Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-303

184 Az országgyűlés képviselőházának S03. és gazdasági erők helyes és egészséges egyen­súlyát. Én arra kérem az igen t. belügymi­niszter ura ti, hogy az erkölcsi és szellemi, a politikai és társadalmi erejében eggyé ková­csolódott nemzeti társadalom erejével üssön rá mindenkire, aki a mai időkben felelőtlenül, bűnös szándékkal akarja megzavarni az or­szág nyugalmát, (Ügy van! Ügy van! jobb­felőí.) Ilyen nehéz időkben elsősorban is a várc­sokban kell fenintartani éber közrendészeti és közbiztonsági szervezetet. A magyar rendőr­ség értékeit ismerjük. A nemzeti 'társadalom hálája és köszönete nem egyszer nyilvánult meg áldozatos munkájuk iránt. Szóvá kell tennem azonban, itt azt az anomáliát, hogy a főiskolai képesítéshez kötött állami alkalmaz­tatásokban valamennyi tárcánál lényegesen többen érik el az V. fizetési osztályt, mint a rendőrségnél, ahol csak a 12 főkapitányhelyet­tes éri el az V. fizetési osztályt, tehát a rend­őrségi tisztviselői karnak mintegy 1%-a. Szóvá kell tennem azt is, hogy a rendőr­ségi pótdíj 1908-tól kezdve azonos volt a csendőrségivel, ellentétben a mai helyzettel. amikor a rendőrségi pótdíj a VIII. fizetési osztályig emelkedik, azontúl pedig csökken. A rendőrségnek az volna a kérése és óhaja, hogy a rendőrségit pótdíj egy bizonyos fize­tési osztályig emelkedjék, azután pedig válto­zatlan maradjon. A fizetésemelések nem ter­jednek ki a rendőrségi pótdíjakra. Ezt a kc­rültményt is a belügyminitezter úr szíves fi­gyelmébe ajánlom. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Az ország jelenlegi helyzetében nagyon helyesnek és szükségesnek tartom', hogy a gyülekezési szabadság és a politikai pártok gyűléstartásának területén bizonyos korláto­zások legyenek. Felihívom azonban az igen t. belügyminiszter úr figyelmét arra, hogy amíg egyrészt szükséges, hogy megakadályoz zunk minden ren'dbontást, mibden felforga­tást, másrészt lehetővé kell r tenni, hogy a nemzeti alapon álló és kifejezetten magyar érdekeket szolgáló társadalmi egyesületek éa szervezetek működését biztosítsuk, mert ezek a mai időkben a nemzeti! erők összefogását, az ország rendjét és nyugalmát, a termelés foly­tonosságát biztosítják. A belügyi tárca költségvetését átgondolt­nak és főleg szociális vonatkozásaiban a mai korhoz igazodonak tartom. Az iígen t belügy­miniszter úr közigazgatási, közrendészeti, szo­ciális intenciói iránt bizalommal viseltetem, és éppen ezért a tárca költségvetését megszava­zom. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a frö­zépen. — A szónokot többen üdvözlik.) s Elnök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Budinszky László! Elnök: Budinszky László képviselő urat illeti! a szó. Budinszky László: T. Ház! Teljesen egyet­értek a belügyi tárcát előadó képviselőtár­sammal, amikor előadói beszédét azzal a két markáns gondolattal fejezte be, hogy lelki értékeket kell elérni, erre kell törekednü és nemzeti összefogás felé kell a nemzetnek tö­rekednie. A cél tehát a boldogan élő sok-sok család, aki a közösségért áldoz, viszont a kö­zösség is megad neki mindent, ami| az ő bol­dogságához és jólétéhez szükséges. A jó köz­igazgatás megteremtéséhez azonban a® igaz. ülése 1942 november 10-én, kedden. ságosság és kiegyensúlyozottság feltétlenül szükséges.. Szükséges ehhez a miniszter úr által tíz évvel ezelőtt meghilrdetett közigazga­tási reform, szükséges ehhez a közigazgatási reformot! átérző ,és átélő végrehajtó szerv, a közösség iránt érző olyan élő organizmus, amely végre is tudja hajtani ezeket az közös­ségi eszméket. Ez az új típusú magyar ember. Igaza volt Maróthy képviselőtársamnak, amikor azt mondotta, hogy 1932-ben a belügy­miniszter úr által tett azok a kijelentések, hogy a közigazgatási reformot végre kell haj­tani, nem valósultak meg. Egyet azonban mégis elfelejtett előttem szólott képviselőtár­sam. A tárgyilagosság kedvéért meg kell je­gyezni, hogy az egész 1933:XI. tc.-ből mindi­össze a közigazgatási vizsgára vonatkozó ja­vaslat valósult meg, ami bizony édeskevés, ezzel szemben a gyámügy államosítása, az alsófokú közigazgatási bíróság létesítése, a vármegyék területi rendezése és főként a köz­igazgatás szakszerűsítése teljesen és tökélete­sen elmaradt Ma sincs mérnök a járásokban. A szakszerűségi szempontokat közigazgatá­sunkban teljesen figyelmen kívül hagyják. Közigazgatásunk maradt a régi és elfelejtette', hogy a nép, a földművestől fel egész a nagy­birtokosig; a «nemzet reádöbbent arra, hogy új életformák vannak. "Üj vágyak keletkeznek az emberekben, a haladás és a f elmélkedés 1 felé törekszik a legalacsonyabban élő és álló em­ber is, és a tömegekben felébredt egy bizonyos érzék, amelyet egy szóval nacionalizmusnak jelölhetünk meg. Másrészről ezek a naciona­lizmusra felébredt emberek joggal megkíván­ják, hogy az ő jogos igényeiket a nemzet, az állam közigazgatása kielégítse, megkívánják teljesítményük arányában az ellenértéket. Az új embertípus a születési előjogok, a rangok és a felesleges címeik eltörlése után vágyódik és ezt egy szóval fejezhetjük ki. azzal, amely a szocializmusban csúcsosodik ki. Az emberek a közigazgatás részéről e feltéte­lek tudatában még fokozottabb kedvvel tenné­nek eleget legszentebb kötelezettségüknek, a honvédelemnek is. De hiába produkál, a hon­védség gyönyörűt, nagyot, örökéletűt, ha a na» cionalizmust és a szocializmust a belügyi kor­mányzat indexre tette. A belügyi kormányzat tevékenysége a liberális életszemléletnek meg­felelően karitatív működésben, az Oncsá.-ban merül ki. (Mozgás jobbfelől.) Nagyon szomorú, hogy a belügyi kormányzat a nacionalista és szocialista, vagy nevezzük nemzetiszocialista, vagy ahogyan mi mondjuk:- hungarista felfo­gású egyének rendszeres üldözését tette egyik fő programmpantjává. De egyben köszönettel is tartozunk ezért a belügyminiszter úrnak, mert ezek az egyének lesznek azután töretlen élharcosai annak az eszmének, amely az új Európába vezető úthoz feltétlenül szükséges. Ezek az emberek lesznek a közösségért min­dig, egyéni hátrányuk árán is áldozni tudó új típusú magyarok. Ezek a hősi életszemlélet megszemélyesítői. Igen mély szomorúsággal hallom azokat a híreket és azokat az értesítéseket, hogy a kö­zösségért ragyogóan áldozni tudó embereket, amikor hazatérnek otthonukba, — ki tizenegy, ki tíz, ki kilenc hónapi katonai, front-, harctéri tűzszolgálat után — a közigazgatás egyes szer­vei rendészeti szempontból, a látszólagos nyu­galom érdekében rendészeti intézkedésekkel rendőri felügyelet alá helyeznek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez a lelkiismereti szabad'

Next

/
Thumbnails
Contents