Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-300
Az országgyűlés képviselőházának 300. semmi egyéb, ez az alkotmányhűség, ez a szívós kitartás az ősi és öröklött politikai életformák mellett bizonyítéka a magyar inemzet nagy politikai bölcsességének és örök életerejének. A. javaslat, amely előttünk fekszik — imint mondani bátor voltam — egyenes folytatása és kiegészítője azoknak a törvényeknek, amelyek segítségével alkotmányos életünket az első világháború szörnyű összeomlása után megindítottuk. Kötelességünk ezen az úton továbbhaladni, kötelességünk óvakodni minden kockázatos kísérlettől, amely e kipróbált úttól bennünket eltéríthetne s kötelességünk az alkotmány falait megerősíteni, alátámasztani, hogy a régi bevált alapon tovább építhessünk, mihelyt a láthatár felettünk kitisztult s hős fiaink a győzelem koszorújával a csatatérről hazatérnek, amikor is az a feladat áll majd előttünk, hogy ennek az. öröklött alkotmánynak formáit az új Európa életformáihoz igazítsuk, amint ez eleink is mindenkor cselekedték első királyaink óta, mihelyt Európa belső lelkülete és külső életrendje megváltozott és ez a változás a mi magyar életformáink és politikai berendezkedésünk átalakítását is megkövetelte. Rzerény nézetem szerint ez*»k a meggondolások vezették az előző kormányokat, aim'kor az előbbi törvényeket meghozták és a belügyminiszter urat, amikor a jelen törvényjava-silatot a törvényhozás elé terjesztette és a gondolatokra és érzésekre hivatkozom én is, midőn a törvényjavaslatot a t. Háznak elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés és taps a jobbolâalrtw,) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Nyilas Ferenc jegyző: vitéz Jaiross Andor! Elnök: vitéz Jaross Andor képviselő urat illeti a szó! vitéz Jaross Andor: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy az előadó úr fejtegetéseire való reflexió mellőzésével a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség képviselőinek megbízásából és nevében a következő deklarációt tegyem (Halljuk! Halljuk! a szélsőbal oldalon. — Olvassa): »A törvényjavaslat, mely ma a képviselőház napirendjén szarepei. az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 :X XII. te módosítását és kiegészítését célozza, valamint a visszacsatolt területekkel kapcsolatban a felsőház szervezetére vontkozóau átmeneti rendelkezéseket tartalmazBár a törvényjavaslat, különösen indokolásában, ismételten, kidomborítja, hogy a visszacSaJfbli területek szempontjából csupán jogegységesltő célzata van, mégis az országgyűlés felsőházának további kiépítéséi és taglétszámának lényeges emelését jelenti. A Magyar Megújulás Nemzetiszocialista _ Pártszövetségben tömörült képviselők korszerű történelemszemléletből fakadó és elvi meggyőződésen nyuervó nemzet' építő Programm alapján állanak. E Programm egyik sarkalatos pontja, hocry a korszerű alkot, many jógi fejlődés értelmében és a nemzetakarat elhatározásának cselekvőképessége érdekében egykamarás országgyülésre van szükség«. Way van! Ügy van! a szélső iobboldtf onj ^amelyen a nomzetszervezet kiküldöttei és a hivatási szervezetek vezetői foglalnak helyet. E tétel eszmei alapját és gyakorlati értelmét kétsésrtelenül alátámasztia és a fejlődés iránvába mutat az amagyair alkotmányjogi íntézfreirTN é>* gyakorlat is, amely nemzet felségjogait érintő nagy kérdésekben eddig is az országgyűlés két Háza együttes ülésének biztosította a bat ár o ülése 1942 október 30-án, pénteken. 125 zathozatal jogát. Hittel valljuk és mély meggyőződéssel hirdetjük, hogy a nemzet élő és fejlődő teste a mindenkori szükségletek és nagy nemzeti érdekek szemszögéből választhatja meg azt az alkotmányos formát ós keretet, amely a nemzeti öröklétet szolgálja. A Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség úgy látja, hogy a magyar törvényhozás szervezetét alkotmányos úton a fenti értelemben kellene átszervezni, megújítani és cselekvőképessé tenni. Az ország mai helyzetében nem kívánunk politikai küzdelembe bocsátkozni e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése ellen, de a politikai meggyőződés és becsületes elvhűség köteleznek bennünket arra, hogy elvi álláspontunkat kifejezésre juttassuk,« (Helyeslés a szélsőjobboldalon.) »viszont ezen túlmenőleg a törvényjavaslat érdemi tárgyalásában részt ne vegyünk.« T. Ház! Méltóztassanak ezt a deklarációt szives tudomásul venni. (Elénk helyeslés és tava a szélsőb a lol dalon.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül* Nyilas Ferenc jegyző: Lakv Dezső! Elnök: Laky Dezső képviselő urat illeti a szó. Laky Dezső: Mélyen t. Ház! A parlamenti szokásnak hódolok, amikor csupán néhány szóval — reflektálni kívánok arra a deklarációra, amelyet Jaross Andor t képviselőtársam a mögötte álló párt nevében tett és amelynek lényege az, hogy nagy rab ecsült párti a az egykamarás rendszer megvalósítását tartja időszerűnek és ebben az irányban kívánna megfelelő le_ Mélyen t Ház! Az alkotmány kérdése, amelyhez a Jaross Andor képviselő úr^ által felolvasott deklaráció a valóságban hozzányúl, súlyos, sorsdöntő kérdés, kérdés, amely éppen Magyarország esetében is sok száz esztendőnek fejlődése során alakult ki, kialakult az az alkotmányjogi helyzet, az az alkotmány, amelyben Magyarország élt s amelyben Magyarország ma is él. Talán nem mindenki által ismert névre hivatkozom, de mégis hivatkozom egyikére a legnagyobb tudósoknak, akik valaha a világon foglalkoztak alkotmányjogi kérdésekkel. Tudniillik a francia Esmeinre, aki a francia és az összehasonlító államjog elemeit r földolgozó munkájában csodálattal beszélt két nagy államról, két nagy népről — az egyik Anglia, másik pedig Magyarország — amelyek alkotmányában tisztán, teljesen és szabad feilődésnek eredményeképpen testesül meg a kétkamarás rendszer. E rendszer ellen számos államban azért történhettek támadások s amely rendszer azért dőlt meg sok felé alapjaiban, mert nem állott mögötte olyan hosszú alkotmányos fejlődés, mint Magyarországon. De legyen szabad, mélyen^ t. Ház, egy másik nagyon jeles politikai íróra, a híres Duguitre is hivatkoznom, aki azokban a tanulmányaiban, amelyekben az alsóház és a felsőház kérdéseit tárgyalta s amelyekben állást foglalt abban a tekintetben, hogy az egykamarás vagy kétkamarás rendszer-e a helyesebb, azt a felfogást vallja, hogy az alsóház, a képviselőház a népesség egységeinek képviselete, viszont a bármely módon megalakított, akár szenátusi rendszer alapján működő felsőház a különböző élethivatások képviselőié, Aki a legmodernebb alkotmányok fejlődését figyelemmel kíséri, tisztában van például azzal, hogy az olasz fasiszta rendszer a valóságban
