Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-303

Az országgyűlés képviselőházának 303. latban 27% zsidó orvos van, Budapesten pedig 33*7%, lehet, hoigy a tizedekben tévedek, de a budapesti orvosoknak több, mint Vara zsidó. Erre megint csak azt a választ lehet adni, hogy háborúban állunk, amikor természetesen a keresztény, nem^ zsidó orvosokra különleges feladatok is várnak a hadsereg kötelékében — azt hiszem, szabad azt mondani, hogy a keresztény orvosi rend ezeket az áldozatokat boldogan vállalja, hiszen hősi halottaink vannak, közöttük lovagkereszttel kitüntetett hősi halottja van már az orvosi rendnek ebben a háborúban, tehát mondom, a keresztény magyar orvos megállja a sarat és szellemisége elsőrendű — amikor tehát a keresztény orvosokat ilyen nagymértékben igénybeveszik a háborúban, akkor itthon szükség van a zsidó orvosokra. (Rajniss Ferenc: Itthon átveszik a Dacientúrát!) Rajniss Ferenc képviselőtársam közbeszólása rávilágít ennek a kérdésnek egyik részletére. Hát erkölcsös álláspont lehet az, erkölcsös államvezetésnek lehet-e az az álláspontja, hogy a nagyobb áldozatot vállaló möerött a semmi áldozatot nem vállaló égvén CSzöllősi Jenő: Sőt ellenséges!) konjunkturális hasznot húzzon? (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc bel ügy miniszter : Ki mondja ezt? — Ma> róthy Károly: így van! Ez a konzekvencia!) Bocsánatot kérek, én nem ezt mondottam. Szeretek a miniszteri közbeszólásokra. reflektálni, mert ha nem reflektálok, a miniszteri válaszban megkapom a magamét, tehát ne méltóztassék nekem azt imputálni. hoa-y én azt mondottam, hogy az államvezetés csinálja ezt, de annak a körülménynek a. következtében, hogv a zsidó orvosokat «pm VöV^sítiük ki. ez a helyzet áll elő. ÍBaky T,ászló: Ez a való helyzet! — Szöllősl Jenő: Tiszta beszéd,!) A kérdéssel tehát foglalkozni kell ᧠méltóztassék megengedni, hogv felvessek néhány gondolatot, amelyeknek jegyében, azt hiszem, a megoldáshoz is lehet jutni, T. Ház! A legelső dolog volna sürgősen feldolgoztatni a magyar orvosok kataszterét. Megjegyzem, most egyszersmindenkorra, hogy magyar alatt nem zsidót értek. Ha megvan a kataszter, akkor meg kell állapítani, hogyan van a magyar orvosi rend kihasználva, mert a túlprodukció idejéből maradt vissza még as az állapot, hogy ha egy orvosnak van egy 60 pengős vagy 80 pengős állása és emellett egy másik. 60 pengős vagy 20 pengős állásra pályázik, akkor azt mondották: átkos álláshalmozö. Méltóztassék megnézni tehát, hogyan is van kihasználva a rendelkezésre álló magyar orvosi anyag? Azután itt van egy másik dolog. Az egyes rendelőmézetekben olyan borzalmas adminisztrációs munkatömeg esik az orvosokra, amelyeit egy nem orvos, egy négy középiskolát végzett ápolónő is, vagy akárki elvégezhetne. Ebből a íszempontból is meg kell vizsgálni a dotgot, hogy lássuk, hogyan van kihasználva az orvosi renld. Ha ez megvan, akkor imperativ módon, de a családvédelmi szempontok figyelembevételével gondoskodni kell ennek az, oa> yosi anyagnak megfelelő helyes elosztásáról és felhasználásáról. Arra szeretném kérni az egészségügyi kormányzatot, legyen segítségére a honvédelmi kormányzatnak az orvosok katonai felhasználása tekintetében is, mert amikor leszögezem azt, hogy minden magyar orvos a legnagyobb készséggel vállal minden áldozatot ebben a háborúban, akkor az egészségügyi kormányzat felhívhatná a honvédelmi kormányzat figyelmét olyan esetekre,* amikor yajami* êse 1942 november 10-én, kedden. 181 lyen véletlen következtében a legnagyobb családü orvosokat viszik el esetleg túlzott mértékben katonai szolgálatra, ugyanakkor, amikor nőtlen vagy gyermektelen orvosok ugyanazt a szolgálatot mégis csak kevesebb áldozattal látnák el. Elmondok egy példát, amely mindig bánt

1

: egy hozzám közelálló ötgyermekes orvos 1938 ősze óta állandóan katonai szolgálatot teljesít. (Egy hang a szélsőbaloldalon: A fronton?) A fronton. Már most családvédelmi szempontok szerint próbáljunk elosztást csinálni, megkeresni azokat az orvosi feladatokat, amelyek előttünk vannak és az orvosi kamarákkal együttműködve ezeket a feladatokat az orvosok között elosztani. Ha akkor is kiderül, hogy zsidó nélkül nem tudjuk egészségügyi szolgálatunkat ellátni, akkor az átmeneti kényszerhelyzetben elfogadható a zsidó orvosok felhasználásai is. de hogyan? Az első' dolog, ami ellen mindig tiltakozom, az, hogy menjen ki a zsidó doktor vidékre és, hagyja a várost a keresztény orvosoknak. Azt a magyar orvost, akinek ez a felfogása, nem tatrtom egészen öntudatos magyar embernek, mert nem lehet a zsidó orvost odadobnunk, ráeresztenünk a! falu népének lelkére és nyakára. A második szempont, hogy a zsidó orvos semmi körülmények között se kerülheíssen jobb helyzetbe az adott kényszerhelyzet miatt, mint a keresztlény orvos. A harmadik szempont az, hogy mivel most zsidókat munkaszolgálatra rendelnek be, megtörténik az a furcsa helyzet, hogy a keresztény orvos mint katonai szolgálatot teljesítő póttartalékos zsoldot kap, ugyanakkor a munkaszolgálat címén helyette a kórházba berendelt zsidó doktor kanja a kórházi segédorvosi fizetést. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ismerem a hozzám közelálló konkrét esetet. Teljesen küszöböljük ki a lehetőségét annak, hogy a zsidó orvos jobb helyzetbe kerüljön a honvédelmi szolgálat révén, mint a keresztény orvos. Egy másik szempont a zsidó orvos felhasználásánál az, hogy ne dolgozhasson semmi körülmények között sem felügyelet nélkül, hanem kizárólag csak keresztény orvos felügyelete mellett a katonai szolgálat egy nemébén. amely a munkaszolgálat egy formájában máris megoldást iiyer. • Végül még két szempontra mutatok rá az orvoshiány megszüntetésével kapcsolatban. Természetesen az első követelmény az, hogy az egészségügyi kormányzat állítsa át magát az intellektuális túlprodukció szempontjára az orvoshiány szempontjából. Itt két szempontra volna szükség. Ezt is elmondottam már nem egyszer. Az egyik a szociális biztosítás racionalizálása az orvoseillátás! szempontjából. Nem hiszem, hogy volna más út, — nem alkarok erről beszélni^ csak megnevezem — mint az egységesítés és a kötött-szabad orvosválasztás. A másik pedig, bár tudom, hogy nem idetartozik, kérem az egészségügyi kormányzatot, keresse meg a közoktatásügyi kormányzatot az orvosképzés sürgős .reformja érdekében. (Helyeslés.) Távol a hazámtól állapíthattam meg azt, hogy a magyar orvosképzés egyesátette magában az elméleti irányú német iskola és mondjuk, az úgynevezett gyakorlati irányú latin iskola előnyeit. Rosszat mondani tehát a jelenlegi magyar orvosképzésre nem lehet, de nem engedheti meg magának ma ez a nemzet azt a fényűzést, hogy fiait hat esztendőn át képeztessél orvosoknak. Itt több változat van. Johan államtitkár úrral beszéltünk ezekről a dolgokról és, úgy látom, hogy aj államtitkár