Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-303

Az országgyűlés képviselőházának 303. ülése 1942 november 10-én, kedden. 149 \ lítottaik le. Ez idő alatt ugyanis községi középületeik emelésére négy és félmillió pengő Oti.-kölcsönt kaptak a községek. Ezeknek a kölcsönöknek amortizációját a községi segélyezési alap vállalta. És ha ehhez hozzáveszem azt a négymillió pengőt, amelyet orvosi lakásépítésekre vettek kölcsönképpen igénybe a községeink a Mab i.-tói s amely et ugyancsak a községi segélyezési alap amortizál, nyugodtan mondhatom, hogy a községi segélyezési alap egészen nagyszabású kiegyenlítő és fejlesztő tevékenységet fejtett ki és fejt ki. T. Ház! .Eendkívül érdekes téma volna még az önkormányzatok pótadóterheinek alakulásával és költségvetési kiadásaik végösszegeivel foglalkozni, mert ez a teherviselés szempontjából nagyon értékes adatokat szol' gáltathatna. Ennek a témának kimerítő tár gyalása azonban nagyon messze vezethetne. Miután a községek pótadóterheinek kérdéséről szóltam, most már csak érintőleg foglalkozom ezzel a témával a városok és vármegyék szempontjából. Kilencvenegy törvényhatósági és megyei városunk közül — Budapestet is beleértve —

: csak • kilencben van 50%-os pótadó, 18-ban százszázalékos és annál magasabb. Az átlagos pótadó a városi, költségvetéseknek 79'5%-a. A vármegyékben pedig: a megyei városokat terhelő pótadó átlagban 11*5, a községeket terhelő pótadó pedig 38'2%. Az emelkedésben természetesen itt már erősen érezhető a háborús szükségletek kielégítése is. Különösen áll ez a vármegyék vonalán. A vármegyei költségvetésekben 'egyébként újabban igen sok a múltban a községi költségvetést terhelő szükséglet szerepel. Ez a körülmény egyébként a terhek arányosításának a községi segélyezési alap már ismertetett szerepe melleit egy másik igen jelentős tényezője. T. Ház! Ami a községi iroda helyzetét illeti, itt az állapot bizony változatlanul nehéz. A községi jegyzők kötelességtudata, képzettsége és rendületlen* magyar akarása minden nehézség ellenére áll a vártán. A jegyzők annak ellenére, hogy terheik folytonosan nőnek és a háborús helyzet, a közélelmezés és legújabban a hadisegélyezés terén újabb és különös felelősséggel járó tevékenységet jelent számukra, teljesítik kötelességüket:. Kétségtelen, hogy bizonyos színtvonalcs'ökkenés ezen a téren is, mint általában egész közigazgatásunk vonalán, -tapasztalható, de súlyosabb panaszra itt nincs ok. Nagy megnyugvásunkra szolgál, hogy az 1942. évi költségvetés tárgyalásakor annyira, kifogásolt helyettesítési rendszer egyik legfőbb hátrányát belügyi kormányzatunk megszüntette. A helyettesítő községi tisztviselő jogállása most már tökéletesen megegyezik a véglegesen alkalmazott községi tisztviselő jogállásával és ezzel családi pótlék, előlépés és Otba.-szolgáltatás szempontjából teljesen egyenlő ranghelyre került. Az az elv, hogy a községi irodai alkalma zottak közül csak a vezető jegyző kaphat fölmentést, bizony szintén eléggé súlyosan érinti a községi iroda munkaképességét és munkateljesítését, tudniillik nagyon sok segédjegyző teljesít katonai szolgálatot. Belügyi kormányzatunk azonban mindent elkövet, hogy a községi jegyzők helyzetét könnyítse és mivel szakképzett jegyzőkben az utánpótlás erősen hézagos, mint az 1942. évi költségvetésből is megállapítható, az államsegélyes községekben külön egymillió pengős összeggel lehetővé teszi kisegítő munkaerők (alkalmazását. Ezefeneík a használhatósága természettesen nem olyan, mint a szakképzett jegyzőké lennie, az utánpótlás h ián y áh an azonban más választás nincsen. Á. községi közigazgatási tanfolyamok létszámviszonyai a községi utánpótlás szempontjából a folyó és a következő évben még kielégítők, azonban a következő év már ezen a téren is aggodalomra ad okot. A tanfolyam költségeit belügyi kormányzatunk fokozatosan csökkentette, a kiadásokhoz való hozzájárulás ebben az évben is 15.000 pengővel emelkedett. A tanfolyainhallgaitók terheinek csökkentését célozza a változatlanul 30,000 pengős összeggel szereplő ösztöndíj rovata is. Azonban mint a haladásnak különleges tényezőjéről emlékezhetem meg arról, hogy az 1943. évtől kezdve már minden vár megye biztosít költségvetésében egyenként 500 —500 pengős ösztöndíjat a tanfolyamhallgatók részere. Csakhogy amint látjuk, még ez a támo gatás is kevés, a pálya iránt az érdeklődés fokozatosan csökken és nemsokára alapos megfontolás tárgyává kell tennünk azt a lehetőséget is, hogy a jegyzői tanfolyamok költségeit teljes egészében az állam viselje. A folyó évben igen szép eredeménnyel zárultak a- visszatért területek oklevéllel nem rendelkező ; jegyzői számára rendszeresített külön tanfolyamok. Ezeket természetesen most már csökkenő mértékben a folyó évben is folytatni fogja kormányzatunk. A belügyi kormányzat szociális felfogására vall az a körülmény, hogy a rendkívüli tanfolyamokra berendelt családos jegyzőknek még az élelmezési költségeit is a belügyi kincstár fizeti. Ez az aránylag rövid jellemzés, azt hiszem, mindenkit meggyőzhet arról, hogy az 1943. évi belügyi költségvetés 1—3. címeiben szereplő számok mögött 'a szükségleteknek helyes felis mérése és a fejlődés gondolata maradéktalanul megállapítható. T., Ház! Amint ismertetésem elején mar említettiem, az egészségügyi kiadások címe alatt felsorolt szükségletek fejlesztésére az 1943. évi költségvetésben a kormányzat már nem tud teljesen kielégítő eszközöket biztosítani, de mindenesetre lehetővé teszi, hogy e téren megszerzett értékeink változatlanul megőriztessenek. Eltekintve a kifejezetten gazdasági és* háborús jellegű tárcák mindjobban előtérbe kerülő szükségleteitől, ezt a helyzetet főként az a körülmény magyarázza, hogy közegészségügyünk további fejlesztése éppen azokon a terrénumokon volna szükséges, amelyekeh' igen nagy költségekkel kell számolni. Legnagyobb hiányunk van kórházi ágyakban. összesen mintegy 60.000 ággyal rendelkezünk. azonban ezekből az egyetemi klinikákra eső kereken 6000 ágynak 33 százaléka nincsen eléggé kihasználva. Scholtz Kornél nyugalmazott államtitkár statisztikája szerint, a trianoni országban Budapesten és környékén százezer lakosra 1005 kórházi, illetőleg betegágy jutott, az ország többi részén ez az arányszám 340 és 380 között mozgott. A visszacsatolt területeken azonban a helyzet sokkal kedvezőtlenebb, mert a Duna balpartján és Erdély északi részén 261, Kárpátalján 240, Székelyföldön pedig csak 160 - betegágy jut százezer lakosra, a legújabban visszatért délvidéki területen a 160-5-es arányszám nagyon közel áll a székelyföldi arányszámhoz. Scholtz államtitkár számítása szerint, ha csak a trianoni nivóra akarnók emelni az ország betegellátását, 5300 új betegágy létesítésére volna szükség. Ez a megoldás azonban olyan hatalmas összegeket igényelne, amire háborús világban alig vagyunk képesek, de talán még a pénznél is súlyosabb akadályt je-