Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-268

Az országgyűlés képviselőházának godtan és türelmesen nézze, sőt a maga erkölcsi súlyával és hatásával segítse ezt a tiszta magyar célú mozgalmat előre. Mi mindig vállaljuk a magunk neszéről a felelősséget mindenkivel szemben azért, hogy soha olyan utakra nem tér ez a megmozdulás, ahol összeütközésbe kerülhetne politikai elgondolásokkal. Ezt csak egy esetben teszi, akkor, ha a magyar történelem — ne adja a

z Üristen megegyszer a magyar paraszttársadalomra ruházza azt a feladatot, hogy itt, ebben az országban a felfordulással szemben a rend és a tisztesség alapja legyen. Azt szeretnénk, ha akkor ebben a nemzetpolitikai vonatkozásban szervezetten tudna a magyar falu népe kiállni. A magyar paraszttársadalom tudja, hogy minden felfordulás árt a nemzetnek és árt neki, mint társadalmi rétegnek. Mindenki vódekezhetik a felfordulásokkal szemben, de a felfordulásnak ostora végül is mindig legéleseb-, ben a magyar parasztság hátán szokott csattanni, és szeretnénk nemcsak megnyugtatni, de biztossá is tenni mindenkit afelől, hogy aa ilyen törekvésekkel szemben, akármiképpen végződjék^ is ez a borzalmas erőpróba, amelyben ma élünk, a magyar parasztság mindig helyt fog állni. Méltóztassanak megengedni, hogy egynéhány aggodalmaskodó kérdésre is válaszoljak, amennyiben még az időmből telik. Abból a körülményből, hogy a magyar Parasztszövetség kimondotta, hogy vezető tagjai és szavazati Doggal bíró tagjai pedig csak parasztemberek lehetnek, sokan arra gondolnak, hogy ez a mozgalom rideg osztályönzés alapján indul el és szembehelyezkedik minden más társadalmi osztállyal, esetleg még harcot is fog provokálni más társadalmi osztályokkal. Nem! Ez azért történt így és azért határozta el így az a fiatal parasztcsoport, amely létrehozta ezt a megmozdulást, mert a múltból igen szomorú példák állottak előttünk. Azt láttuk, hogy elindultak a magyar paraszttársadalom forintjaiból és lelkesedésből gazdasági, társadalmi és egyéb megmozdulások, amelyekből kiszorult maga a parasztság, (Úgy van! Ügy van!) amelyben nincs szava a magyar parasztembernek, és arra gondoltunk, hogy ha egyszer mi avval a gondolattal foglalkozunk, hogy a nemzeti társadalom megszervezésének egyik alapját próbáljuk megteremteni ennek a szervezetnek elindításával s ha mi egyszer erre a munkára vállalkoztunk, akkor szeretnénk biztosítani azt, hogy ez a mozgalom mindig a magyar paraszttársadalom kezében fog maradni. Azt is sokan kifogásolják, hogy miért választottuk a radikális »paraszt« szót és miért nem valami lágyabb hangzású »kisgazda«, vagy »földmíves« szót. Mi leszámoltunk egy dologgal és itt talán boldogult nagyatádi Szabó István felfogásával is szembekerülök, ö igen élénken tiltakozott ez ellen a szó ellen, azonban meg kell mondanunk azt, hogy akár szégyeljük ezt a szót, akár nem, ezt a szót alkalmazni fogják és akármire alkalmazzák, mégha neveletlen emberekre alkalmazzák is, mindig velünk történik az összehasonlítás. Inkább arra törekszünk tehát, hogy ennek a szónak, a magyar »paraszt« szónak tisztességet, patinát és fényt szerezzünk, hogy a jövőben ezt a szót tisztességgel és megbecsüléssel említsék. (Helyeslés. Taps a báloldalon. — Meskó Zoltán: A szó másik értelmét kell kiküszöbölni.) Ezekkel a gondolatokkal szeretnénk szolgálni hazánkat ós fajtánkat, s szeretnénk az ú; 268. ülése 194-2 június 17-én, szerdán. 49 magyar világ számára friss és tetterős magyar parasztságot nevelni, amennyire ez a mi szerény erőnkből kitelik. Szeretnénk, ha megértenék a magyar közéletben minden vonalon azt, hogy önzetlen, tiszta gondolatok vezetnek bennünket és elgáncsolás helyett erkölcsileg igyekeznék támogatni ezt a mozgalmat kiki a maga helyén, kiki a maga erejével és meggyőződésével. Elnök: Képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. Nagy Ferenc: Azt kérem, méltóztassék ezt a megmozdulást, az itt elmondott gondolatokat egészen tárgyilagosan és olyan jó magyar szándékkal bírálni meg, mint amilyen tiszta magyar szándékkal mi ezt a mozgalmat megindítottuk. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon. — Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Tisztelt Ház! Tegnapi ülésünkön úgy határoztunk, hogy egy órakor áttérünk > az interpellációkra. A vitát tehát félbeszakítom és javaslatot teszek a t. Háznak arra, hogy legközelebhi ülésünket folyó hó 19-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki iá ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hoz; zájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Most áttérünk t. Ház az interpellációkra. Az első interpelláció volna Árvay Árpád képviselő úr interpellációja a külügyminiszter úrhoz. A képviselő úr azonban interpellációja előterjesztésére halasztást kért. Méltóztatnak a halasztáshoz- hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárult. A következő interpelláció volna Bálint József képviselő úr interpellációja a kultuszminiszter úrhoz. A képviselő úr iß halasztást kért. Méltóztatnak hozzájárulni 1 (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárult. A következő interpelláció Szilágyi Ferenc képviselő úr interpellációja volna, aki azt az iparügyi miniszter úrhoz kívánta előterjeszteni. De ő' is halasztást kért. Méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. A következő interpelláció Zichy Nándor gróf interpellációja volna^ a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. A képviselő úr szintén halasztást kért. Méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárult. A következő interpelláció t volna Csipak Lajos képviselő úr interpellációja a miniszterelnök, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, de <a képviselő úr halasztást kért interpellációja előterjesztésére. Méltóztatnak kérelméhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárult. r A következő interpelláció Mosonyi^ Kálmán képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció saövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): Interpelláció a vallás- és közoktatásügyi miniszter^ úrhoz Schlauch Lőrinc bíboros-püspök országos hírű könyvtárának sorsáról. »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a nemzeti kincset érő Schlauch Lőrincféle könyvtár több, mint egy és fél éve a Festetics-palota pincéjében az enyészetnek^ kitéve, gondozatlanul hever? — Hajlandó-e a I miniszter úr ez ügyben vizsgálatot meginfdítani. Mosonyi Kálmán s. k.«