Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

264 Áz országgyűlés képviselőházának 304. A t. képviselő úr sérelmezi azt is, hogy a havasi jellegű önálló vadászterületek kiterjedését az Erdélyre vonatkozó 3940/1941. számú kormányrendelet 2000 holdban állapit ja meg az egyébként szokásos 200 holdas területnagysággal szemben, és a képviselő úr szerint ez a rendelkezés kevesebb lehetőséget ad arra, hogy ezeken a területeken vadásztársulatok alakulhassanak. Kétségtelen, hogy régi, már teljesen elavult 1883-as vadászati törvény az önálló vadászterület nagyságát 200 holdban állapította meg, de az sem vitás, hogy a vadásztársaság alapszabályai olyan rendelkezést tartalmaznak, amely szerint a vadásztársaságnak csak annyi tagja lehet, hogy a társaság által bérelt terület minden 300 holdjára csak egyegy társasági tag essék. Erdélyben vadásztársasági tag csak annyi lehet, hogy egy-egyre havasi jellegű területen legalább 1000 kat. hold, aprúvadas területen pedig legalább 200 kat. hold essék. Valószínűek tartom, hogy tisztelt képviselőtársam ezeket a rendelkezéseket interpellációjának elmondásakor figyelmen kívül hagyta. Tévedésen alapszik a képviselő úrnak az a hallomásból szerzett értesülése is, mintha vadászati osztályom minden olyan területet havasi jellegűnek szándékozna nyilvánítani, amelynek határában fővad rendszeresen előfordul. Megnyugtathatom a t. képviselőtársamat, hogy ilyen szándékról szó sincs. Ami a t. képviselőtársamnak azt a kifogását illeti, hogy a régi vadásztörvénytől eltérőleg Erdélyre egy külön kormányrendelet intézkedik, erre vonatkozólag csak annyit jelenthetek be, hogy a következő ülésszakban egy új, az ország egész területére egységesen intézkedő törvényjavaslatot szándékozom a t. Ház elé terjeszteni. Ez a törvény fogja a vadkárok elhárításának, illetőleg megtérítésének kérdését is véglegesen szabályozni. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásulvenni méltóztassék. Budapest, 1942. évi július hó 27^én. Br. Bánffy Dániel, s, k.« Elnök: Méltóztatnak a miniszter úr válaszát • tudomásulvenni 1 (Igen!) A Ház a választ tudomásulveszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Tóth János képviselő úrnak a mezőgazdasági termékek és termények árkérdése és árkiegészítése tárgyában folyó évi június hó 3-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): ' »T. Képviselőház! Tóth János országgyűlési képviselő úr 1942. évi június hó 3-án am. kir. közellátásügyi miniszter úrhoz és hozzám interpellációt intézett a mezőgazdasági termékek és termények árkérdése és árkiegészítése tárgyában. Az interpellációiban felvetett kérdésekre, tárcám ügyköre szempontjából válaszom a következő: Az igen tisztelt interpelláló képviselő úr elsősorban szóvátette a tej termelői árának és a tejtermelésnek kérdéseit. Az árkérdés tekintetében sikerült a termelői és fogyasztói érdekeket figyelembevéve olyan megoldást találni, amely á tej-termelés jövedelmezőségét biztosítja és egyben megfelel a múlt évben kialakított harmonikus árrendszer alapelveinek is. ülése 1942 november 11-én, szerdán. A f. évi július 23-án kihirdetett 89.600/1942. K. M. és a f. évi július 24-én kihirdetett 247.340/1942. F. M. számú rendeletek szabályozzák a tej- és tejtermék árakat. A tej legkisebb és legnagyobb termelői ára ezek szerint Budapesten literenkint az eddigi 30 helyett 40 fillér, a nem Budapesten, illetőleg nem budapesti fogyasztásra eladott tej legkisebb termelői ára pedig a tejtermékgyártó és városi tejellátó üzemek telephelyén az eddigi 24 helyett 34 fillér. A tejtermelés és forgaiombahozott tej menyiségi csökkenésének különböző okai vannak; Ezek között első helyen szerepel az általános takarmányhiány, valamint a vidéki helyi fogyasztás nagymérvű emelkedése. A rövidesen kezdődő új gazdasági évben előreláthatólag a takarmányhiány csökkenni fog és az általános közellátási helyzet javulásával a teji helyi fogyasztásának rendkívüli emelkedése is enyhül majd. Arra törekszem, hogy a tejtermelő gazdaságok takarmányellátása megfelelően biztosíttassék. Kétségtelen, hogy a tejforgalom emelkedése oldhatja meg egyedül a tejszövetkezetek kedvezőtlen helyzetének kérdését. Figyelemmel kísérem ezt a kérdést és remélem azt, hogy ez az átmeneti jelenség enyhülni fog. Az interpellációi másik része a hízott sertés árkérdését tárgyalta. Ebben a tekintetben is sikerült megfelelő megoldást találni. A közellátási miniszter úr 89.200/1942. K. M. számú rendelete július 23-án újból szabályozta az élősertés legmagasabb termelői árát. A sovány sertések ára súlyemelkedés szerint lépcsőzetesen csökkenő arányban 3.20—2 P élősúly kgkint, helyben eladógazdaság. A hízott sertés ára az élősúllyal lépcsőzetesen emelkedő arányban 1-94—2-10 pengő kg-ként, illetőleg a gyengébb minőségű hízott élősertésé 1-86—1*92 JP élősúly kg-kint. Az új árszabályozás a sertéstartás és hizlalás jövedelmezőségét megfelelően biztosítja. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásulvenni méltóztassék. Budapest, 1942. évi július hó 27-én. Br. Bánffy s. k« Elnök: Méltóztatnak a miniszter úr válaszát tudomásulvenni % (Igen!) A Ház a választ tudomásulveszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Szöllősi Jenő képviselő úrnak a mezőgazdasági munkabérek és árak közötti szerves összhang tárgyában folyó évi június hó 10-én előterjesztett interpellációjára . Kérem a jegyző urat* szíveskedjék azt felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter válasza Szöllősi Jenő interpellációjára. »Tisztelt Képviselőház! Szöllősi Jenő országgyűlési képviselő úr 1942. évi június hó 10-én interpellációt intézett hozzám a mezőgazdasági munkabérek és árak közötti szerves összhang tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: Az igen tisztelt interpelláló képviselő úr azt kérdezte tőlem, van-e tudomásom arról, hogy a hivatalosan megállapított mezőgazdasági munkabérek és főként a napszámbér e'k nincsienek arányban a nehéz, megélhetési Vi* i szonyokkal. Az alábbiakból kitűnik, hogy a