úgy szól, hogy a kereskedő elsősorban azt köteles kiszolgálni, aki az előbbi években is vásárlója volt, a Délvidéken sok komplikációt okoz. Ott ugyanis a kereskedők teljesen megváltoztak. A jugoszláv gyárak más ügynökökkel és kereskedőkkel dolgoztak, mint most a mi gyáraink. így fordult azután elő az, hogy két egymásmelletti, szomszédos község közül, amelyeknek műtrágyavásárlása azelőtt nagyjából egyforma volt, Bácsszentiván 18 vagont, Doroszla pedig 28 mázsát kapott. Szükséges volna tehát, hogy az elosztást a Délvidéken ne a kereskedők, hanem inkább a gazdasági egyesületek vagy a gazdakörök végezzék. A gazdasági szakoktatás terén 18 millióval emelt előirányzat nagy fontosságának hangsúlyozása mellett csak azt szeretném megemlíteni, hogy az ország egyik legintenzívebb mezőgazdasági területén — talán Szabadka volna a legalkalmasabb hely erre — egy gazdasági akadémia létesítése volna szükséges. (Úgy van! a középen.) Ennek az akadémiának különösen a mezőgazdasági iparra kellene a legnagyobb súlyt helyeznie és lehetővé kellene tenni, hogy a mezőgazdasági ipari üzemekkel egybekapcsolódjék, amilyen akadémia az országban még nincs. Kérném a miniszter urat, foglalkozzék ennek az akadémiának tervével már az idén,, ha az idei költségvetésbe ezt már nem is lehet belevenni. A földbirtokrendezési szolgálattal kapcsolatban e címnek majdnem 7 millióval^ millióra felemelt előirányzatát látom. Az emelést a zsidóbirtokok kisajátítása, továbbá a visszatért területek, így a Délvidék földbirtokrendezési feladatai indokolják. A Délvidéken a jugoszláv agrárreform és annak felszabadulásunk után szükségessé vált reviziója az ország minden más területétől elütő helyzetet teremtett. Ez az egyetlen terület, ahol nem lehet helye az ország többi területével történő gyors és azonnali egységesítésnek és ahol még sokáig speciális intézkedésekkel kell operálni. Éppen ezért a zsidóbirtokok kisajátításának módozatai és azok felhasználása is eltérő kell hogy legyen az ország más vidékein történő kisajátítástól. (Ügy van! a középen.) Indokolt lehet az ország többi részén, hogy a nagy területet kitevő zsidóbirtokok egy részét ne most, azonnal osszuk fel, részben a ter- j melés folytonosságának biztosításia érdekében, ése 1942 november 12-én, csütörtökön. 319 részben pedig, hogy a háborúból visszatérő, ott érdemeket szerzett frontharcosaink részére tairtsuk fenn azokat, die semmiképpen sem indokolt a Délvidéken, ahol 200.000 hold földbirtok megmozgatása már a jugoszláv agrárreform revíziója során megtörtént. A zsidóbirtokok területe csak 20.000 hold, tehát ennek hasonló megmozgatása termelési szempontból nem játszhatik komoly szerepet. (Xjgy van! a középen-) A délvidéki birtokpolitikai revízióval kapcsolatban az újvidéki birtokpolitikai kirendeltség hatalmas, szakszerű és kitűnő munkájáról a legnagyobb • elismeréssel kell szólnom. A délvidéki 200.000 hold ideiglenes hasznosításánál, ami szociális jellegű törpebirtokok létesítésével történt, majd' a jelenleg folyó végleges ka osztásnál, aminek fő jellemvonása szintén a nemzeti és szociális jelleg, tehát mindezeknél az intézkedéseknél a termelési szempontok bizonyos fokig háttérbla szoríttattak. A Délvidék speciális kérdéseit ismerve, ez nagyon helyes volt, A Délvidéken lévő 20.000 hold zsddóbirtoknál tehát— éppen a zsidóbirtoknál — ettől az elvtől eltérni, e lényegesen kisebb tételnél megriadni etikai szempontból sieon volna helyénvaló. A Délvidéken azonban különben sem szükséges a most folyó háboirú vitézei részére tartalékot fenntartani, hisizen a nincstelen magyar földmívelő lakosság 60%-a részesült ebben az évben föld juttatásban és a zsidóbirtokok kiosztásával ez $ szám 70—-75%-na volna emelhető. Nem feltétlenül szükséges tehát újból földhöz juttatni azt, aki a most folyó háború alatt földet egyszer már kapott, A délvidéki zsidóbirtokoknak az a része, amely intenzitásánál fogva felosztás tárigya sem most, sem a jövőben nem lehet, a volt nagybirtokosok .kártalanítására fordítandó. Elviselhetetlen az a gondolat, hogy amikor a volt magyar nagybirtokosok több mint két évtized előtt elvett földjeikért számításba nem jövő minimálisan kis kártérítést, a magyar nemzeti szempontból legértékesebb családok tagjai pedig egyáltalán semmit, egy fillért sem kaptak és ma, az azóta öröklés folytán is megosztott csekély földjükön, 100—200 holdjukon szorgalmasan gazdálkodnak, elvett földjeiket pedig ma magasabb nemzeti érdekből magyar nincstelenek között osztják ki, aikkor a zsidóbirtokok, kötvényeik formájában bár, .die mégis aránylag magasabb kártalanítás mellett esetleg" egyáltalában fel se osztassanak és azok egy része idővel hosszú bérletek és lassú részmegvásárlási lehetőségek mellett újonnan jött, a délvidéki magyarsággal össze nem forrt új földbirtokososztály megteremtésére fordíttassák, ' ahol sem a szakértelem, sem a tradíció előnyei nem állnak fenn. (Egy hang a középen: Nyugalmazott tisztviselők vagy mások akarják!) Elismerieim, ha az. új közellátási rend meghonosuL ha általánosan megértette és elfogadottá válik, igen nagy hatással lesz birtokpolitikánkra; nagyon sok olyan kérdést fog eldönteni, amely ma a régi szociáldemokrácia átkaként országunkban még , tisztázatlan és amely részben ferde, részben ki nem alakult felfogás következménye. Birtokpolitikánk jövőbeni helyes irányában feltétlenül a # termelőképességnek kell fontos szerepet játszania, mert ez egyúttal a legszociálísabb és legnemzietibb felfogás is. Nagyon sok ' birtokpolitika! vita a termelőképesség mértékegységének hiánya következében keletkezett, Nézetem^ szerint egy ilyen mértékegység kialakulásának