Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

302 Az országgyűlés képviselőházának 305. motivokat» azzal a búzával, amellyel a kínaiak millióit lehetett volna az éhbaláltól megmenteni. A javak elosztásában volt a hiba, tehát nem a termelés fokozása az, ami esetleg ilyen pánikszerű dolgot, ilyen túlprodukciót idézhet elő. Nekünk nemcsak a háborúra kell gondoimunk, hanem a háború után elkövetkező időkre is. A háború igazi célját, amelyet egy keresztényibb, egy szociálisabb és egy kiegyensúlyozott világrend megteremtésében látunk, akkor fogjuk elérni, ha a fegvverzaj elcsitultával megindul a termelő munka, éppen ezeknek a céloknak a szolgálatában, éppen azért, hogy felfokozódjanak az életigények és az így felfokozott igényeknek, a legprimitívebb igényeknek kielégítése minden tekintetben t biztosítva legyein. Ez azt jelenti, hogy a termelést, a belső munkát a háború után fokozni kell, többet és jobbat kell termelni. Általános nemzetgazdasági tétel, hogy a termelésnek két tényezője van: a tőke és a munka. Ez földmívelésügyi vonatkozásban a földet és a föld megmívelését jelenti. Ha többet akarunk termelni, akkor a termelésnek ezt a két tényezőjét kell kimunkálnunk és kell a legerőteljesebben alátámasztanunk mind a tőke, mind pedig a munka oldalán, hogy megfelelő eredményt érhessünk el. Itt van először a föld, mint tőke. A mezőgazdaság szolgálatába kell állítani mindazokat a területeket, amelyek ma még ezt a célt nem szolgálják vagy nem ott és 'nem olyan minőségben szolgálják, ahol és amilyen minőségben ezt a legjobban megtehetnék. Borzasztóan sok itt a tennivaló. Ha csak a Duna-Tisza-közét nézem és azt a sokezer katasztrális holdnyi mocsaras területet, amely nem az utóbbi^ két esztendő esőzései következtében vált mocsárrá, hanem évszázadok óta mocsaras, ha nézem továbbá azokat a rendkívül nagykiterjedésű szikes területeket, amelyek ahelyett, hogy haszonállatok eltartására szolgáló legelőt szolgáltatnának, legfeljebb tikkadt szöcskenyájak gyülekező helyei, vagy ha nézem azokat a homokbuckákat, amelyek nemcsak a maguk kopárságával rikítanak, hanem a széljárásnak. a szélhordásnak kitéve még veszélyeztetik a körülöttük lévő egyéb kultúrákat is: az ember szinte elcsodálkozik, mennyi itt még a tennivaló. • A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvénv hívta fel ezekre elsősorban a figyelmet, programme ába, munkatervébe felvette elsősorban ezeknek a területeknek szintén a termelés szolgálatába való állítását. Ez olyan programm, amelyet máról-holnapra nem lehet megvalósítani még ,a mai technikai fejlettség mellett sem, erre hosszabb időre van szükség. Már ennek a költségvetésnek keretében is találunk azonban igen jelentékeny tételeket, amelyek ezekéin; a kérdéseken segíteni akarnak. Gondolok itt a belvízlecsapolásokra. az Alföld fásítására, a szikek javítására, mindezeknek a munkálatoknak előkészítésére, a kísérleti intézetekre és az előkészítő intézményekre, amelyek majd ezeket a feladatokat megoldhatják. Máris azt látjuk, hogy ez a költségvetés is ebben az iránvban halad előre. Van azonban éppen a föld termőére je szempontjából — hogy ezt a kifejezést használjam — pfrv tígyiievezett sofort-programm is, amely a föld termőerejének fokozására, vagy aiz ebből kifolyólag szükséges legsürgősebb feladatok teljesítésére hivatott. Háború ideién ugyanis elsősorban arra van szükség, hogy ése 1942 november 12-én, csütörtökön. minél többet s minél gyorsabban állítsunk a háborús célok szolgálatába. Itt engedje meg nekem Piukovich t. barátom, hogy reflektáljak arra az állítására, vagy arra a kifogására, megjegyzésére, hogy a pénzügyminiszter úr egy ilyen termelési programmra, vagy egy ilyen fokozott termelésre éppen a nagybirtokot hívta fel. Nem akarok vitába szállani abban a tekintetben, hogy az üzemstaitisztikai adatok és az üzemvizsgálatok mit mondanak, hogy a kisbirtok termel-e többet vagy a nagybirtok, az, egyik termel-e jobban, vagy a másik; a helyzet az, hogy ma tömegtermelésre van szükség és ezt könnyebben tudom meg^ szervezni a nagybirtok, mint a sokiezer apró birtok útján. Az utóbbiak termelési programmját nem tudom olyan gyorsan megváltoztatni, imint a nagybirtokét. T. Ház! Ha azt mondjuk, hogy a föld fel

; használásánál tekintettel kell lenni az éghajnati viszonyokra és a talaj öszetételére és azt kell termelnünk, amire az a föld leginkább megfelel, figyelemmel kell lennünk épp a to^ vábbi programmok megalkotásánál arra is, hogy vannak olyan területek, amelyek ma nem szolgálják a mezőgazdasági termelés optimumát. Így gondolok például a hegyről lecsúszott; szőlőtermő földekre, aimelyek felett elkopároeodik a vidék. Akár a tokiajhegyaljai, akár a szekszárdi borvidéket nézem, a szőlők felett mindenütt legelőnek nevezett kopár területek vaiïnak. Ezeket be kell fásítani. Beszélünk a rét« és legelőgazdálkodásról. Merem állítani, hogy vannak olyan erdőterületek, amelyek legelőgazdálkodás J révén jobban szolgalmak a termelés érdekeit, mint ma, amikor noli me tangereként kizárólag erdők-Minden földterületet úgy kell felhasználni, hogy a termeilés optimumait nyújtsa. A sofiort-programm másik része a föld termőerejének fokozása. Ezt minden rendelkezésre álló eszközzel elő kell mozdítani. Itt csak röviden alkarok utalni azokra a lehetőségekre, megvalósíitiandó tervekre és elgondolásokra, amelyekre az előadó úr már igen tartalma« előadói beszédében rámutatott. A föld termőerejének fokozása elsősorban az állatltenvésztésen keresztül történik; hiába: vannak olyan elméletek, hogy a föld termőerejét biztosítani lehet az állattenyésztés nélkül is. Ügy tudom, Németországban folytaik kísérletek ebben az iránvban: tisztán és kizárólag zöldtrágyázással és műtrágyázással akartak gazdálkodni. Mert ez is ideig-óráig szép eredmén veket is értek el, de sem a műtrágva. sem a, pillangós növények nem tudják a talaihaktériumoknak azt a tevékenységét biztosítani, amelyet egyedül istállótrágyával lehet elérni, úe-yhogy ezek a kísérletezések abba is maradtak. Ideitartó*zik •—• mint említettem — az állattenyésztés fokozása,. Közvetve ezt. a célt szolgálja a rétek és a legelők javítása, a pillangósnövények termelése, a mesterséges takarmányok terjesztése, a silóakeió; ezek mind olvan dolgok, amelyeket beállítottak a feblf' ségvetéshe s mind azt a célt szolgálják, hosrv a termelést fokozzák az általaim tőkeoldalnak neveízetlt vonalon. Ugyanide tartozik a Piukovich képviselő társam által lekicsinyelt szántási prémium akciója is a költség vetés keretében. Ez is a talajerő' fenntartását, a talaj termelőképessp gének fokozását célozza, mert hiszen tudjuk, hogy az őlszA szántással köthetjük meg a téli csapadékot így biztosíthatjuk a következő termelési évre a növényi élet bizonyos előfel-