Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

\Az országgyűlés képviselőházának 304. vagyok róla győződve és bizonyítani fogom, hogy nem képesek az illetékesek ellátni a tüzííaszükjségletet, éppen ezért felvetem itt a felelősség kérdését és kérem »a Ház minden tagját, — és ez a második megoldás — hogy méltóztassék erkölcsi nyomást gyakorolni azokra, elsősorban a miniszter úrra, aki felelős, másodsorban az ezeket az ügyeket két év óta intéző miniszteri biztos úrra, hogy hagyják el helyüket és hagyják ott azt a hivatalukat, amelynek ellátására képtelenek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az ország tüzifaszükséglete gyakorlati szakemberek szerint 500.000 vágón,, ami megfelel 10 millió ürméter fának. A minisztérium álláspontja szerint és a miniszter úrnak az előbb említett nyilatkozata szerint ez a fa ki van termelve. Szakemberek véleménye szerint a fa nincs kitermelve. A minisztérium kimutatása szerint, amelyet házi használatra készítettek, maradt fa az 1940—41. termelési évből 2 millió köbméter. Termeltek a mostani 1941—42-es esztendő június haváig 7 milliót, ez összesen 9 és júniustól szeptemberig 1 milliót, ez összesen 10 millió köbméter, tehát papíron megvolna a szükséerlet A szakemberek állítása szerint ebből legalább 4 millió köbméter hiányzik. Ez nincs meg. Tehát el lehetünk arra készülve, hogy a megnyugtatások ellenére itt tüzelőfa nem lesz. Ezt egyébként a miniszteri

1 biztos úrnak egy nyilatkozata is nagyjából elismeri, mert ő azt mondja az egyik nyilatkozataiban, hogyamenynyibein nem lesz fia, a kétszeresére fel fogják emelni a termelést. Ebből az következik és a kormánypárt egyik igen t. képviselőjének szájából is tudom, hogy amikor ő városa és kerülete érdekében eljárt, azt mondották, hogy »majd tudunk adni, de abból a fából, amit most termelünk ki«. Ez a rideg valóság. Ez iaz egyik része a dolognak. Mármost a minisztérium, illetőleg a miniszter úr tájékozatlan, mert azt mondják: nincs baj, a szállítási eszközökben van hiba, egyébként nincs baj. Az időjárás felelős azért, hogy a fa nem került le, mert nem esett le elég eső, i hogy a víz segítségével csúsztathatták volnia le a fát. Ha valaki nem sajnálja a fáradságot, hogy belenézzen abba a gépezetbe, amely az ország faellátásával foglalkozik, állítom, hogy ezt érdemes megtennie. A minisztérium tudja hónapok óta, hogy a fa kitermelési költségei úgy vannak megállapítva, hogy azt ma ebből ném lehet fedezni, tehát a termelő ráfizet a fa kitermelésére. Nyilvánvaló tehát, hogy ha kényszereszközöket nem alkalmaznak, a vállal kozók nem fognak fát termelni, mert a költségeket még 1941-ben állapították meg és lazóta a fakitermelés költségeit az árkormánybiztosság nem változtatta. Nyilvánvaló volt tehát, hogy akit nem kényszerítenek rá, az ráfizetéssel nem fog fiát kitermelni. Ez a helyzet be is következett. Nem termeltek még a nagyvállalatok sem. Nem akarok itt neveket mondani, nem járhattam utána, mert ne'm tudtam belenézni aj könyvvitelükbe, de meg fogják látni, hogy ha a minisztérium elrendelné a vizsgálatot a nagy fakitermelőknél» kiderülne, hiogy nem teljesítették! a kötelességüket aizért-, mert nem volt üzlet. (Mozgás.) Ez a rideg tétaiy. Megállapítom, hogy a kormányzat nem keresi az alkalmat arra, hogy kényszerítse a fakitermelőket, hogy ráfizetéssel termeljenek, mert erre — úgylátszik — csak a mezőgazdaságot lehet rákényszeríteni, mert a termést le ülése 1942 november ll-én, szerdán 289 kell aratni, de a fát nem kell levágni; és ez a helyzeit bekövetkezeit. Meg fogja/ látni a t. Háa, hogiy a téten, a legnagyobb faíniség lesz és amikor itt hisztériáról mert nyilatkozni a miniszteri biztos úr, neki ezt tudnia kellett volna, hogy elvégre október végén már minden gondos családapa egy kissé ideges lesz, ha nincs a fáskamrában az al fa. Hiszen elvégre október végéig normális körülmények között a fa ötven százalékai le van szállítva. Mégis aa idén mi a helyzet? Például Békés megyében 10 százaléka van leszállítva, a fának. Vagonhiány sem volt, pozitív e tudom, hogy amikor 1941. évi vágású fá!t atz idén márciusban, áprilisban, májusban szállítani akartak, egyszerűen nem adtak szállítási engedélyt azérí, mert »nem engednek vizet szállítani«, mert az még nem száraz fa. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Csak augusztusban adták meg!) Azután közbejött a terményszállítás stb., úgyhogy akkor már nem volt vágón a szállításhoz. Ellenben három értékes hónapot (Gosztonyi Sándor: Ott állt a yagón, ott állt a fa!) a miniszteri biztos úr intenció alapján nem használták ki, tehát igenis felelősség terheli. De tovább megyek. Ahhoz, hogy ezt jól megnézzük, egy parlaanjeínti bizottság volna szükséges. Ha egy kis Önérzet volna bennünk és megkövetelnénk, hogy vizsgálják meg, milyen intézkedések sorozata akadályozta nie?; a fa kitermelését, — mert volt. aki akart szállítani fát, hiszen fakereskedése volt és kötelezettsége volt, le akarta szállítani a fát -- egész rémregényekre fogunk rájönni. Például egy vállalkozónál, akit ismerek s akinek több teherautója van csak azért, hogy fát szállítson a hegyek közül a vasút állomásra, mert ő fenn dolgozik Kárpátalján az autóival, autófelüivizsgálatot rendeltek el, de azért nem kap la meg az engedélyt, hogy az ottani rendőrhalóság vizsgálja meg az autókat forgalmi szempontból, hogy jók-e az autók, hanem 605 kilométer távolságra kellett mennie az autókkal, hogy ott vizsgálja felül az autókat a rendőrhatóság. Nem nézték a benzin- és gumi fogyasztást, semmit sem néztek, egyszerűen nem volt hajlandó fenn Kárpátalján a rendőrhatóság az ő autói felett az ellenőrzést végrehajtani. Méltóztassék elképzelni, mi adódott elő akkor, amikor az üzemben lévő autók részér« nem is kapta meg az üzemanyagot. Mert azzal megint más minisztérium törődött. Aztán Jött egész sora a vexaturáknak. (Gosztonyi Sándor: Ez à régi rendszer!) A végén elvették az autóit és bevonultatták, de megállapítása szerint a hónapok óta. behívott autója még ma is ott áll az egyik katonai állomáson, ott van . biztonsági okból. így nem lehet a faellátást organizálni. Nem tudom, hogy egy miniszteri biztosnak mi lehet a hatásköre, de ha ilyen körülmények állanak fenn még ma is^-éa az egyik minisztérium intézkedése a^ másikéval merőben ellenkezik, ez maga a csőd, amit be kell vallani. t. Ház! (GosztOínyi Sándor: Ez a rendszer csődjei) Be kell látni, hogy hiába van itt min- , den jóakarat, a lakosság minden hősi erőfeszítése, ha ilyen intézkedések jönnek felülről. Befejezésül még csak a következőkeit. Most méltóztassanak maguk elé képzelni azt a helyzetet, hogy egy édesanya otthon van kisgyermekekkel, csecsemővel és nincs en tüzelő, amivel begyújtson. Micsoda helyzet adódik akkor, mire képes egy édesanya, hogy a maga kicsinyének megmelegítse azt a kis fürdővizei, és szobácskát? Mi következik belőle? (Egy hcmg