Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-282

Az országgyűlés képviselőházának hogy a szóbanforgó hirdetés a Pesti Újság állandó typografiájához tartozott és a Pesti Újság jelen számának közleményeit a fény­képpel együtt sajtóellenőrzésre szabályszerűen bemutatták, a sajtóellenőrzésre hivatott ható­ság pedig ilyen irányú^ észrevételt nem tett, a bizottság zaklatás esetét látja fennforogni s ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Maróthy Károly országgyűlési képviselő men­telmi jogát' ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát elfogadja és Ma­róthy Károly képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 692. számú jelentése gróf Serényi Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: T. Képviselőház! A m. kir. budapesti honvédtörvényszék gróf Serény^ Miklós országgyűlési képviselő, tarta­lékos főhadnagy mentelmi jogának felfüggesz­tését kérte, mert a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága politikai osztályá­nak feljelentése alapján a m. kir. budapesti I. honvpd hadtest parancsnoka, mint illetékes parancsnok, gróf Serényi Miklós tartalékos főhadnagy ellen ügyészi előzetes megállapítá­sok foganatosítását rendelte el­A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés a nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem látszik kétségesnek ugyan, de mivel a tényállás hiá­nyos, zaklatás esete forog fenn s ezért java­solja a t. Képviselőháznak, hogy gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jo­gát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizott­ság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és gróf Serényi Miklós képviselő úr mentelmi jo­gát ebben az ügyben, nem függeszti fel. Mielőtt a napirend következő pontjának tárgyalására áttérnénk, a házszabályok 138. §-ának (2) bekezdése alapján javaslatot teszek a t. Háznak arravonatkozóan, hogy a könyv­tári és múzeumi bizottság háromrendbeli je­lentését — tekintettel azok tartalmi összefüg­gésére — együttesen tárgyaljuk. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház elnök javaslatát elfogadja. A házszabályok értelmében az egyes je­lentések felett külön-külön fogunk határozni. Napirend szerint következik a képviselő­ház könyvtári és múzeumi bizottsága három­rendbeli jelentésének együttes tárgyalása- Pa­dányi Gulyás Jenő előadó urat illeti a szó. Padányi Gulyás Jenő előadó: T. Ház! Az imént hozott határozat alapján a t. Ház együttesen tárgyalja a képviselőház könyv­tári és múzeumi bizottságának az országgyű­lés könyvtárának 1940. és 1941. évi gyarapodá­sáról, használatáról és számadásairól szóló, 282. ülése 191*2 július 14-én, kedden. 517 továbbá a képviselőház könyvtári és múzeumi bizottságának^ az országgyűlési múzeum 1941. évi gyarapodásáról, használatáról és számadá­sairól szóló jelentéseit. A kinyomtatott és a t. képviselőház rendelkezésére álló jelentések­hez tájékoztatásképpen részben a jelentések­ben szereplő, részben ott nem szereplő követ­kező adatokra vagyok bátor a t. Ház figyel­mét felhívni. Az országgyűlés könyvtára most, a mi időnk­ben lépett a kétszázezer kötetes könyvtárak sorába. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi könyv­tárak között is a hatodik helyen» áll. A köny­vek száma talán egymagábanvéve még nem lenne érdekes és döntő, ha azonban hozzávesz­szük a feldolgozásnak azt az intenzitását és gyorsaságát, amellyel a könyvtári szolgálat történik, akkor elmondhatjuk, hoigy könyv­tárunk az elsők között foglal helyet. Rá kell mutatnom arra, hogy 1941-ben jelentésünk lé­nyegesen bővebb a korábbi évek jelentései­nél és elsőízben mutatja ki a könyvtárlátoga­tókat névszerint is. Az a cédula-rendszer, amely a mi könyvtárunkban be van vezetve, lehetővé teszi a kutatók és különösen politiku­sok és törvényhozók számára a gyors tájéko­zódást. Azt is elmondhatjuk, hogy könyvtá­runknak a külföldi államokkal való parla­menti nyomtatványcseréi, továbbá az a körül­mény, miszerint a teljes népszövetségi kiad­ványsorozattal rendelkezik, egészen különle­ges helyét biztosít. Ezt az is dokumentálja, hogy milyen sokan keresik fel. Külföldi hírlaptárunk, folyóiratgyüjtemé­nyünk és a polemizáló irodalom meglehetősen teljes, egészen a legutóbbi időkig. Meg kell jegyeznem azonban, hogy minden fáradozá­sunk ellenére is mutatkozik egy bizonyos hiatus az utóbbi időben, különösen hírlap­tárunk tekintetében és különösen • a külföldi politikai irodalom legutóbbi termékeinek be­szerzése tekintetében. Az előző, világháború alatt — nagyon jól tudjuk, — Tisza István gróf gondoskodott arról, hogy minden tör­vényhozónak rendelkezésére álljon például a Times és általában rendelkezésre álljanak azok az ellenséges külföldi folyóiratok és la­pok amelyekből a tájékozódást a törvényho­zónak megszereznie kötelessége. Sajnos, ez most nincs meg. A könyvtári bizottság nem tartja helyénvalónak és nem tartja jónak azt, hogy az ellenséges irodalmi termékekét és az ellenséges államok politikusainak megnyilat­kozásait — néha esetleg igen kimerítő és he­lyes, — de csak barátságos államok által köz­vetített sajtókommentárokból ismerjük meg. Ezért a könyvtár igazgatójával együtt min­dent elkövet abban a tekintetben, hogy azok a külföldi folyóiratok és napilapok, amelyek sajnos, az utóbbi időben nem állhatnak ren­delkezésünkre, azon a módon, ahogyan azok a barátságos államokhoz is eljutnak és amely módon hozzánk is eljutnak még rendszertele­nül, rendszeresen kerüljenek a könyvtár ol­vasói elé. ' , Ha megemlítem még, hogy könyvtá­runk 1910 óta, — amikor zsidókérdés tulaj­donképpen még nem is volt hivatalosan — regisztrálja és cédulázza e kérdés szempont­jából a könyvtárba került műveket, akkor azt hiszem, helyes képet adtam pár szóval arról az igazán dicséretre- és elismerésreméltó I munkáról, amelyet a könyvtár személyzete, ' 75*

Next

/
Thumbnails
Contents