Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-304
Az országgyűlés képviselőházának 304. T. Ház! Tudjuk, bogy a mai háborús idők nem alkalmasak mélyreiható reformok megvalóisítására a kulturpolitükia terén sem, de állítom, hogy nagy reformok értékével felér az, ha silk érül a. háborús nehézségeket a mai időkben elhártani és a magyar nemzetnevelés magasztos ügyét megrázkódtatás nélkül átmenteni a békébe. A jövendő reformok átfogó, organikus munkatervét azonban el kell készíteni, mert el lehet készíteni, és állítom, hogy ilyen átfogó organikus reformtervnek az elkészítése és nyilvánosságrahozatala erőt és bizalmat öntene mindenkibe, elsősorban azokba a katonákba, akik kint ,a, fronton harcolnak. T. Képviselőház! A háború anyagi veszteségekkel jár c(3 ezt nem is lehet megakadályozni, minden anyagi veszteséget pótol azonban az, ha kulturális és szellemi értékeinket töretlenül, sőt gyarapítva, — s essti meg is lehet csinálni — át tudjuk menteni a béke idejére. Ügy hiszem, hogy ma nagy vonalakban szólva a magyar kultúrpolitikáról, csak ez lehet a magyar kultúrpolitika, hivatása és ebben minden becsületes magyar embernek egyet kell értenie. (Élénk helyeslés és taps a sZélsőbalnldalon. A szftiokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre 3 e gyző: Porubszky Géza! Elnök: Poruhszky Géza képviselő urait illeti a szó. Porubszky Géza: T. Ház! Az előttem szó lőtt Mester képviselő úr beszédével kapcsolatban kötelességemnek tartom, hogy a papság nevelő munkája iránti elismerését a magyar papság nevében megköszönjem azzal a meg. jegyzéssel, hogy a magyar papság felekezeti különbség nélkül mind a múltban, mind pedig a jelenben teljesítette, teljesíti és a jövőben ils teljesíteni fogja nevelő munkáját, _ Egyéb kultúrpolitikai fejtegetéseire a beszédidő rövidség© miatt nem térhetelki ki. T. Ház! A vallás- és közoktatásügyi tárca k ölitségvetésének összeállítása nagy gondot és körültekintést igényel különösen .azért, mert a költségvetés összeállítójának számolnia bell a nemzetiségi kérdéssel és számolnia kell a különböző felekezetek méltányos és arányos támogatásával. Míg a trianoni Magyarországon a nemzetiségek számaránya 11.6% ^ volt, addig az országgyarapodások után 25-%-ra emelkedett. Ez a körülmény újabb feladatok e>lé állítja közokltatásügvüniket és ' iskolapolitikánkat. * Előrebocsátom, hogy Magyarországon a nemzetiségek sohasem voltak elnvomva. (tlay van! Úay van!) Magyarországom a nemzetiségek a legmagasabb egyházi és állami méltóságokba ós állásokba emelkedhettek fel és emelkednek most is, ha a magyarság iránt teljesítették és teljesítik kötelességeiket, sőt hozzátehetem, nem egyszer megelőzik és háttérbe szorítják a felemelkedés terén a vérben és származásban magyaroknak születetteket. T. Képviselőház! Ügy látom, a mi iskolapolitikánk helyes iránya az. ha a nemzetiségi gyermek az ő anyanyelvét továbbra is megőrzi az iskolában, de ugyan akkor megtanulj a a magyar nyelvet, amire egyébként is szüksége lesz, különösen pedig megtanul magyarul gondolkozni és érezni, és megtanul szellemben és lélekben a magyar államhoz alkalmazkodni. A kisebbségi kérdésről a mai napon már több képviselő úr szólott; kiegészítésikép megv jegyzem, hogy, sajnos, akadínak egyes nemzeKÉFVISELÖHÁZI NAPLÓ XV. ülése 1942 november 11-én, szerdán. 241 tiségi tanerők, akik az iskolában a magyar államot kifelé árulják, egyesületek és szövetségek beszervezésével szöges ellentétbe' helyezkednek a magyar állameszmével és a szentistváni gondolattal. Az előttem szólott Bálás kénviselő urat idézem, aki azt mondja: elfelejtik azt, hogy nem lehet államot alkotni az államban. Hogy egy példát mondjak: Esztergom megyében az_ esztergomi járásban németajkú -községekben jutalmat akart kiosztani a kir. tanfelügyelő a tanítók között a magyarosítás jutalmazására, és úgy jött ki a dolog, hogy nem lehetett német tanítót jutalmazni, mert nem igyekeztek 'erre érdemet szerezni, hanem egy Szlovákiából ott elhelyezett káplánnak kellett adni a magyarosításért járó jutalmat. T. Ház! Mi, akik a prágai kén viselőházban a magyar kisebbséget képviseltük, nem viseltünk mindnyájan magyar hangzású nevet. — én magam sem — de valamennyien kivétel nélkül magyar • nemzetiségűeknek vallottuk magunkat, (Éljenzés.) mivel a cseh elnyomás alatt is erre kötelezett minket az elvesztett magyar hazához való hűség. (Éljenzés.) A hazai nemzetiségek nem egy pár évtized óta laknak az ország határain belül, hanem évszázadok óta. Mint betelepültek és^ részben beszivárgók otthont, az otthonnal járó jogokat és kiváltságokat nyertek, éppen ezért a hála is kötelezi őket arra, hogy hálásak és hűek legyenek a kenyeret adó magyar földhöz. (Úay van! tlay van!) Most pedig, amikor világháborúban vagyunk, minden nemzetiségre nézve kötelező, hogv együtt érezzen a magyarral. (Helyeslés.) A tegnapi nap folyamán a belügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor a ruszin kér. déssel kapcsolatban Spák Iván képviselő úr — nem tudom, elszólásból-e, vagy a magyar nyelv nem kellő tudása miatt — a többi közt azt mondotta mintegy figyelmezteté&képpem a belügyminiszter úr részére, hogy mi nem nemzeti, hanem nemzetiségi állam vagyunk. Magyarországnak vannak nemzetiségei. Csehszlovákiában, amely összetákolt, nemzetiségekből felépített állam volt, igenis r hirdettük, hogy Csehszlovákia^ nem nemzeti állam, hainem^csak nemzetiségi állam, effy ruszin képviselőnek ellenben sohaseim. szabad azt mondania itt, a budapesti képviselőházban, hogy mi nemzetiségi állam vagyunk. (Ügy van! jobbfelől.) Ennek a kérdésnek a pregnáns, világos és precíz- meghatározására engedtessék meg nekem, hogy felolvassam Hóman Bálint volt kultuszminiszter úrnak Szegeden ez év június havában az egyetemen elmondott beszédéből azt a részt* amely ezt a kérdést tisztázza. Szórói-szóra idézem (olvússa): »A trianoni szótárból a magyar köztudatba is belekerült egy fogalom, amelyet mi történetírók nem ismertünk azelőtt és nem kívánunk ismerni a jövőben sem: a nemzetiségi állani fogalma. Mar gyarország nem nemzetiségi állam, Magyarország a szentistváni gondolat értelmében is magyar nemzeti állam, mert a Kárpátok medencéjében ennek a földnek nemzetformáló, államszervező, országépítő népe a magyar. Magyarország fajilag is meghatározott történelmi alakulat s ezen nem változtathat az a tagadhatatlan tény, hogy az idők folyamán népessége idegen elemekkel gyarapodott, s .a magyarság arányszáma sok vérveszteség következtében megromlott«. T. Ház! Engedtessék meg nekem, hogy röviden szót tegyek a tanítóság és az alsó papság néhány kívánságáról, Előttem már töb41
