Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

Az országgyűlés képviselőházának S04. ülé Képviselőház! Dr. Gaal Alajos országgyűlési képviselő úr 1942. június 3-án interpellációt intézett a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz és hozzám a kitermelési és értékesítés keresatényesítése tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre tárcám ügyköre szempontjából tisztelettel a következőket válaszolom : Az Erdélyben, de különösen a Székelyföl­dön a visszacsatolás után felmerült gazdasági nehézségek miatt gondoskodni kellett arról, hogy azok, akik az ottani termelést a múltban fenntartották, akiknek \ kezében voltak a termelő eszközök, a lehetőségekhez képest za­vartalanul folytathassák gazdasági tevékeny­ségüket. Ez azt jelentette, hogy az erdőkitermelő vállalatokat és fafeldolgozó ipari telepeket is üzemben kell tairtani. A lakosság foglalkozta­tását, ami a visszacsatolás után közvetlenül megnehezedett, nem akadályozhattuk meg újabb bizonytalanságot és zavarokat keltő in­tézkedésekkel, még akkor sem, ha ezeket egyéb­ként igen alapos okok indokolták volna. Az értékesítésnél és szállításnál azonban már kez­dettől fogva figyelembe vettem a magasabb nemzeti szempontokat. A székelyföldi szállításokat irányító tárca­közi bizottság a vagonkontigens kiosztásoknál gondosan mérlegelte, hogy elsősorban a keresz­tény és a kisebb termelők áruja kerülhessen az .alföldi fogyasztó piacokra. Természetesen ezek az engedélyek csak olyan árukra voltak kiadhatók, melyekkel ezek a mindenképpen előnyös helyzetben tartandó érdekeltek rendel­keztek. Az ország termelésének folytonosságát szolgálni hivatott (árucikkekre, mint például bánya- és cellulozefára nézve ilyen engedélye­ket nemkereszténynek is kellett juttatni, mert az ország bányászatának és iparának ezekre a cikkekre, a tulajdonosok személyétől és sze­mélyük megítélésétől függetlenül szüksége volt és van. Ezeknek a kérdéseknek a gyökeres meg­oldására felkészültünk. A szükséges gyakorlati tapasztalatokra és kárpátaljai területen foly­tatott iparrevizió és átállítás során tettünk szert, azonban a végrehajtás időpontját éppen a cél érdekében, csak magasabb szempontból megállapított sorrendben kezdeményezhettem. Az iparrevizió ezidőszerint már folyamat­ban van. A vonatkozó kormányrendelet meg­jelent. különösen a fásszakmában _ történő ( átállí­tás érdekében az erdélyrészi ifjak részére fás átképzőtan fol yam szervezése is folyamatban van. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudo­másul venni méltóztassék. Budapest, 1942. októ­ber hó 16-án. Varga József s. k. Etaök: Méltóztatnak-e az iparügyi minisz­ter úr írásbeli válaszát tudomásul venni 1 (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a 'nemzetvédelmi propaganda­miniszter úr írásbeli válasza Ronkay Ferenc képviselő úrnak az úgynevezett ponyvairoda­lom terjesztésének megakadályozása tárgyában folyó évi június hó 24-én előterjesztett inter­pellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írás­beli válasz szövegét felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! A Képviselő tTr által a ponyvairodalom tárgyában hozzám f. évi június 24-én intézett interpellációra a se 194È november ll-én, szerdán, 271 Képviselőház^ folyó évi július 16-i ülésén tar­tott felszólalásomban a kérdés minden részle­tére kiterjedő, tüzetes választ adtam. Hivatkozással e felszólalásom érdemi tar­talmára, kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy e felszólalásomat Ronkay Ferenc képviselő úr által f. évi július hó 15-én előterjesztett inter­pellációra adott válaszként tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. augusztus hó 5-ón. Antal István s. k. m. kir. nemzetvédelmi pro­pagandamimiszter«. Elnök: Méltóztatnak-e a nemzetvédelmi propaganda miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igém.) A Ház a választ tudomásul veszi. Ezzel az írásbeli miniszteri válaszok fel­olvasásával végeztünk és áttérünk az inter* pellációk meghallgatására. Az, első, interpelláló, Bartha Ignác kép­viselő úr interpellációja elmondására' halasz­tást kért. Kérdem, méltóztatnak-e a halasz­táshoz hozzájárulni? (Igen) A Ház a halasztást megadja. Következik Serényi Miklós srróf képviselő úr interpellációja a miniszterelnök és a föld­mívelésügyi miniszter urakhoz a dunaveesei zsidóbirtok eladása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni, Árvay Árpád jegyző (olvassa): 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak és a földmí­velésügyi miniszter úrnalk) arról, hogy a leg­utóbbi, hasonló tárgyban elmondott interpel­lációin óta ez ügyben még semmiféle intézke­dés nem történt? 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr és a föld­m ívelésügyi miniszter úr a vételt azonnal megsemmisíteni és a Milkó-féle zsidóbirtokot a kisemberek kezére juttatni?« Elnök: Az interpellálté képviselő urat illeti a szó. Gr. Serényi Miklós: T. Képviselőház! A földmívelésügyi miniszter úr a július hó 15-én elhangzott interpellációmra adott válaszában azt mondotta, tudomással Ibirt arról, hogy a Dunavecsén szabadkézből eladásra engedélye­zett 330 holdas középbirtokot vitéz Lorx Viktor tábornok özvegye, tehát nem Lorx Vidor százados vásárolta meg. Azt mondotta továbbá, hogy a megkötött adásvételi Szerző­dés kivizsgálása folyamatban van s végleges döntését a kivizsgálás után ahhozképest fogja meghozni, hogy az ingatlan mint középbirtok, vagy pedig kisbirtokokra feldarabolva szol­gálja-e hatékonyabban a közérdeket, Ez a válasz egyáltalán nem nyugtat meg, mert tény, hogy hivatalosan Lorx Viktor tá­bornok özvegye vásárolta meg a birtokot, vi­szont Lorx Vidor százados a tényleges tulaj­donos, hiszen a községben mindenütt mint az új tulajdonos mutatkozott be. Ennek a (száza­dos úrnak 80 katasztrális hold földje van, fele­sége pedig született Tahy Erzsébet, akinek harmadik férje zsidó volt és akinek Lorx a negyedik férje és ennek Horton több mint 1000 hold földbirtoka van, legalább is azon gazdál­kodik. Mindenki tudja azonban, hogy tulajdon­képpen a vevő egy Pollacsek nevezetű zsidó, aki a vétel után hosszabb időt töltött ^ Duna­vecsén, ott rendelkezett és ott irányította a gazdálkodást. Sőt 30 szarvasmarha, 110 süldő, azonkívül 20 anyakoca is érkezett a birtokra és a hajcsárok, akik ezeket az áUatoiklat oda­hajtották, azt állították, hogy ezek PollacSek tulajdonát képezik. Dunavecsén azt sem tudják, hogy ki az a

Next

/
Thumbnails
Contents