Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-293

14 Az országgyűlés képviselőházának 293 az első vonalban van. Szolgálati beosztásának megfelelően súlyos és veszélyes légi ütközetek­ben vesz részt, parancsnak engedelmeskedik, parancsot ad, mint annyi más főhadnagy a •harctéren. Vitéz Horthy István főhadnagy fiatal fele­sége a Főméltóságú Asszony pedig ezalatt önkéntes ápolónő valahol Oroszországban. Az ittíhonmnradt aggódó apa rádióüzeiieitet küld a harctéren küzdő katonák kispolgári hozzátartozói között s aggódva kérdi, hogy megtalál-e édes fiam valahol Oroszországban ez az üzenet, amely fohászkodik; hogy az Isten óvjon^ s hozzon haza győztesen ós egészségesen. Vitéz^ Horthy főhadnagy sorsa a hős magyar katonáé, aki Önmagát nem kíméli, mert nem­zete, hazája fennmaradásáért küzd. Veszélyes hadirepüléseire azonban egy haj­nalban pontot tett a végzet. A sok sebet kapott gépe motorjának zúgása leállt, következő pil­lanatban a bátor és ezer veszéllyel szembenéző, azt legyőző hős katona szívének dobbanása is megszűnt. Vitéz nagybányai Horthy István repülőfő­hadnagy hősi halott! A levegő hullámain elindul a rettenetes gyászhír, s ezalatt az apa — bölcsen országié Kormányzó urunk — Szent István király nem­zeti ünnepén a nagy Szent Ereklyét kíséri a napsugaras budai Várban. A nemzeti,ünnep örömhangulatán megdöb­bentően mélységes gyász vesz erőt: a magyar nemzet vitéz nagybányai Horthy István repülő­főhadnagy hősi halálával Kormányzóhelyette­sét vesztette el. így vált Magyarország Kormányzóhelyet­tes© a halált megvető bátorságnak s az életét a Haza oltárán feláldozó kötelességteljesítésnek szimbolikus mintaképévé, mindnyájunk riadt gyászára és fájdalmas okulására. A Magyarok Istene éppen Szent István napján kívánta ezt az áldozatot a .nemzettől és országgyarapító Kormányzó Urunktól — inté­sül minden magyar felé — hogy a nemzetnek — ha élni akar — példát mutató kötelességtel­jesítésre és önfeláldozó hősiességre van szük­sége- (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon, a közé­j)6n és a baloldalon.) Magyarország Kormányzóhelyettesének nem az első arcvonal repülőfőhadnagyi szolga­lat volt hivatása. (Ügy van! Úgy van!_a Ráz minden oldalán.) Ha önként vállalta — (Rupert Rezső: Nagy hiba volt! *- Bajcsy-Zsilinszky Endre: Végzetes hiba volt! —- Úgy van! Ügy van!) ez a nemzet sokezer hős fiának közös sor­sában való részvétel legyen a nemzeti öntudat példát adó hatalmasan feltörő erőforrása. ^ Hiszen vitéz nagybányai Horthy István a hősi halált halt szárnyaszegett repüiőtfőhadlnagy sem egymaga adott példát nekünk a nemes kö» 'telességteljesítésre, hanem példát adott vele együtt a nemzetnek valamennyi többi hős fia, %ki a keleti arcvonalon dúló gigantikus küzde­lemben életéti és vérét áldozta, illetőleg áldozza fel a magyar Haza biztonságáért és azi európai keresztény műveltség fennmaradásáért. (Elénk helyeslés és taps- — Rajniss Ferenc: "Ügy van! Ügy van!) Ifjú Kormányzóhelyettesünk áldozatos em­lékének törvénybeiktatásával nemcsak az ö emlékezetét iktatjuk be a törvénytárba, hanem kivétel nélkül valamennyi hős bajtársa emlé­kének adózunk hálatelt szívvel és könnyes ke­gyelettel. (Ügy van! Ügy van! — Élénk helyes­lés.) A most vívott háborúban nincs és nem is lehet kivételes sorsa senkinek. Nincsenek és ülése 1942 október 13-án, kedden. nem is lehetnek egyenlőtlen elbírálás alá eső honfiak (Ügy van! Ügy van!) Személy váloga­tás nélkül, vállvetve állunk a gáton egyetemes sorsközösségben mindnyájan magyarok. Hogy a vitéz nagybányai Horthy István hősi halála mégis kiemelkedik a sok hasonló fájdalmas áldozat közül, annak az az oka, hogy a halál vak törvénye vele a magyar nemzet jövőjének egyik legszebb zálogát és reménységét ragadta el (Ügy van! Ügy van!); vele nemcsak a repülő­főhadnagy, hanem az ország második közjogi móltóságának viselője, az ország Korinányzö­helyettese szállt korai sírba. (Ügy van! Ügy van!) Az ő halála országos és történelmi jelen­tőségű sorscsapás« Ravatalánál egy nemzet egé­sze öltött gyászt. Veszteségérzetünk fojtogató fájdalma nem csupán a magánember könnye« részvéte, hanem egyben az ország sorsát köze­lebbről érintő közjogi űr megnyilatkozása is. (Ügy van! Ügy van!) Ö — hogy úgy mondjam — primus inter pares a hősi halottak túl világi seregében. De primus inter pares a dicső seregben egy másik oknál íogva is: vitéz nagybányai Horthy Ist­ván annak a tősgyökeres magyar törzsnek volt virágbaszíöikkent hajtása, amely törzs — a Horthy-nemzetség — állami életünk egyik leg­sötétebb korszakában tudott erőt, bizalmat és megnyugvást adni nemzetünknek Főméltóságú Kormányzó Urunk személyében. (Ügy van! Ügy van! — Élénk helyeslés.) Mert hiszen ki más, #iint bölcsen országi ó Kormányzó Urunk volt az, aki az összeomlás szélén álló nemzetünk süllyedő' hajóját — im­már huszonkét esztendeje —/biztos révbe ve­zette, azóta is nyugodalmas vizekeu tartja, aki­nek »a nemzet tekintélyének és az ország terü­letének gyarapításában szerzett történeti érde­meit a magyar nemzet hűségének és hódolata­nak örök emlékezetéül« azi 1940:11. te törvénybe" iktatta és aki minden magyarnak eszméje és példaképe. (Ügy van! Ügy van! — Élénk éljen­zés.) Nem csoda tehát, igen t. Ház, ha nemzetün­ket a Horthy-nemzetséggel immár feloldhatat­lan, mély kapcsolat fűzi össze. (Ügy van!JÜgy van!) E kapcsolat a gyászeset által mindnyá­junkon ütött súlyos sebnek égető tüzében még csak izmosabbá forrott össze. (Ügy van! Ügy van!) Ez a történelmi kapcsolat ékes valóság, s ezért szeretetünk teljes melegével övezzük a fájdalom sújtotta szülőket, ifjú Kormányzó­helyettesünk hátrahagyott hitvesét és a zsenge korban, lévő István fiacskáját. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! Ez a törvényjavaslat,, amely et a következőkben részletesen kívánok ismertetni, kettős célt szolgál. A törvényjavaslat első célja a ni essze orosz harcmezőkön fiatal élete delén a magyar Ha­záért hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettesünk emlékének köz­jogi súllyal történő megörökítése. A törvény­javaslat e célkitűzése megfelel annak a^ kegye­letes közjogi jogszokásnak, amelynek értelmé­ben nemzetünknek Istenben boldogult legna­gyobb fiai emlékére a Törvénytár könyvének szürke sorozatában — a jogalkotás gyakorlati céljait szolgáló rideg rendelkezések tengerében — itt-ott a hála könnyeivel átitatott tündöklő lapokat nyitunk- ' A javaslat másik célja a hosi ( halált halt Kormányzóhelyettee Ur özvegyéről, kis árva fiáról és ennek neveléséről a kormányzóhelyet­tesi méltóságnak megfelelő gondoskodás és a »főméltóságú« címnek a Horthy István ágából

Next

/
Thumbnails
Contents