Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-282

Az országgyűlés képviselőházának hogy a szóbanforgó hirdetés a Pesti Újság állandó typografiájához tartozott és a Pesti Újság jelen számának közleményeit a fényképpel együtt sajtóellenőrzésre szabályszerűen bemutatták, a sajtóellenőrzésre hivatott hatóság pedig ilyen irányú^ észrevételt nem tett, a bizottság zaklatás esetét látja fennforogni s ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Maróthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát' ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Maróthy Károly képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 692. számú jelentése gróf Serényi Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: T. Képviselőház! A m. kir. budapesti honvédtörvényszék gróf Serény^ Miklós országgyűlési képviselő, tartalékos főhadnagy mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága politikai osztályának feljelentése alapján a m. kir. budapesti I. honvpd hadtest parancsnoka, mint illetékes parancsnok, gróf Serényi Miklós tartalékos főhadnagy ellen ügyészi előzetes megállapítások foganatosítását rendelte elA bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem látszik kétségesnek ugyan, de mivel a tényállás hiányos, zaklatás esete forog fenn s ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és gróf Serényi Miklós képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben, nem függeszti fel. Mielőtt a napirend következő pontjának tárgyalására áttérnénk, a házszabályok 138. §-ának (2) bekezdése alapján javaslatot teszek a t. Háznak arravonatkozóan, hogy a könyvtári és múzeumi bizottság háromrendbeli jelentését — tekintettel azok tartalmi összefüggésére — együttesen tárgyaljuk. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház elnök javaslatát elfogadja. A házszabályok értelmében az egyes jelentések felett külön-külön fogunk határozni. Napirend szerint következik a képviselőház könyvtári és múzeumi bizottsága háromrendbeli jelentésének együttes tárgyalása- Padányi Gulyás Jenő előadó urat illeti a szó. Padányi Gulyás Jenő előadó: T. Ház! Az imént hozott határozat alapján a t. Ház együttesen tárgyalja a képviselőház könyvtári és múzeumi bizottságának az országgyűlés könyvtárának 1940. és 1941. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól szóló, 282. ülése 191*2 július 14-én, kedden. 517 továbbá a képviselőház könyvtári és múzeumi bizottságának^ az országgyűlési múzeum 1941. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól szóló jelentéseit. A kinyomtatott és a t. képviselőház rendelkezésére álló jelentésekhez tájékoztatásképpen részben a jelentésekben szereplő, részben ott nem szereplő következő adatokra vagyok bátor a t. Ház figyelmét felhívni. Az országgyűlés könyvtára most, a mi időnkben lépett a kétszázezer kötetes könyvtárak sorába. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi könyvtárak között is a hatodik helyen» áll. A könyvek száma talán egymagábanvéve még nem lenne érdekes és döntő, ha azonban hozzáveszszük a feldolgozásnak azt az intenzitását és gyorsaságát, amellyel a könyvtári szolgálat történik, akkor elmondhatjuk, hoigy könyvtárunk az elsők között foglal helyet. Rá kell mutatnom arra, hogy 1941-ben jelentésünk lényegesen bővebb a korábbi évek jelentéseinél és elsőízben mutatja ki a könyvtárlátogatókat névszerint is. Az a cédula-rendszer, amely a mi könyvtárunkban be van vezetve, lehetővé teszi a kutatók és különösen politikusok és törvényhozók számára a gyors tájékozódást. Azt is elmondhatjuk, hogy könyvtárunknak a külföldi államokkal való parlamenti nyomtatványcseréi, továbbá az a körülmény, miszerint a teljes népszövetségi kiadványsorozattal rendelkezik, egészen különleges helyét biztosít. Ezt az is dokumentálja, hogy milyen sokan keresik fel. Külföldi hírlaptárunk, folyóiratgyüjteményünk és a polemizáló irodalom meglehetősen teljes, egészen a legutóbbi időkig. Meg kell jegyeznem azonban, hogy minden fáradozásunk ellenére is mutatkozik egy bizonyos hiatus az utóbbi időben, különösen hírlaptárunk tekintetében és különösen • a külföldi politikai irodalom legutóbbi termékeinek beszerzése tekintetében. Az előző, világháború alatt — nagyon jól tudjuk, — Tisza István gróf gondoskodott arról, hogy minden törvényhozónak rendelkezésére álljon például a Times és általában rendelkezésre álljanak azok az ellenséges külföldi folyóiratok és lapok amelyekből a tájékozódást a törvényhozónak megszereznie kötelessége. Sajnos, ez most nincs meg. A könyvtári bizottság nem tartja helyénvalónak és nem tartja jónak azt, hogy az ellenséges irodalmi termékekét és az ellenséges államok politikusainak megnyilatkozásait — néha esetleg igen kimerítő és helyes, — de csak barátságos államok által közvetített sajtókommentárokból ismerjük meg. Ezért a könyvtár igazgatójával együtt mindent elkövet abban a tekintetben, hogy azok a külföldi folyóiratok és napilapok, amelyek sajnos, az utóbbi időben nem állhatnak rendelkezésünkre, azon a módon, ahogyan azok a barátságos államokhoz is eljutnak és amely módon hozzánk is eljutnak még rendszertelenül, rendszeresen kerüljenek a könyvtár olvasói elé. ' , Ha megemlítem még, hogy könyvtárunk 1910 óta, — amikor zsidókérdés tulajdonképpen még nem is volt hivatalosan — regisztrálja és cédulázza e kérdés szempontjából a könyvtárba került műveket, akkor azt hiszem, helyes képet adtam pár szóval arról az igazán dicséretre- és elismerésreméltó I munkáról, amelyet a könyvtár személyzete, ' 75*