Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-300

134 Áz országgyűlés képviselőházának 300. Ülése Ï&4È október BO-án, péntékett. vaslat nem fejleszti tovább. Nem emeli az Országod Mezőgazdasági Kamara, a kereskedelmi és iparkamarák által beküldendő amúgyis csekély taglétszámot, sem az intellektuális érdekképviseleti szervek hosBzú sora által választott felsőházi tagok számát. Pedig az ország négy szeres gyarapodása e szakkamarák^ taglétszámát is lényegesen megnövelte és míg az 1926: XXII. te. szerint a szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok a felsőház taglétsszámának nem egészen egyhetedét tették ki, addig a javaslatban eszközölt létszámfelemelés kövekeztében az úgynevezett érdekképviseletek felsőházi tagjai, akik közül a többség így is a szellemi réteget képviseli, a felsőházi tagoknak csak egytizedét fogja kitenni. Itt lehetne elosztani azt az aránytalanságot is, ami a vidéki és a budapesti egyetemek felső" házi képviselete között fennáll. Nem nyugtat meg teljesen ebben a tekintet" ben az 1926: XXII. te, 23. §-a. amely szerint az élethossziglani kinevezéseknél lehetőleg tekintettel kell lenni a felsőházban nem képviselt fontosabb élethivatásokra, mert kinevezésben ugyanezen szakasz szerint csak kiválóan érdemes állampolgárok részesülhetnek. Már pedig éppen az ország zömét képező kisgazda- és munkásrétegben aránylag kevéssé' nyílik alkalom olyan hazafias érdemeket szerezni, amelyeket felsőházi tagsággal szoktunk jutalmazni, viszont igen sokan vannak közülük, akik foglalkozási körük problémáit kitűnően ismerve» a felsőházban is képviselni tudnák azt a népes hivatásréteget, amelyhez tartoznak. (ÚOy van!) Ezért kérem a miniszter urat, hogy az érdeképviseletek felsőházi tagjainak számát a főrendi családok által választott és a kinevezendő felsőházi tagok terhére növelni méltóztassék. Ezáltal egyrészt a visszatért területek kisebbségi sorsban kitűnő munkát végzett érdekképviseleti szervei jutnának képviselethez, másrészt az 1926:

XXII. te addig is, míg a felsőház általános reformjára sor kerülne, korszerűen fejlesztetnék tovább. Ezekkel a kiegészítésekkel a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat jobban megfelelne nemcsak az országgyarapodás által beállott számarányeltolódásnak, hanem annak a népi és szociális szellemnek is„ amelyet a visszatért magyarság a kisebbségi sorsból hozott magával és a magyar politikai élet minden vonalán érvényesíteni szeretne. A törvényjavaslatot pártom nevében elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Szeder János jegyző: Gajzágó István 1 Elnök: Gajzágó István képviselő urat illeti a szó. Gajzágó István: T. Ház! Nem tlarfanam sem indokoltnak, sem pedig célszerűnek, hogy törvényhozásunk zavartalan működése érdekében a felsőházi törvénnyel kapcsolatban szükséges módosítások és átmeneti rendelkezések tárgyalása akként bővíttessék ki, hogy annak anyaga az országgyűlés egy- vagy kétkamarás rendszere feletti vitatkozás legyen. Mégis, a Házban képviselt túloldali pártnak imént elhangzott állásfoglalása és deklarációja arra indít, hogy a magam igen szerény, de éppen olyan határozott álláspontját talán számosak vagy éppen sokak hevében is az elhangzottakra tekintettel e tárgyban leszögezzem. Nincíó semmi oka annak, hogy az első világháború és az ezt követő forradalmak tanulságait értékesítő nemzetgyűlés által alkotott 1920:1. tc.-ben is kifejezésre jutó elvi álláspon. tot feladjuk. E törvény a nemzetgyűlés felada, tlának tekintette, hogy a forradalmak és a háború következményei által megzavart alkotmányos életünket a kényszerű szükség által beállt változások figyelembevételével, a jogfolytonosság elvének megfelelően, ősi alkotmányunk kipróbált, szilárd alapjai közé viszszavezesse. Törvényhozásunk szervei ezen elveknek megfelelően keltek újból életre és az ezeréves fejlődés, alapján kialakult közfelfogás és a viszonyok átalakulása miatt elkerülhetetlenül szükségessé vált módosításuk. "Felsőházunk a magyar alkotmány természetes fejlődése során az idők demokratikus követelményeinek megfelelően előálló olyan történelmi fejlemény, amely kizárólag magyar talajból fakadt és a magyar nemzet sajátságos viszonyainak és szükségleteinek kiválóan megfelelt, a működéséhez fűzött reményeket beváltotta, az ország és a nemzet egyeteméinek bizalmára méltó lett. T. Ház! Rátérve ezek után a íiárgyalás alatt álló törvényjavaslat általános méltatására, megállapítható, hogy a javaslat egyfelől az^ országgyűlés felsőházáról szóló törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről, másfelől pedig a területvisszaesatolások folytán a felsőház szervezetére vonatkozóan szükséges átmeneti rendelkezésekről intézkedik. A javaslat gerincét és lényegét kétségkívül az örvendetes többszöri területvisszaesatolás folytán újra megalakult, valamint területükben érintett törvényhatóságok által kikül dendő felsőházi tagok számának átmeneti időre történő numerikus megállapítása és a'választásokra vonatkozó rendelkezések teszik. Eme intézké dések kényszerű szükségessége nem is vitatható, mert nélkülük az országgyűlés működésének zavartalansága sem volna biztosítható. A felsőház választott tagjai felerészének megbízása ugyanis a folyó év végén lejár. A megüresedett helyek betöltésének azonban az említett törvényhatóságokra vonatkozó törvényhozási intézkedés nélkül elháríthatatlan akadályai vannak. így nem választhatnának új tagokat a közigazgatásilag egyelőre egyesítve volt, de a visszacsatolás folytán szétválasztott törvényhatóságok, de nem választhatnának az egyesítve nem volt, de területükben megnagyobbodoi't vármegyék sem, továbbá a teljes egészükben visszacsatolt törvényhatóságok sem kiküldendŐ felsőházi tagjaik létszámának újabb és egyenkint laxative numerikusan történő megállapítása nélkül, nem pedig annak) folytán, mert a visszacsatolt területrészeken törvényhatóságonklnt az országgyűlési képviselők száma megállapítva nincs és íg;y nem alkalmazható a felsőház alaptörvényének ama rendelkezése, hogy minden négy képviselő után küldenek be egy-egy tagot a felsőházba. Mint"hogy az említett törvényhatóságok részére a jelen javaslatban megállapított felsőházi tagok száma a lakosságszám proporcióinak figyelembe vételével történt, így az helyes és nem kifogásolható. Ugyancsak szerencsés megoldást hoz a ja vaslat Kárpátalja tekintetében is, ahol törvényhatóságok hiányában a két Ház határozattal intézkednék a felsőházi kiküldöttek r meghívása iránt, miként az országgyűlési képviselőknek már négyízben való kijelölése alkalmává] is történt.