Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-299

Az országgyűlés képviselőházának 299. vádi eljárás során a bűnös t elveheti méltó büntetését« és »Mikor tisztázódik a Kacsóh ügy« felirafrolk alatt megjelent cikkek tartalma miatt. A ikét cikk tartalma az 1914.:XLI. te. 1. §-álba ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő, valamint a 9. § 6. pontja értelmében Kacsóh Bálint m. kir. kereskedeleui- és közlekedésügyi államtitkár sérelmére sajtó útján elkövetett felhatalmazásira hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a szükséges felhatalmazást megadta. Mimdkét hírlapi közlemény névtelenül jelent meg. Az előzetes nyomozás adatai szerint az első cilkk szerzője Rajniss Ferenc képviselő úr, a második cikké pedig Oláh György képviselő úr, ennélfogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért Rajniss Ferenc és Oláh György képviselőiket, mint szerzőket terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. Va értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselők személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a.

;

t. Képviselőháznak, hogy Rajniss Ferenc és Oláh György országgyűlési képviselők mentelmi jogát ebben, az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nagy László szólásra jelentkezik.) Nagy László képviselő urat illeti a szó. Nagy László: T. Ház! Azt hiszem, egészen világos, hogy egyetlenegy mentelmi ügy sem pártügy. A mentelmi ügyek a parlament ügyei, de arról különösen meg vagyok győződve, hogy ez a mentelmi ügy nem ügye egyik pártnak sem, mert lehetetlen, hogy valamelyik párt azt akarja, hogy Kacsóh Bálint bűnvádi eljárást folyláttathasson le olyan emberek ellen, akik nem illetékesek arra, hogy a vádlottak padján üljenek, viszont egyetlenegy párt sincs, amely azt akarná, hogy ha valakit komoly sérelem ér, akkor ne szerezhessen magának a bíróságnál elégtételt. Mindenki tudja, hogy ebben a Házban Rajniss Ferenc képviselőtársunk 1941 február 12-én Kacsóh Bálint akkori kereskedelemügyi államtitkár ügyében interpellált. Mindenki emlékez hetik az akkori miniszterelnök úr válaszara, de én mégis szükségesnek tartom, hogy néhai gróf Teleki Pál akkori miniszterelnök úr válaszából valamit idézzek. A miniszterelnök úr többek között a következőket mondtatta (olvassa): »A dolgok vizsgálatából még bírói tárgyalás nélkül is kiviláglik, hogy Kacsóh Bálint fokozatosan bizonyos elszámolási viszonyba keveredett Szabó Lászlóval. Hogy ez az elszámolási viszony eredetileg fenn áll ott-e, illetőleg, hogy a megbízás így szólt-e, az nem állapítható még és nem is egészen valószínű. Ali azonban m és ebben a képviselő úrral« — már mint Rainiss Ferenccel — »egyetértek, h'ogy ennek a viszonynak a kivánatpsnál nagyobb mérték ben való kifejlődése hozzájárult a szolgálati viszony meglazulásához.« Mindenki ismeri Rajniss Ferenc képviselőtársunknak gróf Teleki Pál akkori minisztetrel nök úrhoz 1941 március 18-án intézett nyilt levelét. Ezt a nyilt levelet természeteszerűen elő szőr gróf Teleki Pál kapta meg isis amikor elolvasta, akkor maga rendelkezett a cenzúránál,— egy-két részlet kihagyása után — az egész ülése 1942 október 29-én, csütörtökön. 111 nyilt levél közlésének engedélyezése "iránt. így történt az, hogy Rajniss Ferenc nyilt levele nyomtatásban sok példányban megjelent. T. képviselőtársaim is megkapták, de megkapták rajtuk kívül mások is sokan az országban. T. Ház! Mindeni tudja éppen gróf Teleki Pál akkori miniszterelnök úí parlamenti beszédéből, hogy a miniszterelnök úr felkérte Radocsay László igazságügyminiszter urat és, vezetése.alatt e

gy bizottságot, hogy vizsgálják meg Rajniss Ferenc adatait és bírálják el azokat politikai szempontból. A miniszterelnök úr hangsúlyozta itt, hogy Rajniss Ferenc képviselőtársunk interpellációja elmondása előtt teljesen lojálisán rendelkezésre bocsátottal adatait fi vizsgálat céljára. Ennek a Radocsay-féíe bizottságnak a működése eredményezte azután azt, hogy Kacsóh Bálint akkori aktív kereskedelemügyi államtitkár kénytelen volt hivatalát elhagyni. Ennek a bizottságnak a működése eredményezte azt is, hogy Kacsóh Bálint akkori államtitkár ellen a fegyelmi eljárás megindult. Mindannyian tudjuk, — bárhogyan is szépítik — hogy ez a fegyelmi eljárás mégsem szál váltai Kacsóh Bálintot, mert Kacsóh Bálint nyugdíjba ment. Mindenki tudja azt is, aki Rajniss Ferenc képviselőtársunk nyilt levelét elolvasta, hogy nem felületes állításokat sorakoztatott fel efl> ben a nyilt levélben egymásmellé, nem pamfletet szerkesztett, hanem olyan tényállításokat tett, amely tényállításokat a nyilt levél megjelenése íutíáín háriom bírói fórum tényként megállapított. A Ház tagjai talán nem ismerik mindanynyian és ezért szükségesínek tairtom ismertetni, hogy a budapesti kir. büntetőtörvény szék vizs gálóbírája, aki Kacsóh Bálintot letartóztatta, egyben ebben a letartóztatási végzésben megállapította, hogy dr. Kacsóh Bálint terhelttel, mint Szabó László társtettesével szemibem a büntetőtörvény 467. §-ában írt megvesztegetés Ibűntetténék alíapos gyanúja fennforog. Megállapította, hogy Kacsóh Bálint hivatalos eljá rásábatn a felügyeletet elmulasztotta, ellenőrzési kötélességét tevőlegesein megszegte és így a Btk. 471, §-ában írt hivatali visszaélés vétse" gét elkövette. Megállapította a vizsgálat ada tai alapján, hogy Kacsóh Bálint terhelttel szemben aiz 1939 : II. te., az úgynevezett honvédelmi törvény 182. §*ának (1) bekezdésébe üt kőző és (2) bekezdés szerint minősülő bűntett tényálladékánaik fennforgására .alapos gyanú forog fenn. A vizsgálóbíró úr eme megállapításait és letartóztatási határozatát a budapesti kir. büntetőtörvényszék vádtanácsa megvizsgálta, teljes egészében helybenhagyta, mondván

r (olvassa): »a vizsgálóbírói végzés indokolásában felvett bizonyítékokl alapján a vádtanács isi nyomatékos gyanút lát arra, hogy Kacsóh Bálint az ott leírt cselekményeket elkövette-« Azt mondja továbbá (olvassa): »a védelem azon álláspontját, hogy a terhelt a megvesztegetés bűntettében legfeljebb részes, — tehát a védelem is csak azzal védekezett, hogy legfeljebb részes — a vádtanáos nem^ teheti magáévá, mert annak előrebocsátásával, hogy az előkészítő eljárás kezdetén a cselekmény minősítése igen nehéz, mégis bizonyítottnak látja, hogy a megvesztegetés bűntettét Szabó László és Kacisóh Bálint együtt és közösen Követték el«. Azt mondja továbbá (olvassa): »bizonyítható, hogy a terhelt fondorlatot használt abból a célból, hogy dr. György Ernő hadkötelezettsé,2*