Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

Az országgyűlés képviselőházának 304. geznie. Megyénként középfokú gazdasági iskolákat kellene felállítani, ezenkívül mintagazdaságokat. Az elemi iskolák számához mérten bizonyos százalékos ' arányban mezőgazdasági alsófokú iskolákat kellene szervezni, hogy _ tanuljon ott a magyar paraszt, az a parasztivadék, amely majd hivatva lesz a magyar földet birtokába venni. Itt azt látom, hogy .a nagybirtokosok számára sokkal több a lehetőség az iskoláztatás terén, mint az alsó néprétegek számára. Ezeket a különbségeket ki kell egyenlíteni, ezeknek nem szabad a jövőben így megmaradniok. Ha azt akarjuk, hogy fajtánk ne maradjon alul a nagy európai harcban és ne pusztuljon el, akkor a magyar föld a magyaré kell legyen. Ezt, ha kell, tűzzel-vassal is keresztül kell hajtani és hogy az a föld valóban a magyaré lehessen, azt a magyart meg kell tanítani arra, hogyan művelje meg földjét. T. Ház! A középfokú ipari oktatással kapcsolatban legyen szabad felhívnom a kultuszminiszter úr figyelmét arra, amire már tavaly a honvédelmi költségvetés tárgyalásánál a honvédelmi miniszter úr figyelmét felhívtam. A jövő a repülőké és a motorosoké. A robbanómotortechnika a jövő foglalkozási ága. A robbanómotorokhoz értő szerelőkre, kiváló szakemberekre lesz szükségünk, e képesítés megszerzését elő kell segíteni. Ezért javasoltam annakidején a honvédelmi miniszter úfnak, hogy egy olyan középfokú ipari szakiskolát kellene felállítani, amelyben elsőrangú, a robbanómotorokhoz értő szakemberek kapnának kiképzést. Ezekre egyrészt a hadseregnek is nagy szüksége van a repülőgépeknél és a gépesített alakulatoknál, de szüksége van a repülőgép-, a motor- és az automobilgyártó iparnak is. Nem lenne szabad ezt a foglalkozási ágat, ezt a szakmát elhanyagolni, mert ha nem lesz megfelelő számú szakképzett emberünk, akkor alul fogunk maradni az ipari versenyben. A középfokú ipariskolákkal kapcsolatban meg kell említenem, hogy a tanszemélyzetnek, valamint az oktatószemélyzetnek körülbelül háromnegyed részét katonai szolgálatra behívták- Ez nagyon szép dolog. Legnagyobbrészük helyi szolgálatra van beosztva.. Talán lehetővé kellene azonban tenni, hogy ma, amikor Magyarország iparosodása a legnagyobb lendületnek indult^ az ipari szakoktatás munkáját ne nehezítsék meg. Azt hiszem, ha a kultuszminiszter úr a honvédelmi miniszter úrral beszélne ebben a tárgyban, teljes megértésre találna, mert a honvédség ütőképességének nagyobb érdeke a fejlődésképes és erős magyar ipar, mint az, hogy^ néhány ember esetleg a honvédségnél mint légoltalmi vagy helyiszolgálatos szolgálatot teljesítsen. T. Ház! Az egyetemi, a íelsőiskolai oktatással kapcsolatban legyen szabad megemlítenem, hogy a főiskolákon az orvosi, mérnöki és a gazdasági szakmákhoz szükséges ágakat fej. leszteni kellene. Ha erre nem akadúa elég jelentlkező. az ösztöndíjak nagy számával kellene megnyitni ezeket a pályákat a magyar ifjúság számára. Valamikor például a honvédséghez és a közös hadsereghez pályázó orvosok részére egyetemi tanulmányaik alatt nagyobb ösztöndíjakat adtak, 1000—1200 koronát is évente. Miért ne lehetne ma megfogni nagyipari vállalataimikat, nagy kórházainkat és ott ahol a kórházak állami tulajdonban vannak, a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. ülése 1Ô4È november îl-ên, szerdán. 23o magyar államoit, hogy tegyenek ilyen alapítványokat, vagy adganak ilyen ösztöndíjakat arra a óéira, hogy elsősorban a szegény, de jó előmenetelő, magyar ifjak a főiskolán meghatározott szakmában^ mondjuk, az orvosi vagy a mérnöki fakultáson tanulmányaikat folytathassák. Ha még ehhez szabályoznánk az orvosi jés a mérnöki fizetéseket is, akkor elérhetnők azt, hogy nem fog beállni az az eset, amiről tegnap a belügyminiszter úr panaszkodott, hogy 1200 orvos hiányzik. Ma hiányzanak az orvosok, mert nem látják a megélhetés lehetőségét és az ifjúság másutt igyekszik elhelyezkedni. (Egy hang 0 középen: Budapesten!) T. Ház! A főiskolák nevelésével és szellemével kapcsolatban legyen -szabad • megemlítenem, hogy a Pázmány Pétleír Tudományegyetem központi épületében 1942 szeptember 24-én volt a tanév megnyitása. Ez alkalommal a rektori hivatal hirdetése kimutatást tett közzé az egyetem hivatalos ünnepeiről. A kimutatás szerint ezeken a hivatalos ünnepeken az egyetemi templomban szentmise van, amelyen köteles az ifjúság résztvenni. Ezek az ünnepek a következők: Veni Sanűte, Te Deum, az egyetem alapításának napja, Pázmány Péter halálának napja, november 24-ének megünneplése mint Ferenc József és Erzsébet királyné emléknapja, ezen kívül Mária Terézia és IV. Károly halálának napja, az előbbi március 19-én, az utóbbi április 20-án. Az ünnepek között azonban nem szerepel sem március 15-ike, mint a magyar szabadságharc ünnepe, sem október 6-ika mint az aradi 13 vértanú ünnepe. Lehet, bogy ez talán elnézés, lehet, hogy talán azért nem vettékl fel ezeket a napokat az ünnepek • közé, mert úgy gondolták, hogy ez amúgy is nemzeti ünnep, azonban úgy érezzük, hogy az ország fővárosában, a központi egyetemen március 15-ikének és október 6-ikának feltétlenül ott kellene szerepelnie az egyetem ünnepei köztT. Ház! Ezenkívül az egyetemi ifjúság nevelésével kapcsolatban lenne egy kérdésem a kultuszminiszter úrhoz. Tudja a miniszter úr azt. hogy a Szent István Bajtársi Egyesület, a fehérsapkások legitimista egyesülete az egyetemen működik. Az egyetem földszinti folyosóDán ugyancsak az évnyitó alkalmával latiam egy hirdetőtáblán egy hirdetést, amelyen az állt, hogy ez az egyesület Róbert főherceg őfensége legmagasabb védnöksége mellett működik. A tisztikart május 29-én választották meg. Vezér: Szőke' Gyula; alvezér: Hun László; vezetőségének tagjai: Eszláry Károly, továbbá ifj. őrgróf Pallavieini György és a sokszor emlegetett dr. Lajos Iván, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) az 1939-ben hírhedté vált úgynevezett Szürke Könyv szerzője. Ez a Lajos Iván úr azonkívül, hogy a vezetőség tagja, tagja az egyesület segélyező bizottságánialk is. (Zaj és mozgás a szélsobaloldolon.) Tehát kezében van az ifjúságnak az a része, amely ebbe az egyesületbe mit sem sejt ve, belép. Az egyetemi ifjúságot neveljék hazafias szellemben, az egyetemi ifjúság nézzen a jövőbe, lássa meg az ország bánatát, fájdalmát, tegyen harcos nemzedék. A múlt században a márciusi ifjak is új szellemet és új világot hoztak. Egy ilyen egyesületben már csak a multat alkarjaik ápolni. Eltekintve .attól, hogy ma háború van, odakint katonáink véreznelk. nem szabad ma az országot felekezeti, nemzetiségi vagy bármilyen más alapon széttagolni. Hála Istennek, van egészséges kormányzónk, a Kormányzó ur 40